Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - Elefántok és kibokók

30 DAMASZKIN ARZÉN" harminc lépésről egy felém fordított elefántfejet pillantok meg jó agyarakkal; az óriás testet elfödik a sűrű bokrok. Nem merem fegyveremet felemelni, mert érzem, hogy legkisebb mozdulatomra eltűnik a fej a sűrűben. Egy darabig igy nézzük egymást mozdulatlanul, mig végre az elefánt fotyvást reám nézve egy lépést tesz előre. Ekkor felkapom a fegyvert, de az állat e mozdulatra gyorsan elfordul; csak annyi időt hagy, hogy kapásból a füle mögé tartva lőjek, miközben érzem, hogy lövésem egy arasznyira a fültő mögé jutott. Az elefánt előre bukva eltűnik a sűrűségben, amelyben rettentő robbajjal törtet odább. Miután egyedül nem mehetek utána, azalatt mig kísérőim valamelyike előkerül, alaposan megszemlélhettem a harcteret s megállapítom, hogy harminc lépésre attól a hely től, amelyről lőttem, másik elefántösvény szeli keresztül derékszögben azt, amelyen én a fiúval haladtam és éppen ezen lépegetve akarta az elefánt a mi utunkat átvágni, miközben a gyermekre bukkant. A visszarohanó fiu okozta robajra az elefánt felénk fordított fejjel megpillantott engem s igy mozdulatlanul állott a sűrűtől elfedett testével és csak mikor fegyverem emelését látta, fordult vissza, miközben egy pillanatra fültövét láthattam. Azon a helyen, amelyen a lövést előrebukással jelezte, a talaj mélyen föl volt dúrva, a sűrűség pedig összve-vissza tördelve. Vér egy csöpp sem látszott sehol. Sokáig hahózok, de hiába; az erdő sűrűsége elnyeli a hangot. Miután már egy óra hosszat vártam, egy magas fáról két lövéssel és kiabálással végre előcsalom a két vezetőt és tolmácsomat. Az utóbbi a zegzugos utakon eltévedvén, fejvesztetten szaladgált idestova, mig egy elefánt-gödörbe nem bukott, ahol kettétörte kétcsövű Mauserem agyát, miáltal a fegyver természetesen hasznavehetetlenné vált. Végre kiabálásával a vezetőket tőlem egészen más irányba csalta és igy ezek csak lövéseim után tudtak nagy nehezen rámakadni. Most együtt indulunk a nyomon. Az elefánt sok helyen elbukott, nagy súlyával erős, testvastagságú ágakat törve ketté. Egy órai nyomozás után, mintegy 80 lépés távolságban nagy törtetést hallunk a sűrűben. Tüskön-bokron keresztül odasietvén, összetépett ruhával, vérző karokkal és arccal egy meredek szakadékhoz érünk, amelynek szélén állott volt meg az elefánt, amint a nyomokból megállapíthattuk. Álló helyén látható az első vér. E helyről, közeledésünk zajára, lecsúsztatta magát a mély völgybe, miközben agyarával fékezhette esését; mert a talaj helyenként fel volt hasogatva, akár egy mélyítő ekével. A lejtő oly meredek, hogy csakis négykézláb tudunk azon lekúszni a völgybe, amelynek alján lavinaként felhalmozott galy, föld és kövek feküdtek, amelyeket az óriás állat lecsúszás közben magával ragadott.