Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

A fürj

82 tik, de mindenesetre még a vadászat előnyére is van, ha megvárjuk, míg a fürjek megkövérednek. Ez állapotukban jobban bevárnak, lassabban repülnek s nem is igen messze, úgy, hogy ha egyszer elhibáztuk volna is, újra rögtön föltalálhatjuk. A ki pedig nem fél a meleg verőfénytől, s olyan szorgalmas, jó szaglású vizslája van, mely nem fárad, s a száraz földön is keres, az nyújtsa ki a fürjvadászatot a nap melegebb részére is, mert ekkor épen könnyen bánhatik a fürjekkel. Ilyenkor lusták a fürjecskék, az ember lába elől kelnek, lassabban repülnek, s van idő ráczélozni. Vájjon az öregebb vagya legapróbb fürjsöréttel kell-e tölteni, az határozza meg, milyen időben vadász az ember; az épen leirt caniculai hőségben fürjezve a legapróbb darát választhatjuk, mert ekkor igen közelről kelvén s lassabban repülvén a fürj, közelebbről ráigazíthatjuk a czélt, s természetesen, minél több szem van a lövetben, annál könnyebben találhatni. Ellenben hűvösebb idővel s késő nyár végén, vagy szeptemberben, midőn már készülődnek, s közel sem várnak, a mellett sebesebben repülnek, valószínű, hogy többnyire távolabbról lövünk rá, s ez esetben, ha találna is, nem öl az igen apró göbecs, — ilyenkor tehát legjobb olyan söréttel tölteni, melylyel közelebbről foglyot, sőt nyulat is lőhetni. Vigyázni kell, kivált a nagy melegben, hogy a fürjek zsírja el ne csöpögjön, s hirtelen meg ne romoljanak. Azért, midőn a levegőn teljesen áthiiltek, s megmeredtek, nem árt leszedni s berakni a hűsre, sőt a tarisznyára aggatás után, friss fűbe is czélszerű takarni, szőlőben pedig épen jó a szőlőlevél. Mivel a fürjet sokan kalitkában is szeretik tartani, leirom itt legkönnyebb s legmulatságosabb módját hálóvali fogásának. E czélra venni kell Pesten fürjhálót, vagy öthat öl hosszút, melynek magassága mintegy másfél