Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431
IV. Trollhättan, zuhatagjai és a Gőta csatorna
66 hát kemény, igen nagy ellenálló képességgel, úgy hogy itt számítás és emlékezet észrevehető hátrálásról alig tud. Habár a vízesések mozgató ereje emberileg kifejezett számítás szerint mindig igen értékes munka, mert semmibe sem kerül, s így valóságos vagyon, a gazdagodás elősegítője, másrészt mégis valamint a folyamok, tavak a vízi közlekedés ingyenes közvetítői, a síkföld pedig a szárazföldi közlekedés előnye, ellentétben a hegyekkel, szakadékokkal, épp úgy a viziutak szabadságát a zuhatagok, vízesések akadályozzák. S ha egy amerikai iró az 1822-ben elkészült Erie-csatorna megnyitását egyenrangú eseménynek mondja Amerika függetlenségének kikiáltásával, még a szélsőségek közt mozgó amerikai észjárásnak is ez esetben alighanem igazat kell adnunk. Mert ha meggondoljuk, hogy egy ily féle csatorna az állam gazdasági fejlődésén mennyit lendít, kénytelenek vagyunk beismerni, hogy közhaszon tekintetében feléri a politikai szabadságot is, mely igazában csak ott érvényesül termékenyítőn, a hol karöltve jár vele az állami lét másik sarkalatos tényezője és a nép boldogítója: a kifejlődhető kereskedelem és közgazdaság. S ha a függetlenség, szabadság a szellemet, ezek a szellem kifejlődésére és nyilvánulhatására szükséges életet, az anyagi gondok megcsappantásával szabadítják föl bilincseiből. Nem csoda tehát, hogy ez a meggyőződés már a legrégibb népeknél is megvolt s nem csoda az sem, ha minden útat-módot megragadtak vagyonosodásuknak, műveltségi fokuk szerint eszközölhető öregbítésére, s ezek között azokat is figyelembe vették, melyek az emberi szempontból kedvezőtlenül alakult területeket kedvezőkké és megfelelőkké alakíthatják. Mióta az emberiség sűrűbben lepte a földszínét s az ősfoglalás derült ideje kezdett lejárni, a föld kihasználása s a
