Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

IV. Trollhättan, zuhatagjai és a Gőta csatorna

65 40-szer annyi vizet, mint a Wenertó, a minek 4V2 millió lóerőre becsült mozgató erő felel meg. Ezt az óriási munkaerőt csak részben használja ki az ember, mert csak a gépek tökéletesbedésével vállalkozhatott erre; mostanában azonban mindinkább ki akarja markolni az ingyenes értékből a javarészt, a mi az erőátvitel kérdésének fejlődésével valószinüleg sikerülni is fog.* Troliháttan zuhatagjait eddig szintén csak közvetlenül használják ki. A vízesések közt kiemelkedő szigetek át vannak vashidalva s rajtuk, úgy a partokon tekintélyes gyárak gépeit működteti az ingyenes mozgató erő. Fürészmalmok, papir-, olaj- és gépgyár kerekei dübörögnek mindenfelé s dolgoznak az emberi kényelem öregbítésére, javára. A rohanó víz s így a vízesés, zuhatag erős sodránál fogva és bomlasztó hatalmával az évek során a medret folyton vásítja és mintegy rágja, úgy hogy a vizek, különösen minél erősebb lejtésüek s minél kevesebb ellenálló képességgel bir a talaj, mely fölött folynak, medrüket, ágyukat folytonosan vájják és alakítják. A vízeséseknél ez a vájás bizonyos hátrálást jelent, mely sokszor tekintélyes és belőle némileg az esés korát is meghatározhatjuk, vagy legalább következtethetünk arra. így a Niagara eredetileg közelebb volt az Ontariotavához, de mivel ágya csupa mész és homokkő és rohanása óriási, a vájás is elég számot tévő. Tapasztalás szerint 48 év alatt 93 mét.-t hátrált s eddig összesen körülbelül 12 km.-t vagyis jelenleg ennyivel közeledett az Erie-tóhoz. A trollháttani esések hátrálása és a mederre gyakorolt vásító ereje igen csekély, mert a talaj végiglen őskőzet, te* L. i. v. : K. L. A niagarai vízesés kihasználása. Term.-tud. Közi. XXIII. 1891. pag. 183—189. Chernel : Utazás Norvégia végvidékére. 5