Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

III. Svéd földön

47 alább is egy palaczkot tesz. Ezáltal elejét vették a pohárkák szerint való kimérésnek és csökkentették a vásárlási kedvet. Azonkívül a tiszta nyereségből sem tart meg a társulat magának többet mint 5%-ot s a többit jótékony, humanitárius czélokra fordítja. Mélyre ható és igazán nemes, minden izében életrevaló intézmény ez, mely bármely államban például szolgálhat, mert még a szükséges rosszban, a mit kiirtani egyszerű tilalommal, különösen északon, lehetetlen volna, azt a mit a néptől elvon, majdnem ugyanabban az értékben egyenesen a nép boldogítására adja vissza. Ha a mi lottó-intézményünket és szeszadónkat ehhez hasonlítjuk , hát igazán szégyenkezve vallhatjuk be, hogy nyereséget és jövedelemforrást keresnek abban, a mi társadalmunk szegényebb és kevésbbé művelt rétegeit megmérgezi, míg Skandináviában e téren is éppen annak a társadalmi rétegnek boldogítására jut ki az áldás, melynek leginkább szüksége van reá. Nálunk demoralizáló a hatás, mit a szeszadó épp úgy mint a lottó a társadalomra és ennek gondolkozó tagjaira gyakorol, míg itt felemelő és az erkölcsösség magas színvonalán áll. Mutatkozik is mindenfelé az üdvös haladás, szemmelláthatón, félreismerhetlenül, mit különben pontosan és beszélőn a statisztikai adatok mutatnak.* Gazdagságát, kereskedelmét s nagy gyárait Göteborg kedvező jó kikötőjének köszöni, mely a Götaelv bejárójában fekszik s hegyes partok védelmét élvezi. Mióta az Elv hajózhatóvá van téve s a stockholmi vasút megépült, szárazföldön és vizén összeköttetése van déli, illetve közép Svéd* 1899-ban Norvégiában évenként 16 liter szeszfogyasztás esett minden lélekre, 1849-ban 10 liter, 1851—55-ig 6-9 liter, 1856—60-ig 5-5 liter, 1861—65-ig 4-5 liter, 1866—70-ig 4-8 liter. Ujabban kissé emelkedett ugyan a fogyasztás, a mennyiben 5—6 liter közt ingadozik fejenként az évi átlag.