Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431
III. Svéd földön
46 Gustáv Adolfnak érczszobrát. Mindenütt tisztaság, mintha most seperték volna ki a várost, még a kikötőben is, pedig ez elég sokat mond. A házak építési modora francziás, mig a nyaralóké, melyek a városon kívül gyönyörű fásítások közt emelkednek, angolos. A sok közintézet és egyesület, melyek majdnem kivétel nélkül dús javadalmazásban részesülnek, jellemző; s valóban Göteborg polgárságának a közjó terén való szívós találkozása s gazdag kereskedőinek e téren való áldozatkészsége példás és említésre méltó. Csak azt jegyzem ide, hogy a tudományra is bőven jutott ez áldozatkészségből s Göteborg volt az egyedüli svéd város, mely úgy az 1868. mint 1870. és 1872. évi nagy Spitzberg- és Eszaksarki expedicziók költségeinek javarészét viselte. Különösen OSCAR DICKSON gazdag kereskedő érdeme ez, a ki a « Pröven» hajó útjához is, mely i87>-ben NORDENSKJÖLD vezetésével az északkeleti tengeri átjáró felkutatására indult, a felszerelési költségek tetemes részét adta s mikor a hires « Vega expedicgio» 1878-ban ugyancsak NORDENSKJÖLD vezetésével, a «Pröven» útjának eredményeit folytatva, csakugyan megtalálta a keresett átjárót s körülhajózta Ázsiát, ugyancsak DICKSON volt az, ki a svéd király és svéd kormány s SIBIRIAKOW orosz kereskedő költségén elindult expedicziót tetemes áldozatokkal támogatta. Egy nevezetes intézmény is említést kér e helyen, mely immár egész Skandináviában elterjedt s «göteborgi rendszer» alatt ismeretes. Ez az előbb annyira elterjedt s országos csapás számba menő pálinkaivást szorította meg, még pedig kiválóan elmés, de egyúttal önzetlen módon. Az összes pálinkaméréseket ugyanis egy társulat vette meg, melynek kizárólagos joga úgy Norvégiában, mint Svédhonban is szeszes italokat, illetve pálinkát és szeszt árusítani. De kicsinyben való eladás nincsen, hanem a minimum leg-