Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Az örök harcz.

vitézek, akiknek erős vára ott emelkedik a fehér virágú galagonyabokor tövén. Nagy viaskodás folyhatott addig, mig teljesen lehetetlenné tették a hatalmas szörnyeteget. De most már hátára fordították s minden oldalról szörnyen ostromolják. Egyik a lábait akarja kiszedni, a másik meg fényes szemeit fenyegeti; egy szakasz a tarka potrohának esett, mig több zsoldos vitéz az elernyedt testről vágja le a fejet. Néhány perez még és a tehetetlen nagy test szétdarabolva hever. Szárnyait mint győzelmi jelvényeket zászló módjára emelik elől s utána viszik apró darabokban a prédát. A test üres pánczélja van még csak a csatatéren és azt egész sereg hangja nagy erőfeszítéssel görgeti, görgeti hazafelé. Bármerre tekintek, mindenütt csak a harcz, az erős küzdelem szűnni nem akaró, pihenni nem tudó lázas hevületén akad meg a szemem. Az eleven gyík is most surran el gyorsan a hangyaboly mögött. O is rabolni járt. Olt. Apró bogarakat és hangyaálezákat kapkodott el gyorsan s most megriadt: szalad. Apró tüzszemeit jobbra-balra veti, liheg; messze látszik, hogy puha keble miként emelkedik. 103 —