Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Vadászrajzok - III. Gulácsy lmre: A sz. margitai puszta

370 A SZ. MAKG1TAI PUSZTA. Az napon át még folytonosan vadásztunk, de medvére nem akadtunk ; a reá következő napon pedig olly zord idő állott be, hogy a hegyeket oda kelle hagynunk. A sz margitai puszta. (Gulácsi Imre.) Mielőtt e puszta jelenének leírását és helyiségének rajzolását megkisérleném, legyen szabad visszatekinteni a múltak emlékeibe. Illő s méltányos, hogy a hol annyi vadász annyiszor — lehet mondani kimerülésig — mulatott a szárnyas vadak milliói közt, most hála elismerésül e lapok hasábjain oszlopot emeljünk az élvezett szenvedély s elejtett szárnyasok emlékének. Margita eleven képe, tiszta tükre lehet a mulandóságnak s a világ változásának. Látni fogjuk, hogy e tér, melly egykor paradicsoma volt a szárnyasoknak : most megfordítva biztos menhelye, tartózkodó tanyája és szaporító eldorádója a négylábú állatoknak. És ha türelme lesz szíves olvasómnak vadászrajzomat végig olvasni : hiszem azon meggyőződést nyerendi, hogy széles hazánk a kopófalka működésére illy térrel, hol mind a lovasra a talaj kitűnő, mind a vad bőségben van : többel nem dicsekedhetik. A sz.-margitai puszta, az egri káptalan tulajdona, fekszik Polgár, Nánás, Böszörmény,Újváros, Csege s T.-Keszi határai közt; Debreczentöl négy, Újvárostól két, Böszörménytől két, Polgártól fél órajárásra. Kiterjedése a véle kapcsolatban lévő pusztákkal 50—60 ezer hold, maga pedig a Margita teszen 37—38 ezer holdat. Északról és nyugatról a Tisza folyama képezi határait, honnan ezelőtt bőségben kapta árjait, mellyé ár évenlcint annyiszor, amennyiszer kiöntött, 28—30 ezer holdat elborított. Ezen árvizek által képződtek a lenebb eső helyeken a roppant kiterjedésű tavak : közülök csak egyet említek meg, a Bágyot, melly maga — most már kiszáradtan 6000 hold. E kis tenger mesés suttogású nád, gyékény, káka, sás, kolokány-erdőket nevelt; fenekein tömérdek hal, csík, rák hemzsegett : míg felszínét kacsák, libák, szárcsák, karakatnák, szalonkák, libuczok, gémek, sirályok, halászmadarak, nádiverebek ezrei lepték el; közöttük a vizek országának főuraiként pompázván a délczeg daru, kócsag, gödény és hattyú. E szárnyas köztár-