Bérczy Károly (szerk.): Hazai és külföldi vadászrajzok. Budapest, 1882. / Sz.Zs. 1455

Újfalvi Sándor: Erdélyi vadászatok és vadak (Nagyobb munka töredékei)

298 ERDÉLYI VADÁSZATOK szerint, sokkal többet élt, többet élvezett, szíve több édes rezgésbe jött^ mint azoké, kik a puha örömvadászatok ölében megfrissülés helyett, bágyadságra ébrednek drágán fizetett mámorukból. A közelebbi időkben szép magyar nemzetem ismét eddigi küzdterére lépett. Honfiaim jelesebbjei a lófuttatás, kopászat, vadászat s agarászat terére ismét, mint hajdan megjelentek. A vadászat, e vérfrissítő, kedélyt élesztő, izmokat edző s bátorságot fejtő nemes időtöltés, ismét, előtérbe kezd nyomulni. Nemzetem ujlag visszatér a praservativához, melly lelki s testi erejét századokon át a világ bámulatává emelte. A nagy talizmán csekélynek látszó titkát honfiaim jobbrésze hamar felismerte. A férfiasságfejtő gazdászat irodalma mellett, igen helyesen léptetett fel a lovászat és vadászat is a magyar irodalom terére Lóra termett a magyar, fegyverre termett e nemzet s ha a béke napjaiban lófuttatás, kopászat s vadászat lesz kedvtelése, megszokja a veszéllyel szembenézést, midőn kell. Mint, ki ez elvnek egész éltem folyamán példát mutató apostola voltam, közelebbről azon szerencsével tiszteltettem meg, hogy Hazám jelesebbjei arra szólítottak fel, miszerint Erdély régibb és ujabbkori vadászatát és vadait leírjam. E szép megbízás elfogadásával soká vonakodtam ; bárha, mint e hon legöregebb és szenvedélyesebb vadásza, arra sok részben képesítve érzém magamat, sok minden visszariasztott. Többek közt mint nem iró sehol se láttam a hazai vagy külföldi irodalomban a helyes mintát, a vadászat gyakorlati leírását, mintha minden vadászjelenetet szobatudósok férczeitek volna össze, kik a nemes kedvtelést vagy túlfeszíték vagy eltörpíték. Aztán fiatalabb koromban még megjárta volna, midőn régi pályatársaim ismereteit fel is használhatandám. De most egyedül állok, azokat elseprették a nehéz idők. Azok most az amerikai indus boldogító hite szerint a túlvilág őserdőiben, hol ekevas nem túrta fel a nemes vad fektét, tán vadászörömeiket folytatják egy boldogabb hazában. De miután mentegetődzésemet az illetők el nem fogadták s vonakodásom felett nemzeti bün, a részvétlenség bűnének színe lengett volna, a mennyit tehetek, annyit a jövő kornak fenntartani magam elhatározám. Elkezdém, de azonnal eléálltak, az előre sejtett akadályok: az adatok és műszavak hiánya. Ezerszer beláttam, hogy sokkal könnyebb, hanyatló éveim daczára is, kedvtelten vadászva mászni a bérczeke t mint a vadászati emlékeket leírni.