Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

két hátsó lábára állott s minden erejét összeszedve rohant feléje. A herceg készen várta a közeledő fenevadat s alig pár lépésnyiről szügyéba tüzelt annak, mire újra felbukott s még egy kegyelemlövésre kiadta páráját. R. H. 1889. 46. sz. Vadász-zsákmány. Andrássy Manó gróf vadásza Wagner Lajos e héten két nap alatt öt rókát hozott teritékre csalsip segélyével. A csalsipot — mely a nyul nyafogását utánozza élethiven — saját maga készité s prédára ész­nélkül siető — vadállományban rengeteg kárt tevő — rókákat, fegyverrel teritette le. R. H. 1889. 47. sz. Érdekes párbaj. Oláhpatak és Gócs község határán, az Andrássy Manó gróf erdőségével határos meredek domboldalban érdekes és községből is látható — viaskodás ment végbe fényes nappal az elmúlt héten — eleinte csak néhány fiúból később azonban elég nagy számú falusi népből álló — néző­közönség előtt. Egy hatalmas medve és egy szintén megtermett vadkan folytatták az erdőben megkezdett harcot s a viadal hevében nem törődtek azzal sem, hogy a nyilt mezőn folyton lejebb ereszkedtek az emberlakta hely felé sőt már egynehány merészebb fiu nem éppen nagy távolságból szemtanuja küzdelmüknek. E viadalban — mint képzelhető is — a vadkan húzta a rövidebbet, az hátrált le több sebből vérezve le a mezőségre, a hol bizonyára agyon veri az egybegyűlt nép, ha a medve a közelben nincs s nem kell attól tartani, hogy ujabban is megrohanja áldozatát. A közeledő embereket látva a medve, felhagyott az üldözéssel s lassan távozott fel az erdőbe, utána a vadkan is, a melynek az volt a szenvedett vereség dacára a szerencséje, hogy puskás ember nem volt a közelben. R. h. 1889 52. sz. Vadpulykák. Andrássy Manó gróf betléri uradalmába érkezett meg harminc darab vadpulyka, a melyek télen át zárt helyiségben gondoztatni, tavaszkor pedig kibocsáttatni fognak. Ez ideig az uradalomban eredménynyel honosittatott meg : szarvas, dámvad, fácán és az amerikai pisztráng. R. H. 1890. 9. sz. Vadbőgés. Andrássy Manó gróf erdőségeiben mindenfelé nagy a vad­állomány, mert nem csupán kímélik, de gondozzák is azt. Legjobban szembe ötlik azonban e vadbőség az innen Iglóra — a szulovai vadászkastély mellett — elhaladó országúton, a hol az utasok lépten-nyomon egész falka őzekre bukkannak, a melyek már annyira szelídek, mintha vadaskertben lennének, bevárják az embert egész közelre s legfeljebb a feléjök csattantott ostor elől mennek beljebb a erdőbe. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom