Betléri vadászatok , kivonat a "Rozsnyói Hiradó"-ból 1879-1904. Rozsnyó [Rožňava] , Görbics, 1908. / Sz.Zs. 1408

R. H. 1891. 1. sz. Lapunk mai számának tárcáját „Vadászatok és sport Magyarországon" cimü Andrássy Manó gróf által kiadott diszmüből vettük át, mely 1857-ben Budapesten jelent meg, nagy iv alakban gyönyörű szines rajzokkal illusztrálva. Ez az első magyar diszkiadásu mü valóságos missiót teljesített a Bach-korszak alatt mert francia nyelven egyszerannyi példányban nyomattatván, nagyban terjesztettek a külföldön s becsületére vált a magyarnak, a mennyiben e szomorú időben olyan életjelt adott rólunk a continensen, a melyről szívesen vett tudomást az egész előkelő világ s kézzelfoghatólag kimutatta azt, hogy a civilizált sport minden neme olyan fokon áll nálunk, rnint Európa bármelyik müveit államában, másrészt pedig maga a mü fényes kiállításával, remek rajzaival szintén tanújelét képezte bizonyos fejlődésének, ugy hogy e munka, elérte a célját: valóságos disze lett a salonok asztalainak s hatezer forint tiszta jövedelmet hajtott a magyar tudományos Akadémiának, — a melynek ez összeget a nemes gróf felajánlotta. Ez a munka itthon kevés embernek kezén fordulhatott meg, éppen azért kedves dolgot vélünk cselekedni e lapok olvasóinak e vadászati közlemények ismertetésével, a mely reánk gömöriekre kiválólag azért érdekes, mert a leirt vadászat itt folyt le, bérces megyénkben, a negyvenes évek elején, — megyénk nagy férfiának Andrássy Károly grófnak oláhpataki birtokán, — országos nevü fia, kerületünk országgyűlési képviselője irta azt le ifjú korában s a vadászat hőse Fáy Gusztáv akkori alispán, későbbi főispánunk s most nyugalomba vonult, köztiszteletben álló megyei oszlopemberünk. Egyébként maga a vadászat olyan érdekesen van leirva, miszerint mind e felsorolt előnyei nélkül is ritka élvezetet szerez az az olvasónak. R. H. 1891. 1. sz. Medvevadászat. Hazai vadászatainkból máig kiválóbb s köztük tán legférfiasb a medvevadászat. Nagyban kedvelhették már harcos apáink és daliás királyaink. Hunyadi Mátyás, a lovagiasságáról szintoly magasztalt, mint igazságszerető király, kit népünk büszkén s kegyelettel emleget — országos és hadi gondtól üresebb napjaiban többször ki-kirándult medvevadászatra, Gömör erdős bércei közé. Legkedveltebb vadászati helye volt a Királyhegy, mely alkalmasint emlékére viseli nevét. Ennek aljában azon elszórtan eső néhány falu Mátyás korabeli telepek és pedig, mint a helynevek is igazolják vadászgyarmatosoké. Éppen e hegylánc végén esik családomnak egyik ősi birtoka, melynek erdeiben a medve nem ritkaság. Gyakran tartattunk itt mind őseim, mind én medvevadászatot, mikre megszoktuk hivni a rokonpárt férfiait és tisztikart: s ritkán utasitá vissza valaki, kopasz mentség ürügye alatt a meghívást. Vadászat előtti nap szokatlanul megélénkült a vidék. A hozzánk vezető utakon egymást érte a sok hintó és szekér, hozván megannyi medvevadászt, 60