Bársony István: Magyar földön, Természet és vadászat / Budapest, Athenaeum, [1910?]. / Sz.Zs. 1407

Gulyások

57 lődtek rajta jó darabig mind a ketten, amíg a bujdosó el nem nyögte magát a hoszszas élvezet során. Akkor kiásták s lefülelték. A furcsa gulyásszervezet ma még virágában díszlik, de csak idő kérdése, hogy meddig. A- puszta fogy ; legalább az, amelyen gulya és ménes úgy lakhatik, mint régen. A nagy puszták összezsugorodásával kevesbedik a kint járó szabad jószág. Gulyásra, a régi értelemben, egyszer majd nem is lesz már szükség. 12