Bársony István: Mulattató vadászrajzok , Vidám kalandok és adomák gyűjteménye / Szécsi Gyula eredeti rajzaival. Budapest, Athenaeum, 1905 / Sz.Zs. 1422

Az őrült szürkék

csillogtatja a nap. Ha felhő csúszik a fény forrása elé: akkor megsötétül a víz s mély tengerkéket mutat. A szélben úgy fut rajta a fehértarajos hullám, akár valami igazi tavon. Pedig csak ideig-óráig tartó víz az, a mit a nyár heve pocsolyává, sáros mezővé szikkaszt. Ott lépked a hosszúlábú gólya, s ott gubbasztanak a nádfoltok szélén a türelmes, leskelődő gémek, a melyek mind elmennek innen és soha többet vissza nem jönnek, ha kiszárad a Galambos ere, s ha az északi szél nem tolja fel már a szabadszállási vizet a fülöpszállási legelőre. Ha így kell is lenni valaha: akkor legyen, a mikor mamunak mondjuk a hamut a nagy öregségtől. 50