Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

II. RÉSZ. A JEGESTENGEREN

— 69 — Itt bennt is fáradt és álmos a hangulat, társaim köröskörűi heverésznek a szalon kerevetén és iszszák a meleg groggot, rendes esti italukat. Én is felmegyek most az éléskamrába, a Röke-lugarba, hozok egyet a narancsaimból, elkészítem rendes esti italomat az orangeadot és azután megyek aludni a jó meleg kabinomba, melyet már úgy megszoktam, mintha soha máshol nem aludtam volna. Pedig igazán kényelmetlen, szűk és sötét kis odú ez a kabin, az ágy meg valóságos kínpad, de hát mégis megszokja az ember, mert hiszen a test az könnyen hozzászokik valamihez! jJugusztus 14. 76 0 57' szél., 50 0 43' hossz. Már nem bírom tovább hallgatni azt a kétségbeesett ordí­tást, amit az a szegény kis medvebocs véghez visz, amelyet ép az imént fogtak és amely most ott fetreng a hajó előrészén, kötelekkel mindenfelől megkötözve. Pár méternyire tőle fekszik anyjának véres teste, melyhez oda akarna menni, de a kötelek, amelyek mélyen belevágnak testébe, nem engedik és így csak eszeveszetten kapálódzik és szakadatlanul ordít. Még ide is le­hallatszik rekedt ordítása. Az egész nap minden különösebb esemény nélkül folyt le. Este hét óra felé azonban két medvét vettünk észre, amint egy jégtáblán fel s alá sétálgattak, nem törődve a közeledő hajóval. Mikor a csónak már nem lehetett messzebb húsz-harminc méternél, akkor vették csak észre, hogy mi történik körülöttük. Az öreg medve kíváncsian a jégtábla széléig ballagott, a bocs azonban menekülni kezdett, majd a vízbe ugorva egy szűk csatornában úszott lefelé. Az anyamedvét B. M. lőtte le húsz lépésről, két lövéssel. Ezalatt egy második csónakot eresz­tettek le a vízre és most már mind a két csónak sebesen haladt a két jégtábla által alkotott csatorna torkolata felé, melyet idő­közben a bocs is elért. Itt azután a bocsot közrefogták, az egyik fangmann pedig a csónak orrán állva, hurkot dobott feléje. De a kis bocs sem volt rest és valahányszor feléje repült a kötél, mindannyiszor hirtelen lebukott a víz alá. így tartott ez a küz­delem egy jó negyedórán át, míg végre mégis sikerült a medvét elfogni. A nyakára szorított hurok másik végét odakötötték a

Next

/
Oldalképek
Tartalom