Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

II. RÉSZ. A JEGESTENGEREN

- 66 ­mint egy „en miniature" színpad, ahol egy tündérmesében a jégkirály palotáját látni. Máshol meg a Capri-szigeten levő „g rótta azura" másolatát látni kicsinyben, egy a jégbe mélyen benyúló üreget, melyben halványkék világosság dereng. Minden jégtáblán, amely mellett elhaladtunk volt valami látni való, fel lehetett fedezni valami különös alakot, akárcsak úgy, mint mikor nyáron fekszik a fűben az ember, nézi a felhőket és A'égre is mindegyik hasonlít valamire. Mint egy nagy kaleidos­Úszó jéghegy. Topban úgy vonulnak el itt a nyitott ajtó keretében az égből és a tenger kékjéből élesen csillogó, fehéren kiváló jégtömegek legkülönbözőbb alakzatjai. Igazán gyönyörű idő van! Úgy élvezem a meleg napsugarat, a végtelen tiszta friss levegőt, mintha egy hosszú nagy betegség után először lennék kint a szabadban. Már több mint egy hete, hogy nem láttuk a napot, csak a szürke színűek mindenféle vál­tozatait mindig egyforma homályos világításban és az utolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom