Barcza György: Útijegyzetek egy jegestengeri vadászkirándulásról / Budapest, Pátria, 1911. / Sz.Zs. 1316

III. RÉSZ. TROMSÖ - NARVIK - STOCKHOLM

- 110 jeges tengeren, viharban, hidegben, ma este pedig már smokingba öltözve ott ültünk egy európai színház bársonyszékein. fizt hiszem, hogy hiányos volna azoknak a benyomásoknak és érzéseknek a képe, amelyeket ez a mai nap, mint hosszú idő óta az első, melyet itten a művelt nagyvilágban töltöttem, bennem keltett, ha nem jegyezném még azt is ide, hogy itten mellettem egy széles, rugalmasan puha-rézágy áll. Már oly régóta nélkülözöm ezt az emberi életben legfontosabb szerepet játszó bútordarabot, hogy érthető lesz, ha mai feljegyzéseim után ezen gondolatnál pontot teszek. Augusztus 30. Egy olyan verőfényes, friss levegőjű nyári reggel, mint a mai volt, igazán nagyon szép és kellemes valami, majdnem olyan szép és kellemes, mint a reggeli álom maga. Nem tartozom azok közé, akik elvből korán kelnek, azonban ma valóban nem bántam meg, hogy a szokottnál előbb szakítottam félbe a jól kiérdemelt pihenést, fi verőfényes, friss levegőjű reggelen bejártuk E. L.-al automobilon az egész várost és annak elragadóan bájos környékét. Pár perc alatt kint voltunk a házak közül és néhány hídon áthaladva egy gyönyörű árnyékos park jól gondozott széles útján siklottunk végig. De ez a park nem emberkészítette műkert volt, hanem maga a természet, melynek gazdag tenyészetét, összhangját itt nem zavarta meg a különben mindenbe belemesterkedő, a tökéleteset is javítani akaró emberi kéz. fi fenyők, a lombos fák és bokrok teljesen eredeti vad mivoltukban voltak meghagyva, még a sziklák, a kövek is mind ott feküdtek a gyepen, néhol pedig a vadvirágok színes összevisszasága egészen beborította a földet. Egy óriási természetes kertben voltunk, amelyben azonban kitűnő és pormentes utak vezettek. Nemsokára azonban feltűnt jobbról a tenger és most már ennek partján vitt végig útunk. fi víz partján egymásután sorakoztak a szebbnél-szebb nyaralók, egyik kisebb, egyszerűbb, a másik nagyobb, fényesebb volt, de mindegyik előtt gondozott virágoskert feküdt, mely külön kerítve a többitől, lehúzódott egészen a víz színéig. Itt azután mindegyik nyaralónak megvolt a maga vízi járműve. Néhol csupán egy szerény kis fehér csónak