Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 3. A hajtás

— 96 — oda és vissza hajtatnak, arra a bizonyos kérdésre és feleletre szolgáltatnak alkalmat, hogy: Mi unalmasabb egy szarvasvadászatnál ? — Két szarvasvadászat. Minthogy a fővad keresztültörve a hajtók vonalán legtöbbször nem várja be a vissza való hajtást, hanem hátul vagy oldalt kimenekül a hajtás területéről, a meghajtandó területet lehetőleg, legalább a vadnak ismert váltóin, köröskörül el kell állani, s ha ennek kiviteléhez a puskások száma nem volna elegendő, a szélnek kedvezőtlen irányba eső oldalokat inkább rémczafatokkal kell elrekeszteni, mint a vadászok számát gyakorlatlan és avatatlan puskásokkal szaporítani. Midőn azt mondom, hogy inkább rémczafatokat használni, mint a rossz puskások számát szaporítani, ezt a vadászat végeredményére való tekintetből mondottam. Mert különben a szarvasra való vadászatnál igen nehéz volna a választás a rossz puskás és a rémczafat között, annyira, hogy ha az, a ki ilyen nehéz választás helyzetébe kerül, tőlem kérne tanácsot, én minden esetben azt tanácsolnám, hogy a két rossz közül ne válaszsza egyiket sem s mondjon le a hajtóvadászatról. Inkább választandó a rémczafat azért, mert noha szintén ijeszti és rémítgeti a vadat mint a rossz puskás, de legalább nem veszélyeztet senkit, sem dögöket nem csinál. A mondottakból kiki megítélheti s magam is megvallom, hogy határozott ellenszenvvel viseltetem a rémczafatok iránt és szinte jól esik az a tudat, hogy nálunk nem igen használják, s hogy nem magyar találmány, hanem úgy csempészték be hozzánk Németországból. Azon kellemes feltevésben, hogy magyar vadásztársaim közül sokan nem is tudják, hogy mi az a rémczafat, elmondom annak egyszerű szerkezetét, hogy azután megindokoljam azt is, miért viseltetem én akkora ellenszenvvel a fővadra való vadászatnál a rémczafatok irányában. A rémczafat fehér vagy feltűnően tarka rongyokból, tollakból vagy fehér kendőkből áll, melyek egymástól 1—2 méter távolságra erős zsinegbe vannak kötve, úgy hogy a zsineg kifeszítve és fákra vagy bokrokra aggatva, bizonyos terület körül korlátot képezzen s a közeledő vadat az illető vonalon való kitöréstől elrémítse. Minél nagyobbak a rongyok, illetve kendők, annál nagyobb lehet az egymás között való távolság. A tollakból kettőt szokás keresztben egy csomóba kötni és rongyokkal felváltva használni, de miután a toll nem annyira feltűnő mint a rongy, azokat sűrűbben szokás kötözni, hogy kellő hatásuk meglegyen. Fővadnál ha csak nagy ken-