Balkay Adolf: A szarvas és vadászata. Budapest, 1903.

II. Rész: A szarvas vadászata - 3. A hajtás

— 97 — dőket nem használunk, két sor czafatzsineget kell egymás fölé, egy és két méter magasságban alkalmazni, hogy a vad bizton észrevegye és könnyen át ne ugorhassa. Ezen csúnya készülék iránt való ellenszenvem nemcsak abban találja indokát, hogy szerfelett rémíti és az illető területről hosszú időre elriasztja a fővadat, hanem különösen azért, mert a fővadat tenyésztő és védelmező, e szép czélra sok költséget áldozó uri vadászainkat és uradalmainkat ma-holnap szintén el fogja ijeszteni nemes buzgóságuktól és áldozatkészségüktől. Ma már a fővadban gazdag uradalmakkal határos községi területeket bérlő vadpusztítók, a kiknek lesgödrei ott tátonganak az uradalmi erdők közelében, megfigyelik és megvárják mig a fővad az erdőből a községi területre legelni kiváltott s éjfél után felállítják az erdőhatár mentén a rémczafatokat, hogy hajnalban a visszavonuló és a rémczafatok vonala mellett menekülést keresve ide-oda futkosó szarvasokat halomra puskázzák. A mely eljárás a községek érdemes lakosságát legkevésbbé sem akadályozza abban, hogy a vadkárokért az uradalommal perlekedjék és vadászterületét ezen gyönyörű szarvasvadászatra való tekintetből az illető vadpusztítóknak méregdrágán bérbeadja. Jóravaló vadásznak ilyenekben nem telhetik öröme s az ilyen vadászat orvvadászatnál egyébnek nem minősíthető. Minthogy azonban igen sok ember puskát hord a vállán, a ki a vadász nevet nem érdemli, a rémczafatok használatának ez a módja, hacsak szigorú rendelettel vagy törvénynyel útját nem állják, bizonyára nálunk is igen hamar elterjed, nagy károkat okozva a gondosan tenyésztett és féltve őrzött szarvasállományokban. Megengedem, hogy a legjobb dologgal is történhetik visszaélés, de hát én a rémczafatok alkalmazását a fővadra való vadászatnál egyáltalában nem tartom jó dolognak. Dúvadra s különösen rókára ott, a hol a ravasz tolvaj szárnyas-vadakban dús területen, különösen fáczánosokban nagy károkat csinál s elpusztítására kevés puskás áll rendelkezésre, olt a rémczafatok megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek, mert a kis vadat, különösen a szárnyast nem zavarják, a gyáva rablót pedig rendesen a puska elé hajtják, mert mi sem ijedezik annyira a rémczafatoktól mint épen a róka. A rémczafatoknak a szarvasvadászatnál való használatát csak egy esetben tartom helyesnek és megengedhetőnek: ha az a ki fővadját gondozza és óvja, valamely kiváló vendégének vagy jó barátainak, a kik nemcsak jó czimborák, de jó vadászok is, haj tó vadászattal akar élvezetet és gyönyört szerezni és félő, hogy a vad hajtás közBalkay: A szarvas és vadászata. /