Az állatvilág csudái , érdekes jelenetek az állatok életéből az érettkoru ifjuság számára.- / 2. Kiad.-Pest, Heckenast Gusztáv, 1871. / Sz.Zs. 2663

I. A Sahara puszta vadállatai

9 Nem úgy a vadállat; ez a pusztában is eligazodik, s okkal móddal az idö viszontagságai elől menekül. Többnyire jól ismeri ezen helyeket, hol vizet kaphat; förgeteg idején a homokba ássa magát, gyors futással eléri a gyepenyt, hol menedéket és táplálékot talál. Az itt tanyázó ragadozók közt legborzasztóbb az úgynevezett pusztai oroszlán, mely fajának legnagyobbika. Ez bebarangolja a pusztát, és jobbára oly helyeken leskelődik, hova más állatok, különösen a zergék vizre szoktak eljárni. Mint a macska sunyogva lesi el itt a kedvező pillanatot, melyben hatalmas szökéssel áldozatát ordítva megrohanhatja. Rettentő erejénél fogva előlábával egy ütésre eltöri a menekülni nem tudó állatnak nyakát, és farkának egy csapásával a legerősb embert is leteríti. A megölt állatot minden megerőtetés nélkül viszi el jó darabig, és szemtanuk bizonyitása szerint nemcsak sebesen fut zsákmányával, hanem széles árkokon is könnyedén szökik át vele. Ritkán jár társaságban, hanem inkább magánosan barangol a pusztákon szerteszét, és jelenlétét többnyire bőgés által árulja el, mety mérföldekre elhallik. Az oroszlánt méltán nevezzük állatok királyának. Nemes magatartása, komoly ábrázatja, gyönyörű sörénye és méltóságteljes járása, valamint erőteljes testalkatása is erre feljogosítanak, habár nemeslelküségének, bátorságának és büszkeségének számos példái, melyek róla keringenek, nagyobbrészt mesénél nem egyebek. A mi az oroszlánnak dicsőitett nagylelkűségét illeti, az aligha nem abból származik, hogy a kisebb állatokat nem méltatván az elragadozásra, azokat háborítlanul li

agyj

a; bátorsága pedig csak akkor ébred fel, ha éhes, vagy ha megtámadtatva ingereltetik. Az embertől egyáltalán fogva fél, különösen pedig a tűzfegyverektől. Rendesen csak éjjel megy ki zsákmánya után, s ilyenkor lesütött fővel jár, és tompa ordításával a többi állatokat remegteti. Természettől félénk ugyan, de nem vérszom-