Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412

Ceylon

60 GR. ANDRÁSY MANÓ. e gazdasági ág. Ma már bajos vele kezdeni, mert az angol kormány loyalitása nem tür kényszer-munkát, rabszolgaságot; szabad alkura utasitá a termelőt munkásával, és a henye nép sokszor, mint W. ur panaszlá, jó pénzért sem vállal munkát, ezért a kávé nem egyszer szárán vesz. Igen természetes tehát, hogy a ceyloni ültetvényes nem versenyezhet a holland gyarmatossal, ki kényszer-munkával műveli kávéját, s ezért peckul-je (keleten átalánosan bevett mérték, mintegy egy vékányi) egy schillingnél vagyis félforint pengőnél többe nem kerül itt a kormánynak, ki maga üzérkedik e termékkel. Brazília szinte rabszolgát alkalmaz a kávétermeléshez. Illy körülmények mellett szinte megfoghatlan. mikép jöhet ki a ceyloni ültetvényes, kivált az angol határvám megszűnte óta? és hogyan kap kávéjára vevőt, midőn peckul-jét 40 rupien alól nem adhatja? Bizonyosan a kávé minősége, kitűnő jósága eszközli azt, hogy még a fönebbiek daczára is nyereséggel termeszthetni e szigeten. Virágzás vagy érés idején látni kávéültetvényt, valami kellemes a szemnek. A virág fehér, a bogyó pedig, mint emiitők, piros. Az esőszak beköszöntekor van az érés ideje: azért nagy terebes szin áll minden ültetvényen, hova be lehessen kapkodni a gyékényen vagy cserényen szárogatás végett napra kitett kávét; mert, ha megázott, elveszti a kereskedésben annyira kedvelt zöld sziliét, átlátszóságát. A kávét rendesen hüvelyestül szedik, melly szárítás által magától válik le, a babon csak egy vékony hártya marad még, mit koptató malom által hántanak róla le. így eresztik aztán áruba, ha lehet, évek múlva csak, mert a jól megovott kávé, mint a dohány, évről évre emelkedik becsében. Látogatásomkor épen az utókezeléssel foglalkoztak W. ur ültetvényén, kinek termelése Colomboban legkapósabb. Ezernél több asszony, gyermek, félmeztelen benszülött siirgeforga itt, hogy látni gyönyörűség vala. Egy óránál tovább nézegettem őket munkájukban.