Andrásy Manó gróf: Utazás Kelet-Indiákon. Ceylon, Java, Khina, Bengal. Pest, 1853. / Sz.Zs. 1412
Ceylon
UTAZÁS INDIÁKON. 61 Visszamenet egy ösvényen tövises disznóval találkoztam, de szerencsétlenségemre fegyvertelenül valék, s mig a szomszéd cserjében agyonütése végett botot törnék, elosont a bokrok közé: ezóta sem láttam többet elevenen, pedig nincsenek szíikiben, sőt nagyon is panaszkodnak ellene, hogy a kókuszsarjadékokat, mint kedvencz eledelét, igen pusztitja mindenfelé a szigeten. Tüskéi legalább egy lábnyira nyúlnak ki testéből, és ha kutya űzőbe vette, fölborzolja, hogy a harapás ellen biztositva legyen: de az, mintha illyenkor egyet kettőt tüskeiből nyilként ellenére pattantana, merő koholmány. Mig az ültetvénybe járnék, fogadónkban egy angol család szállott meg öt csinos lánynyal, kikkel aztán a szives W. urnái együtt ebédeltem az ültetvényi bangalóban, azaz szalmafödeles hűselőben. Természetesen illy kellemes társaságban jól esett az ebéd. Délután ugyanitt egy elefántkaponya akadt szemembe: gondosan és nagy érdekkel vizsgálgattam összevissza, hol sebhető, hova kell irányoznom majd, hogy agyon találjam az állatot. Ugy tapasztalára, hogy a velőüreg csekély ugyan, de mégis arányos a fej felső részével: a velőt védő csont, a többihez képest, felette vékony, szövedéke sejtes. Rám, mint vadászra megbecsülhetlen eredményű volt e vizsgálás: azért nagyon szeretem, hogy, mielőtt vadászatra indulék, láttam e kaponyát. Harmadnap múlva odahagytuk e kellemes tájat, folytatva utunkat Newerre-Ellya felé, örökké viruló rózsasorral szegélyzett folyam mentében, mellynek vizéről az a hit, ha valamelly asszony fürdött benne, rákövetkező harmadik hónapban megáldva érzi magát. Innen és tul a partokon jól müveit kávéültetmények gyönyörködtetik a szemet, néhutt még látszanak a leégetett fák csonka törzsei, világosan tanusitva, mikép nem olly régen őserdőség virult itt, de üszköt vetett bele az emberi kéz, hogy szorgalmának helyet nyisson. Valami fölséges látvány illy erdőégés kivált éjszaka, mint másutt más alkalommal