Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XIX. Vadászat

VADÁSZAT. 149 rendesen pedig megtelepszik valamely forrásnál, hová az állatok inni járnak s akkor, mint a villám, egyetlen szökéssel rájuk ugrik és széttépi. A tigris, ellenkezőleg az oroszlánnal, midőn hússal jóllakott is, kielégíthetlen vérszomjában. Hasonló e tekintetben az iszákoshoz, ki minél többet iszik — annál szomjasabb. E sajátságánál fogva a tigrisnek élete folytonos vadászat s kegyetlen öldöklés: e miatt legjobban rettegett ellensége az erdőségek környékén tanyázó törzseknek. A bestiák néha egy egész nemzetség marhaállományában tesznek jelentékeny kárt, s ilyenkor a szorongatott népségek könyörögve fordulnak a hatósághoz tapasztalt tigrisvadászokért s úgy üdvözlik ezeket, mint a mythosbeli hősöket, kik egész vidéket pusztító sárkányoktól szabadították meg a népeket. Egyetlen kitanult tigris- vagy oroszlánvadász könnyebben küzd meg egy egész falka fenevaddal, mint a tapasztalatlan tömeg, mely felfegyverkezve, űzőbe veszi őket és rendszeresen hajszolja, hogy a vidéket megszabadítsa tőlük s ily expedicziók soha sem mennek végbe a nélkül, hogy az emberekben kár ne esnék. A kitanult vadász a lábnyomok után indulva tisztába jő, hány ellennel van dolga s hogy a bestiák mily korúak, mily erejűek, kikémleli hová járnak razziára s a mi fő: melyik forrásnál oltják szomjukat. Többnyire itt lesi meg s ha családosan jönnek, hidegvérét egy perezre sem vesztve el, fölismeri gyakorlott szemével, melyik a legfélelmesebb köztűk s ily sorban igyekszik azokat elejteni. 0 néha egy-két kilométernyire is hason csúszva közelíti meg, vagy ha kedvezőtlen szituáczióban találja magát, igyekszik ily módon menekülni. Ha csak egyet lőtt le s a többiek elszaladtak napokig is nyomukon követi őket a nélkül, hogy észrevétetnék, meglesi ujabban szokásaikat s ilyképen kiválasztja a czéljai-