Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XVI. Társadalmi rend

TÁRSADALMI REND. 119 összeolvadtak oly módon, liogy néger anyáktól félvér utódokat nemzettek. Az oázokban, a tengerparti városokban az alacsony rendű arabok és berberek közt a keresztezés gyakori de az úri családok többnyire megóvják vérük tisztaságát és csak úgy dicsekedhetnek tizenkét százados szeplőtlen törzsfával, mint a Szaharának tiszta törzsei. A mi azon előkelő családokat illeti, kiket a partvidéken kulugli-knak hívnak s kik utódai a török í'elsőség alatt nagy politikai vagy katonai állást elfoglalt személyiségeknek, ezek teljesen elarabosodtak s mert gazdagok és előkelők, századokon át mindig jó arabs családokból kaphattak nőket, úgy hogy az arabs vér erősen beléjök van már oltva. A törzs élén áll a seilt, mely szó «.családfőt», «tiszteletreméltót» jelent és ki elsőszülöttség szerint legegyenesebb leszármazottja a törzs közös ősatyjának; ugyancsak ő gyakorolja a politikai vezérszerepet az anyatörzsből kiágazott altörzsek fölött, melyek a fentebbiek szerint társadalmilag különszakadtak, de politikai egységet képeznek. Ezen altörzsek főnökei is seikek és minden egyéb tekintetben is úgy vannak szervezve, mint az anyatörzs. Ezen altörzsek seikjei pedig szintén első szülöttség szerint legközelebb leszármazottjai annak, ki az elszakadásnál a vezérszerepet vitte. Az oázok vagy oáz-csoportok felsőhbségét képviselő dynasztia fejét aghának hívják. Néhol az oázlakosság a körülötte levő területeken tanyázó nomádtörzsekkel képez egy politikai egységet, melyet aghalik-nak neveznek. Azon a területeken, melyek török fenliatóság alá jutottak, a szultán kaid czímen nevezett ki kormányzókat s e méltóság elsőszülöttség szerint öröklődött tovább. Több önálló törzsnek valamely hatalmas dyriaszta alatti politikai egyesülé-