Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

XVI. Társadalmi rend

TÁRSADALMI REND. 117 mek már bölcsőjében hallja ezeket anyjától és mélyen szívébe vésődnek. Mi sem befolyásolhatná előnyösebben lelkületük lehető legnemesebb kifej lését. Ezen ismertető munkában, melyben az arabok lelki és erkölcsi életének analyzisét első sorban tartom szem előtt, nem emelhetem ki eléggé a törzsrendszerrel kapcsolatos eme morális faktort, melyet e sorokban érintek. Érdekes tanulmány tárgyát képezhetné annak föltüntetése, hogy az egyes törzseket distingváló karakterisztikumokban mennyiben tükröződnek vissza a családi hagyományok s ezek egyáltalában mily befolyással bírnak a törzs morális érzületének alakulására. A különváló altörzsek többnyire vezetőjük után neveztetnek el, máskor valamely jellemző tulajdonaik vagy nevezetes tetteik adnak nekik megjelölő nevet, legritkábban az elfoglalt terület; mint politikai egységek azonban megtartják a közös törzsnevet. A bekezdőleg mondottaknál fogva könnyen belátható, mikép az arabok ilynemű politikai és szocziális felosztásának nomenclatarája nem stabilis: a mennyiben a létező törzsek új ágakra szakadhatnak, a távolabbi rajeresztésekből egészen új törzsek keletkeznek, másrészt pedig némelyek ki is vesznek, mint pl. a Bessi Amar, Ubeirat, Sebeirat és más nagy szerepet játszott törzsek, melyek ma már csak a nemzeti tradicziókban léteznek. E szerint a törzsek jelentősége is folytonos fluktuácziónak van alávetve, melynek egyes fázisait a megőrzött hagyományokból csak hozzávetőleg lehet megismerni; némely nevezetesb szerepet játszott törzsnek, a mellett, hogy viselt dolgai nemzeti történelmi művekben lettek megörökítve, részletekre kiterjedő írott évkönyvei vannak. Ezek nagy érdeklődés tárgyát kezdik képezni, a mennyiben a mohamedánizmusnak a kereszténységgel vívott küzdelmére