Alvinczy Sándor: A Szaharában , útirajzok és tanulmányok / Budapest, Franklin, [1890]. / Sz.Zs. 1473

I. Az arabs czivilizáczió

2f> A SZAHARÁBAN. ték a tudománynak, irodalomnak, művészetnek egyes ágait s e mellett mint önálló alkotók, saját czivilizácziójukkal tették magukat halhatatlanná az emberiség művelődési történetében. Az araboknak nemcsak hogy fogékony lelkük volt a művelődésre, de a Korán a tudományok szeretetét vallási dogmává is tette s a szellemi alamizsna osztogatását éj) oly dicső dolognak tünteti föl, mint azt, ha valaki nemzete és vallása győzedelmeért vérét ontja. Ezért a hódítóknak, midőn egy uj várost hatalmukba ejtettek, nem volt sietősb dolguk, mint mecseteket, iskolákat, könyvtárakat létesíteni s az egyes hódítók vetélkedtek egymással, hogy székhelyeiket a szellemi mozgalom minél fényesebb központjaivá emeljék. Akkor, midőn a keresztény világban a franczia király könyvtára 900 kötettel, melyek kétharmada theologiai mű volt, a ritkaságok közé tartozott, az arabok által bírt Spanyolhonban nem kevesebb mint 70 nyilvános könyvtár létezett s ezek között leghíresebb a kordovai 600,000 kötettel; ily kincscsel mai napság: a könyvnyomtatás idejében is, csak néhány országos könyvtár dicsekedhetik. Egyetemeik gazdagon fölszerelt vegyészeti és természettudományi laboratoriumokkal, csillagászati obszervatóriumokkal, orvostani klinikákkal s a tudományos búvárkodás egj éb tényezőivel világhirüekké lettek s az ismerni, tudni s tanulni szeretők a legtávolabbi országokból keresték föl. A ki tudós akart lenni, az megtanulta az arabs nyelvet, mert más nyelven nem szólalt meg a tudomány; sőt a görög irodalmat is, ha tudták volna is e nyelvet, csak arabs fordításban ismerhették meg, mert az eredeti szövegek vagy elvesztek már, vagy nem volt alkalom ily könyvekhez jutni.