Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

IX. fejezet. Przsevalszk és a Terszkei-ala-tau

A Közép-Tien-san vertikális övezeteinek táblázata. rt c •o Abszolút magasság A hely fekvése Jellemző talajalakulás Hőmérséklet az izothermák szerint C° Csapadék Tipusos növényzet Tipusos fauna I 270 m.-től 650 m.-ig A Balchas-tó alföldje s az Ili-völgy síkjai egészen Kuldzsáig Sós-puszták, homok- és szakszaul-sivatagok, ta­mariszkusz-őv és az agya­gos zóna széle Januárius: —5°-tól —10°-ig. Július: -f-25°-tol -f-30°-ig 250 mm. alatt. Majdnem kizá­rólag téli csa­padék Halophyták, különösen Haloxylon ammodendron (szakszaul), tamariscus­félék, Rheum, Populus di­versifolia és pruinosa, Elaeagnus hortensis Columba fusca és casiotis, Phrynocephalus, Agama és Stellio-félék, Trigono­cephalus, Homopus hors­fieldi II 400 m.-től 1300, illetve 2000 m.-ig A hegyvidék oldalai, magasan fekvő völ­gyek és pusztás sík­ságok a halomvidék között Üröm- és füvespuszták, löszterületek és oázis­övek, kavicspuszták, (Magaspuszták egészen 2200 m.-ig) Januárius : -2°-től — 10°-ig. Július: +20° tói H-300-ig 200 mm.-tői 600 mm.-ig. Túlnyomólag téli csapadék ÍJröm-félék, Lasiagrostis splendens, Liliaceák, Tu­lipa div. spec., Sophora alopecuroides, Rosa ber­berifolia ; Valamennyi kiillu r-n övény; Acer Semenowi, Pyrus Sie­versiana, Prunus armeniaca Antilope subgutturosn, Dipus spec, div., Alactaga; Pterocles arenarius, Otis macqueeni, Alauda gul gula, Daulias hatizi, Pas­tor roseus Cervus eustephanus,Tetrao tetrix. Picoides tridacty­lus, Nucifraga caryoca­thactes, Carpodacus Sse­wertzowi, Metoponia pu­silla, Ibidorhyncha Stru­thersi III 1300 m.-től 2500 m.-ig (Szemjonov szerint, A tűlevelűek zónája ; a Tien-san lánczainak lejtői Keletre vagy északra irá­nyuló hegylejtők, domb­vidék, vagy szűk, árnyé­kos völgyek Januárius : *) -10°-töl —20°-ig. Julius: -f!7°-tól -j-30°-ig *) Közelítőleg Nem kevesebb, mint 500 mm., helyenkinttöbb mint 1000 mm. Nyári és téli csapadék egyaránt Picea Schrenckiana -Betula microphylla, Hyppophaé rhamnoides, Ribes atro­purpureum et spec, div., Aconitum spec, div., Myo sotis alpestris, Veratrum album Antilope subgutturosn, Dipus spec, div., Alactaga; Pterocles arenarius, Otis macqueeni, Alauda gul gula, Daulias hatizi, Pas­tor roseus Cervus eustephanus,Tetrao tetrix. Picoides tridacty­lus, Nucifraga caryoca­thactes, Carpodacus Sse­wertzowi, Metoponia pu­silla, Ibidorhyncha Stru­thersi IV 2000 m. tői 3000 m.-ig A havasi legelők zónája Dél-felé és nyugat-felé néző hegyoldalak, széles nyilt völgyek, magas plateauk 2500 m. magasságban a t. sz. f. Januárius : ') - 20°-tól —30°-ig. Július: -f-17°-tól +28°-ig *j Közelítőleg 500 mm.-tői 1000 mm -ig. Főképen nyári csapadék Caragana jubata, Juniperus pseudosabinn, Salix (si­birica?), Festuca altaica, Poa spec, div., Leontopo­dium (Gnaphalium) spec, div. Arctomys longicauda, Ruti­cilla erythrogastra, Lep­topoec lc sopliiae, Coco­thraustes plumbeitarsus V 3000 m.-től egész a hó­, határig. Északi lejtőn 3650 m. ; déli lejtőn 4200 ni. Magas havasi (alpin) régió Hegyvidék, és a belső ma­gas puszták a Tien-san­ban. (Szary-Dzsasz, Ak­szai stb. ehhez hasonló) Januarius: ala­csonyabb, mint —30° ; Július: —2°-tól -(-200-ig 500 mm. tői fel­felé, több mint 1000 mm. Majdnem kizá­rólag nyári csapadék Gentiana spec, div., Oxy­graphis glacialis, Primula spec, (bíborvörös), Viol » bicolor, Ranunculus altai­cus, Koelleria cristata Ovis poli I'arelini, Capra sibirica, Otocorys spec, div.. Accentor spec, div., Scolopax solitaria. Anser skorniakowi, Megaloper­dix nigelli vi! 1 A hóhatártól egész a Khan­Tengri csúcsáig 7300 m. A tartós hó területe Firn- és jégmezők ? Nyári csapadék — — > r 03 > r > • H > Cj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom