Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415

II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton

40 A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÚTON színbeli nehézségek daczára is meglepően rövid idő alatt,

1 úgyszólván egész Turkesztán szivéig hatoltak, azonnal belátták, hogy az eredetileg kiinduló pontul választott Uzun-Ada nem felel meg azoknak a követelményeknek, a melyeket a természetszerűleg gyorsan kereskedelmi úttá fejlődő vonal tengerparti végződésétől várunk. Habár Uzun-Ada kikötője a tágas öbölben elég védett helyen van is, az öböl nagyon szikár, s előrelátható volt, hogy a sivatag északkeletről előrenyomuló homokbuczkái csakhamar teljesen be fogják temetni. 1896-ban tehát elhagyták ezt a kikötőt, s Krassznovodszk (vörös-víz) lett a kiinduló állomás. 11. kép. A Nagy-Balkhan végződése Krassznovodszk mellett. Ettől az időponttól kezdődik a városka igazi léte, s jelenleg, ámbár tulajdonképen kétségbeesett helyzetben van, mégis virágzó és gazdag jövő vár reá. Meredek, vöröses-szürke sziklafalakkal kerített széles völgykatlan kerületén lépcsősen emelkednek a város lapostetejű, élénk fehér, zöld vagv kékszinűre mázolt házacskái. A város közepén emelkedik az egyetlen monumentális épület, a faragott homokkőből, Ízléses perzsa stílusban épült pályaudvar, a mely kupoláival, hatalmas mór ablakíveivel és két színben csíkozott falaival uralja az egész helységet. 1 1885-ben Askhabádig 520 versztet, 1886-ban Mérvig és az Amu-darjáig 1070 versztet, 1898-ban Mérvtől Kuskig 142 versztet, 1888-ban Szamarkandig 1415 versztet építettek; 1895-ben folytatták a szamarkandi vonalat, s 1899-ben megnyitották a fergánait Andidzsán végállomással (307 verszt), 1898-ban pedig a taskenti vonalat (332 verszt). Az egész középázsiai vasúthálózat hossza jelenleg 2196 verszt, vagyis 2518 km.