Almásy György: Vándor-utam Ázsia szivébe / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1903. / Sz.Zs. 1415
II. fejezet. A közép-ázsiai vasúton
II. FEJEZET. A KÖZÉP-ÁZSIAI VASÜTON. ajnalhasadtával már a fedélzeten voltam, a hajó heves tánczolása daczára is jól töltött éjszaka után, mert felhozott a kíváncsiság, hogy minél előbb élvezhessem Ázsia partjainak feltűnését. S csakugyan a hajnal első pirkadásával az északkeleti látóhatáron fel is tűntek a par to le, mint hosszan végig nyúló csík az almaszín-zöld habok felett. Lassankint megtelt a fedélzet és a szalon az utasokkal, a kiknek halavány és zöldesszinű arczán még a tegnapi „vihar" következményeit lehetett látni, s éppen olyan vágyva tekintettek a közelgő partok felé, mint én, noha vágyakozásunknak egészen más oka volt, s ámbár az igéret földje helyett a Nagy-Balkhan száraz, kopár és köves sivatagja várta is őket. Krassznovodszk, a transzkaspi vasutak mai kiindulási állomása, egyike Oroszország legrégibb transzkaspi birtokainak. A vasút korábbi kiinduló állomását, Uzun-Adát, elhagyták, mert kikötője, a Michailov-öböl, lassankint egészen elhomokosodott. Krasznovodszkot NAGY PÉTER czár parancsára, a BEKOVICS cserkesz fejedelem vezetésével Chiva és Buchara ellen indított expediczió alapította már 1716-ban. A legújabb időkig egészen jelentéktelen, teljesen izolált erőd volt, a mely a Kaspi-tengeren való hajózás védelmére és a keleti khánságok ellen indított operácziók kiinduló pontjául szolgált. Csak 1878-ban, a mikor komolyan megkezdték a tekke-turkmenek leigázását, tett szert Krassznovodszk nagyobb jelentőségre, mint a hadiműveletek kiinduló pontja, s ezért megnagyították az erődítményeket, a melyeket még ma is kaszárnyákul használnak. A tekke-háború szerencsés befejezése után elhatározták, hogy a SKOBELEV tábornoktól tisztán hadi szempontból, a Michailov-öböltől egész KizilArvatig épített vasútat tovább fogják vezetni. A mint azután ANNENKOV tábornok erélyes .vezetésével 1883-ban újra kezdték az építést, s a rendkívüli tér-