A Svédországi Magyarok Országos Hiradója, 1988 (8. évfolyam, 29-31. szám)
1988-12-01 / 31. szám
FÜGGETLEN IRODALMI,TÁRSADALMI, KRITIKAI LAP I. évfolyam. I «am • IVKX ixrvemhci 2 • Ara 3V.— Ki UTTEL PüggeUen irodalmi, társadalmi, kritikai lap Megjcfcnft évente buaDnntgyun A Berkestáté{ elnöke CSOÓRI SÁNDOR Fásért est ó: BÍRÓ ZOLTÁN helyettes. ALfcXA KÁROLY Szert est áség: Beköt István Bért) Ferenc György Csengcy Dénes Csűrt* István Dippold Pál Drohet Odón Fekete Gyula Für Lajos Kas Gy Csaba I mii Sándor Markovid Mara Nagy Gáspár Varga Csaba A szert észt áség ital elet beli tagja. PÚSK1 SÁNDOR A szert eszi áség címe Budapest I., Corvin tér 8. 1011 Telelőn: 151-348 Leveleim: Budapest Pl. 33. 1251 nt »SN aila-wea »*isik to.«. Sudor*. Butapn* Frtrtak Sudn Saftet} Gjntfj rimák \rröo Fúrnám Ml. Buóapcu f ctrtV «and Dca* Gyula ScvU a Znmyi N;n—tlh—. Bud-peaiea Frtrtó* «and V»** SMilnraf sampipu 1 cryrwli a Sta«yw rou EkSftaoknó a tartané, tvwaó puuala.walnSaai. a t» • It» l^nSVom n LfrBif tradaoál (HLUR) Fidtuncua« l/J nrr «K> ti tUft ona kutfO(2SI £ I JSUTfl N<-u >ort. NV lavC* k<»r««oarSaa lB«Saon> timn -a A mrm lml.:rfl«lm irwftkákmn Hmrktprifi I ____________________ Tartalom 2 Illyés Gyula Petőfink 4 Csoóri Sándor: A vissz»szerzés reménye 6 Szécsi Margit: A csillagos Golgota 7 Mészöly Miklós: Az ember, akit megölt 13 Csurka István: Október huszonharmadika, vasárnap 14 Nyikolaj Bergyajev Az úr. a szolga és a szabad 17 Rába György: A kisebbik fiú 18 Cseres Tibor: Sír az tlt mögöttünk . 19 A földvári fogolytábor 20 Szabad György Alkotmányos jövőnk történelmi előképe 22 Dippold Pál: kézíogó 23 Benda Kálmán: Nemzeti öntudat és történetírás 25 Esterházy Péter: A tárgy dicsérete 26 Döbrentey Kornél: Halottak napi vers 27 Kodolányi Gyula: A kór helyreállítása 29 Dr. Erhard Busek: Az ókooómia és az ökológia 31 Csengey Dénes: A parlament előtt 34 Fekete Gyula: Süket a meztelen király 44 Kiss Gy. Csaba: A magunk Európája 45 Hell István: Hélél ben Sáchár kőtáblája 47 Kiss Benedek: Megint az ősz Utassy József: Milyen egyszerű Szöllősi Zoltán: Homályos ég 48 Orbán Ottó: Cédula a romokon 49 Czakó Gábor: A szahál az szabál 50 Dokumentumok 54 Balassa Péter: A szellemi környezetvédelem 55 Ágh István: Az orr látomásai 56 Alexa Károly: Szilágyi István (50) 5« G öröm bei András: Kérés — nemzet szűk it és ellen 59 Csűrös Miklós: Sőtér István 60 Borbándi Gyula: Értékvilág és értékrend a magyar irodalomban 62 Domokos Mátyás: Shakespcare-i kor, Shakespeare nélkül 63 Takács Zsuzsa Végtelen órán A címlapot Mclocco Miklós tervezte E 5 E közgazdászoktól hemzsegő korunkban, min- zá, mert a hitel szó Széchenyi értelmezésében denki pénzügyi folyóiratnak hiszi majd. Bank- egy korszak elindító kulcsszava volt, s nem is folyóiratnak, amelyben versek helyett a leg- csak azért, mert az Erdélyi Fiatalok ezerkifrissebb valutaárfolyamok táblázatai jelennek lencszázharmincótbcn indított folyóiratáról is meg. Novellák, esszék, emlékiratok, kritikák ez a fogalom világított, hanem azért, mert azt helyett ilyen-olyan hitel-viszonyokat elemző gondoljuk: nekünk az élet hitelét a szavak hicikkek. telét, a szétszórtságában is összetartozó nép Mi, a szerkesztőség tagjai nem mondtunk le hitelét a lángok, a romok, a vér mocskai közé a címről. S nemcsak azért ragaszkodtunk hoz- került ember hitelét is vissza kell szereznünk. Szécsi Margit A csillagos Golgota Ég és pokol kezetfog Ez a csillagos Golgota Aranyfüst, rongy ígéret Sírig hívő az ostoba Kit szalmazsák deleket Kit meg a csillagok pora Szívedből: szent batyudból amivel jöttél: mind oda Kit Alvilág motoz meg kit meg a csillagok pora Mert megadatott minden: sokaság, virtus, Garda S kit Alvilág bitangol kit meg a csillagok pora Aranyfüst, rongykatarzis Az utószó aranykora Arcom csupa özönvíz Ez a csillagos Golgota m Kire az Alvilág sújt Kire a csillagok pora Mélység, magasság: egy üt Ez a csillagos Golgota Bastille-döngctő tenger S a krizantémos Garda Kit az Alvilág vert meg kit meg a csillagok pora Halottas, néma virtus révedez megrontóira Mélység, magasság: egy üt Ez a csillagos Golgota Mert megadatott minden: Sokaság, virtus, Garcia És eladatik minden Rövid a vágta mámora Kit Alvilág fogott be kit meg a csillagok pora s elhallgattatik minden Ez a csillagos Golgota Mélység, magasság: egy üt Csók zuhog, barát mostohí Kit az Alvilág vert meg kit meg a csillagok pora Meghal akár a latrok A kérdés többszörösen jogos, hiszen a magyar reform is történelminek indult Lett is belőle egy és más tagadhatatlanul, de nem egészen az, amit vártunk. Az életrajza lehangoló. Még ma is háztól házig jár ajóindulatú reformfecsegés, miközben súlyos árnyékot növesztve ott jár nyomában a kiábrándultság is. Kiderült, hogy nincs reform a lelkek megújulása és az erkölcs megújulása nélkül. Sőt, ha épp változások közben nem nevezzük meg vagy nem vesszük észre a morális problémákat, tovább mélyítjük csak az erkölcsi züllést. • Megérteném, ha az eddigiek után valaki azt kérdezné csöndesen tőlem: milyen lap lesz végül is a Hitel? Politikai? Meditáló? Erkölcsnevclő? Kritikai? Nemzetüjító? Netán mindezt lelkesen összegyúrva mégiscsak szépirodalmi? Szeretnénk, ha ez a kéthetenként megjelenő lap a helyzetfelismerés fokozatosan tisztuló lapja lehetne. Filozófiai vonzalmú és lírai is ugyanakkor. Ne felejtsük el, hogy választási esélyünk tül van a hamlctin: a lenni vagy nem lenni-t már nem mondhatjuk ki hangosan, elvesztettük hozzá az emelkedettség jogát. Ezt kell mindenekelőtt visszaszereznünk: meg kell kísérelnünk a veszteségeinket átváltoztatni nyereséggé. A két világháború között sűrű szálakkal Európához kívántunk kötődni. Valamennyire sikerült is. Nézzünk rá a képzeletbeli térképünkre: most az egész világgal kötött bennünket össze a sors. Elsorolni se egyszerű az országokat. Amerikát, Angliát, Nyugat- Német országot, Svédországot, Olaszországot, Del-Amerikát, Kanadát és a többieket. Ezt azonban eddig csak a távolságok homályos tejúvegén át láttuk. Vagy a félelemén. Végre szétszórtságunkban is együtt kell látnunk magunkat. Ki kell lépnünk a takarásból és elő kelfcsalni onnan az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyart. Angol az útlevelem, de magyar a büszkeségem — jelentette ki a világpolgári vonzalmak között élő Cs. Szabó László jóval azelőtt, hogy hazajött volna látogatóba Magyarországra. A példa jó lelkiismerettel követhető Argentínában, Romániában, a Szovjetunióban és Kanadában. Lengyelországban — a pápa látogatása után a vallás lett ismét a nemzeti eszme föllobbantója. Nálunk a szenvedéssel és az igazságtalansággal összefonódott kisebbségi helyzet. Vagyis leveretésünk hozta el közénk a rádöbbenést. Ha a költők élhetnek a vereségből, sőt művet is építhetnek belőle, egy nemzet is megteheti. A helyzet fölismeréshez azonban sokféle dolog kell. Nyitottság. Bizalom. Erkölcsi előlegek. Hit. Hitel. L-apunk név-megválasztása is ide kanyarodik vissza. Amikor a fönti meggondolások alapján először elhangzott a cím-ajánlat, többen is tiltakoztak: ne Hitel legyen a lap neve, mert
