S. Orbán szerk.: Studia Botanica Hungarica 11. 1976 (Budapest, 1976)
P. Verseghy, Klára: Xerofiton zuzmófajok anatómiai vizsgálata
a kéregréteg és a bélréteg növekedése kisebb, a gonidiális rétegé nagyobb, mint a napos termőhelyen élőké. AHMADJIAN - HALE (1 973) sze rint az algaréteg vastagsága, sőt helyzete, a különböző zuzmógénuszokban változó. Előző szerzők megállapítását vizsgálataim is igazolják (1. táblázat). Az algák, a telepnek azon részében foglalnak helyet, ahol a hifák lazán szövődnek, elég helyet hagyva az algák számára - és ott, ahol számukra optimális fényintenzitás van. A zuzmótelep növekedése, fejlődése vagy az idős részek elhalása anatómiai (un. belsőmorfológiai) vizsgálatokkal pontosabban követhető. Jelen vizsgálataim célja megállapítani: 1. Hogyan aránylanak egymáshoz a gonidiális - és bélréteg vastagságai a fiatal, a középkorú és idős egyednél? 2. Változnak-e az egyes rétegek (kéreg-, gonidiális - és bélréteg az év különböző időszakaiban? 3. Lehet-e kvantitatív vagy kvalitatív összefüggéseket találni az egyes fajok azonos rétegeinek időbeni változása között? MÓDSZER Vizsgálataimat 4 xerofiton zuzmófajon: Cladonia magyarica , Cl. furcata , Cl. convoluta és Parmelia pokornyin végeztem. Termőhelyük: a Csévharaszt melletti Természetvédelmi Terület, nyílt Festucetum vaginatae danubiale asszociáció. Metszeteket készítettem fagyasztós mikrotommal a telep , illetve a podecium csúcsi és alsó részéből fiatal, jól fejlett és öreg egyeden, kor szerinti háromszoros ismétlésben. Produkció vizsgálatok 1970. XI. - 1972. XII. hónapjáig folytak. Az egyes rétegek szezoniális változását havonkénti mintavétellel - technikai okok miatt - nem tudtam követni. így azokból a hónapokból vettem mintákat, amikor a produkció maximumot, minimumot vagy néhány alkalommal átlagos értéket mutatott. A telep egyes rétegeinek kvantitatív vizsgálata mellett szükséges kvalitatív értékelésük is. Különösen a gonidiumos rétegben észlelhetők jól a minőségi változások. Az értékelés és összehasonlítás megkönnyítésére egy kódot dolgoztam ki, melynek alapján megállapítható az elöregedés mértéke a különböző fejlettségű növény különböző részeiben (1. 2. táblázat). EREDMÉNYEK Az egyes fajok anatómiai (belső morfológiai) vizsgálatával a célkitűzésben kijelölt problémákra a következő feleletet kaptam:
