G. Fekete szerk.: Studia Botanica Hungarica 8. 1973 (Budapest, 1973)
Huszty, Sándor: Kanitz Ágost és az első magyar botanikai folyóirat
gyen és cserepéldányok elől. Ugy véljük, hogy ezzel is a teljes függetlenséget akarta megőrizni minden irányban. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a folyóirat fennállásának vége felé, mikor anyagi ereje kimerülőben volt, inkább kölcsönkért kiadványokat, de mégsem vállalt ingyen kötelezettségeket. KANITZot 1880-ban elérte a megtiszteltetés, aminek módfelett örült: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 37 esztendős volt akkor. Ajánlója, GÖNCZY Pál mindazt felsorolta érdeméül, amit maga is annak tartott: "Nem csekély buzdításul szolgál hazánk ifjabb tudósainak a tudományok ernyedetlen mivelésére azon kitüntetés, melyben eddigi érdemei elismeréséül akadémiai tagokká választás által részesülnek. E végből bátorkodom a Tekintetes Társulatnak ajánlani Dr. Kanitz Ágostot a kolozsvári m. kir. egyetem rendes tanárát, ki a füvészet tudományában s annak irodalmában kiváló jártassággal bírván, nemcsak a növénytan magyarországi történelmének jeles leirásával (Hannover 1863) s a 'Reliquiae Kitaibelianae' kiadásával, nemcsak érdekes kisebb nagyobb értekezéseivel, melyek némethoni éB aus triai havi iratokban nagy számmal jelentek meg, hanem az általa 1877ben Kolozsvártt meginditott és jelesen szerkesztett magyar első botanicus havi iratával is, melynek czime: 'Magyar növénytani lapok' kitűnő szolgálatot tett a tudománynak, - annak terjesztéséhez nevezetesen járult. Mert úgy a szorosabb értelemben vett Magyarhonnak, mint Slavoniának flóráját, a magyarhoni füvészétnek érdemeit és munkáit megismertette a külfölddel és hazánkfiaival s nemcsak a rendszeres füvészettan, hanem a növény élettan terjesztésében is jelesen közreműködött; mint tanár azon felül füvészettani laboratóriumában a honi ifjúságot a szép tudomány minden ága müvelésére előkészítette s a kolozsvári botanicus kertet kitűnően berendezte és gazdagította. Méltán hiszem tehát, hogy eddigi tudományos érdemeinek úgy jutalmát vévén a Tekintetes Akadémia általi megválasztatásában, jövőre még hathatósabb ingert fog találni tovább is haladni a hazai tudományosság előbbre vitelében és a nemzeti ifjúságnak a tudományokra való lelkesitéseben, hogy e szellemi kincsekkel ékeskedve legyen kedves honunknak nemcsak szép reménye, hanem dicsősége is."^"