St. Louis és Vidéke, 1969 (57. évfolyam, 1-19. szám)
1969-02-08 / 3. szám
jjniREK A NAGYVILÁGBÓL! MÜNCHEN — A „Bayernkurier” c. keresztényszocialista lap szenzációs hírt röpített fel, amiben ugyan sokan nem hisznek, de még többen hisznek. Ismerve a kommunisták módszereit a Szovjet békeszerető vallatásaiban és kiirtási technikájában, a hír egyáltalán nem hihetetlen. Prágában igen komoly bennfentes körök esküsznek rá. A hír arról szól, hogy Alexander D u b c s e k pártföitikárt augusztusi moszkvai fogságában olyan súlyos „besugárzásban” részesítették, hogy ez az arcán égési sebekben is látható volt. Ez tény. Az is tény, hogy azonnal kórházba ment, ahol megállapították, hogy leukémiája van (a rádiumsugárzás egyik általános következménye) és olyan nagy mennyiségű strontiumot találtak nála, hogy legfeljebb két évet élhet még. A hírt nem tudjuk, de nem is lehet ellenőrizni, s csak azért közöljük, hogy olvasóinknak módjukban legyen az ellenőrzése, ha mégis — ne adj Isten! — igaznak bizonyulna. ★ WASHINTON D. C. — Jellemző Edward Kennedy elnöki ambícióira, mondják washingtoni demokraták, az a szenátusi beszéde, amelyben tagadta, hogy akár részéről, akár Robert bátyja részéről Johnson volt elnökkel szemben bármilyen ellenérzést tápláltak volna. Ez a Johnson-tábornak szólt, amelyet egyetlen demokrata jelölt sem kicsinyelhet le. Ezzel szemben megállapítják, hogy Robert volt az, aki nyilvánosan kijelentette, hogy támogatni fogja Johnsont a jelölésben és megválasztásában, de mihelyt McCarthy kísérlete sikeresnek bizonyult, azonnal Johnson ellen fordult. Jószemű demokraták szerint Edmund Muskienak nagyobb esélye van a jelöltetésre 1972-ben, mert maga mögött tudhatja Humphrey, Johnson híveit, míg Kennedy kénytelen lesz balra tolódni, hogy McCarthy és McGovern egyre csökkenő táborát megszerezze magának. Szerintük a harc nagy lehet, de Muskie látszik ezidő szerint esélyesebbnek. ★ MOSZKVA — Koszigin miniszterelnököt állítólag készülnek eltávolítani Brezsnyev és társai. Már öt hét óta nem jelent meg egyetlen nagy parádén sem, beleértve a kozmonauták ünneplését, amelyen az ismeretes merénylet történt. Koszigin és Brezsnyev között súlyos ellentétek állnak fenn nemzetközi ■ kérdésekben, Csehszlovákia lerohanását is beleértve. Brezsnyevet támogatja a hadsereg is, ami döntő lehet a savanyúarcú Koszigin kibukatatásában. Állítólag májbajban szenved, de ez csak kifogás, mert különben aktiv, csupán a nyilvánosság előtt nem volt szabad megjelennie. Utódjaként Dimitrij Polyanszkit, egy feltörő fiatal ukrán sztálinistát tartják a legesélyesebbnek. Nixonnak meg kell tehát várnia a — változást. Egyelőre nincs kivel tárgyalnia. ★ WASHINGTON D. C. — Nixon elnök azt tervezi, hogy a különböző neveken (Peace Corps, Teacher Corps, VISTA) futó ifjúsági önkéntes szervezeteket összevonja, sőt, hogy esetleg egy Ifjúsági Minisztériumot szervez helyettük. ★ NEW YORK — Minden híreszteléssel szemben, beavatottak azt állítják, hogy Nixon elnök nem utazik külföldre a közel jövőben, hanem megvárja az áprilisi NATO- konferenciát Washingtonban. Ez igen ügyes húzás lenne arra, hogy de Gaulle jöjjön első vizitre Nixonöt „vontató-hajó” is tolja — méghozzá oldalvást—a világ legnagyobb olajszállító hajóját, a 312.000 tonnás „Universe Ireand”-et a kikötő dokkjába, ahol megcsapolják a hasában hozott kuwaiti olajat. hoz és nem fordítva. A tábornok ugyanis még mindig tagja a NATO- nak, csak a hadseregéből vonult ki és el is akar jönni Washingtonba. Nixon itthon maradása mögött annak a félelemnek az eloszlatása is áll, amit a NATO-tagok, elsősorban Nyugatnémetország érez, hogy Nixon Párizsban esetleg olyan megállapodást létesít de Gaulle-al, ami a többi nyugati ország rovására menne. ★ WASHINGTON D. C. — John Mitchell, az új igazságügyminiszter azt a benyomást kelti politikai körökben, hogy nagyon gyakorlati, kemény ember, aki nem magyarázgatni, hanem végrehajtani akarja a törvényeket. Eddig úgy volt, hogy ö a legesélyesebb a Supreme Court elnöki székére, mihelyt Warren lelép. Most azonban Herbert Brownell személye is előtérbe lépett, aki Eisonhower idején igazságügyminiszter volt. Őt is gyakorlati és nem teoretikus jogásznak ismerik. A bírák körében azonban mozgalom indult meg, hogy az elnök ne a barátai, hanem az ország fellebbviteli törvényszékeinek bírái közül válaszszón tagokat és elnököt a Supreme Courtba. ★ WASHINGTON D. C. — A Pueblo elrablása óta állandóan jetek és gyorsnaszádok kisérik a kémhajőkat, sőt olyan veszélyes terepen, mint Északkorea és mások, tengeralattjárók látják el a feladatot. — Politikai körökben erősen kritizálják a Navy vezetőségét a Pueblo esete miatt. Miért nem volt megengedve Bucher parancsnoknak, hogy saját hajójának „titkos” kabinjaiba belépjen, amiért most felelőssé teszik? Miért nem teljesítették kívánságát nagyobb hatású fegyverzet iránt? Miért biztosította az aggódó parancsnokot Johnson tengernagy arról, hogy az ágyúkat sohasem kellene használnia, sőt még a két géppuskáját is fedje be, amelyek végül befagytak és képtelenek voltak az adott esetben használni őket? Miért nem volt a Pueblőn megfelelő robbantószer, vagy más, hogy a hajót elsüllyesszék? A kérdés a Kongresszus elé kerül. ★ MOSZKVA — A kozmonauták elleni merénylet állítólag Brezsnyevnek szólt, ahogy ezt már megírtuk. De más kombinációk is vannak forgalomban. Egyik az, hogy Koszigin nem volt a vezéri kocsiban és így esetleg az ő hívei tervezték a merényletet a sztálinizmus felé hajló Brezsnyev eltüntetésére. Ezzel kapcsolatban azt kérdik: hogy kerülhetett a merénylő gárda-uniformishoz és két rendőrpisztolyhoz? A másik kombináció: hogy maguk Brezsnyevék rendezték az ügyet és a merénylő az ő emberük volt. A cél az volt, hogy ne sebesüljön meg senki (a föemberek közül!), viszont ezt a merényletet kilovagolhassák a belső ellenzék (Koszigin) lehengerlésére és a titkos rendőrség terror-felhataknazásának növelésére. ★ ... BOSTON — A Kennedyek terjeszkednek. Edward unokaöccse, Robert Fitzgerald, 33, 1970-ben kormányzónak pályázik Massachusettsben. Kenneth O’Donnell, aki a legizgatottabb tagja volt a Klánnak, szintén pályázik és több hű Kennedysta is, különböző fontos politikai posztokra. Építik a hadállásaikat. BONN — A Szovjet nagy offenzivát indított a NATO ellen, nem fegyverrel, hanem ravasz diplomáciával. Miután de Gaullé már kiszállt a közös hadseregből, most Nyugatnémetországot igyekeznek Letartóztatás a Az angol Csatorna-szigetek lakói rettenetesen szeretnek egy bizonyos halfajtát, aminek „ormer” a neve. Ezért képesek bármit is elkövetni. Így csak természetes, hogy egy kis orvhalászatot is. Igen, de az ormer a tenger fenekén lakozik, nem lehet sem hálóval, sem peca-bottal kifogni. Le kell menni érte a víz fenekére. Le is mennek! Guernsey szigetén és a többi kis parti szigeten virágzik az orvhalászat. Természetesen a legmodernebb eszközökkel. Az ottani orvhalász nem úgy néz ki, mint az otthonról jólismert cigány, aki gombostűből kanyarított horgával is irtózatos ügyesen ki tudta fogni a halat, amit a remekül felszerelt sporthorgász nem tudott. Az angol Csatorna-szigeteken az orvhalász búvármaszkot ölt, oxigénnel felszerelve bukik alá, hogy megszerezze a maga mindennapi betevő ormerét. Ez a modern orvhalászat sok kárt okozott. Kezdte már kipusztítani a halállományt és a törvényes ormer-halászok szájából kivette a kenyeret. így a rendőrség elhatározta, hogy beleavatkozik. Fölszerelte tagjait a lemerüléshez szükséges eszközökkel és elindította őket az orvhalászok ellen. Perklugratnf. Evégből különböző ke csegtetö ajánlatokat hozott magá val Moszkvából Csarapkin, ak Willy Brandt külügyminiszterre tárgyalt. A szociáldemokrata ve zér megelégedetten jelentette ki t végén az újságíróknak, „Ügy lát szik kint vagyunk a mélyfagyasz tásból!” Egyik ajánlatot a polgár légi közlekedés kölcsönös megja vitására, már ismertettük egy ko rábbi cikkünkben. Ennél sokkal nagyobb csalétek azonban hatalmas kereskedelmi szerződés küté se a rabországokkal. Eddig ez vök a vörösposztó a Szovjet szemében«^ de most már, hogy katonailag me fegyelmezte a csatlósait, ezzel ak kedveskedni a németeknek, csá hogy kicsalogassa őket a NATO ból. ★ KAIRO — Az igazi oka annak, hogy egyetlen arab államfő sem akar tárgyalni az izraeliekkel az, hogy félnek, hogy alattvalóik — meggyilkolják őket — Egyébként a libanoni légi társaságoknak szívességet tettek az izraeliek a gépeik elpusztításával, mert a legfeljebb 12 milliót érő öreg gépekért 18 milliót fizettek a biztosítók és ezzel teljesen modernizálni tudják légi flottájukat. (FIGYELŐ) tenger fenekén sze, ezek a rendőrök is tapasztalt orvhalászok, legalábbis voltak, mielőtt a rendőrséghez csatlakoztak. így esett, hogy Guernsey-sziget kikötőjében egy szép napon lenyúlt a törvény hosszú, vizes karja és elkapta az első áldozatot. Egy 22 éves fiatalember egyszercsak azt érezte, hogy valaki a vállára teszi a kezét. Mivel 45 lábnyira volt a víz felszíne alatt, irtózatosan megijedt, azt hitte, hogy valamelyik elsüllyedt hajó kapitányának hazajáró lelke kopogtat a hátán. Amikor halálraváltan megfordult, egy fiatal rendőrt látott, aki az úszőruháján viselte a rend jelvényét. A rendőr felfelé intett, s az orvhalász sietve emelkedett. A víz felszínén azután a rendőr közölte vele, hogy le van tartóztatva. A bíró 20 font pénzbüntetésre ítélte az orvhalászt, aki csak azt kérte, hogy legalább azt a halat vihesse haza, amit ilyen drágán kifogott. De nem volt pardón! A halat elkobozták, az orvhalász pedig keservesen kiizzadta a büntetést. Bizony, ma már a szegény tengeralatti orvhalászok sincsenek biztonságban! A törvény keze utánuk nyúl. KÁSA A KÖTÉLLEL írta: Tömörkényi István Megelőző számunkban közöltük egy kedves olvasónk, Bokor Pál visszaemlékezését. Palika, aki Tömörkényinek ebben a remek elbeszélésében szerepel — a most 82 éves Bokor Pál. ★ KASA MÉG a régi ivású emberek közül való, egyszerű, anélkül, hogy egyúttal becsületes is akarna lenni, miután ezen irányban neki semmi külön tennnvalója nincsen. Ő az az egyszerű férfi, akit a mi vidékünkön a „célszörü szögény ember” néven ismernek. Becsületessége föltétlenül nyilvánvaló. Ha egy királyságot lehetne ellopni, azt sem lopná el, hanem figyelmeztetné az illető királyt, hogy vigyázzon jól a birtokára, mert mások esetleg ellopják. Ellenben régen tudatik, hogy minden ember megkísérthető s a sátán különféle utakon ólálkodik s teremt az áldozat elé olyan dolgokat, aminek ellentállni nem tud. ★ KASA RÉSZÉRE a sátán az eszközt a borban találta föl. Az iránt föltétien szeretettel viseltetik s létezését egyáltalán nem tűri. Azt kebelére fogadja, akár az övé, akár a másé, s úgy el tud vele társalkodói, hogy az csodálatos. Mindazonáltal nem bírja az italt, mert, mint a legtöbb földmíves ember, nem borivó. Pusztai és tanyai nép ilyenhez nehezen jut. Meglett embernek hétköznap eszébe sem ötiik, hogy a csárdába menjen, hacsak különös dolga nincsen (miután ott történnek a napszámos-fogadások). Bort sem tarthat otthon, aki nem vagyonos, részben, mert nem telik rá, részben, mert nincs a háza alatt pince, a kamrájában pedig, ha hoszszabb ideig áll, elromlik az ital. Innen van a „tekenyöben telelt bor” elnevezés is. Hát Kása is csak így van. Mint maga beismeri: szereti a bort, de, mert hozzá ritkán juthat: mégsem borivó. így történik aztán, hogy ha hozzá jut, Kását egy nagy pohár bor azonnal imbolygó állapotra emeli, ilyenkor derült és vidám s rászól az ugató ebre: — Ne ugass, kutya, a gazdád se ugat. A második nagy pohár Kását már rendelkezési állapotba helyezi. Ilyen a Kása s e miatt előle a borital szorgosan őriztetik. A gazda Kását a pincébe csak rendkívüli pillanatokban ereszti le, kellő felügyelet mellett, s az esetleg fent lévő kimaradt borok este zár alá tétetnek, hogy Kása, aki éjjel fegyverrel őrzi a tanya békéjét, e fontos tisztében meg ne tántorulhasson. Bíz az asztalról el kell rakni és zár alá tenni, mert különben Kása gazt vetne rá. Ez is valami régi mondás s olyan eltulajdonításokra vonatkozik, amik nem annyira bűnből, mint inkább apró csínytételekböl erednek. A bugyellárist vagy az aprópénzes zacskót, amiből a gazda a napszámosokat este fizette, bízvást ott lehetne hagyni, arra ugyan gazt Kása soha életében nem vetne, ellenben fegyverével igen komolyan őrizné egész éjen át. Kása különben mint kapás éli világát, gyermekei vannak neki és felesége, aki iránt igen nagy szeretettel van, mert néha elkövetett hibáit az aszszony hallgatag veszi tudomásul, mert hát én Istenem, valami szenvedélye mindenkinek van. Egyiké a kártya, másiké a lő, még olyan is van, aki a kutyába vagy a puskába bolond. Történt tehát Kásával egy nyári este, amikor a gazda kis fia a tanyán időzött, hogy a gazda elébe kellett volna menni. Ott zörögnek el a mérges vasbikák a tanyák ablakai alatt. E vonatok sok embert összefaragtak már s némely kavicsaik véresek, van azonban ember, aki belőlük elgazdagodott. Némelyiknek csupa szerencse az, ha elüti a vonat, mert akkora fájdalomdíjat kap, hogy új földet vesz az árán. És még azonfelül járni is lehet a vonaton ki-be. A gazda is ezen jött volna ki, s mert csak kis félóra oda az út, Kása elébe ment, hogy ha podgyásza lenne, majd segíti vinni. Mert Kása is tudja, hogy mióta a fene rossz por (peronoszpóra)) ellen permeteznek, azóta mindig van mit kivinni a városból, hol gépet, hol gálicot. ★ KASA HAT MEGINDULT, de oldala mellé vette a kis gazdafit is, hogy majd ez így az apját a vasútnál mihamarább viszontlátja. Mentek a szőlők, földek között, akácok alatt s az ember mesélt a kis fiúnak ama két oroszlámokről, akik el akarták az égen földelni a fiastyukot, de nem bírták, mert (köztünk legyen mondva), kutya legény ám az a fiastyuk. Palika nevetett a történetnek. Kása lassan ballagott a homokban s mesét kezdett. így értek az állomásig, amely nem is állomás, csak olyanféle megállóhely, de hiszen csak üsző marad az üsző, bármiként nevezik is. Ezt pedig semmi figyelembe sem véve, a dolog úgy állt, hogy igen korán volt még az idő. Bármerre nézett szét a lapos tájon Kása, sehol füstöt nem látott s így nyilvánvaló, tfiogy a bagonyok kissé messze vidéken kalandoznak. Ellenben Vince bácsi csárdája pedig tökéletesen itt van a közelben. Gondolt egyet Kása s odament. Voltak ott néhány magyarok az udvarban bor fölött. Kása közibük ült s rendelést tett ital irányában. — De borzasztó sebösen hozzák, — parancsolta, — mert mingyár gyün a vonat. Hoztak is neki borzasztó sebesen s Kása azt ugyanilyen módon el is fogyasztván, még óhajtott egy borzasztóságot. Közben az idő múlt, a bagony is elhaladt a tájon, de mert nem állt meg az állomásnál, Kása azonnal kitalálta, hogy nem jött meg a gazda. Kása ily okos s vajon nem érdemli-e meg a vidámságot az okos ember? Megérdemli, (aki ellenkező észjáráson volna, ide jöjjön). Kása érdemelni kezdte a vidámságot szerfölött. Az alkonyat leszállt, ellenben egyre fölfeléb ment az esthajnali csillag. A többiek Kását elhagyták, de Kása ekkor már mivel sem törődött. Vince bácsiék ágyba fektették Palikát s Kását a tulajdon gondjaira hagyták, mert a tanyából nem lehet az embert kilökni, mivelhogy akárhová lökik is, úgyis csak a tanyába esik. Kása egyideig még létezett az asztalnál, többféle szóváltást folytatott az üvegekkel s utóbb az érthetetlenekbe is beleunván, lefordult a pádról s a kelő hold fényében szelíden elaludt. ★ TÖRTÉNT AZ ÉJJEL, hogy a kakasok harmadszor kukurikulván, az eb is fölkelt s lerázván testéről a harmatot, nagyot ásított. Azután üzenetet kiáltott át a szomszéd tanyákba hangosan, bőgött a tehén is, mert ihatnék már ilyenkor. Az ismerős hangokra Kása fölébredt, fölkelt, s lerázván testéről ö is a harmatot, tekintetét széjjelvetette az udvarban. Látta, hogy a hely idegen, itt a tehénnek nem ő köteles vizet adni, ez okból megindult. Ment a harmatos fűben s fújta fejét a szellő is, amely kora hajnalban támadni szokott. Kása helyes útra tért, ballagott s lassacskán hazaért. Fölkelt már ekkorra a nap, felesége a túrós kendők körül bajoskodott. Kása belépett a kis ajtón az udvarra s hirtelen megdöbbenve megállt. — Teca, — szólt az asszonyhoz rekedten, — Palika hun van? — Hun van? — kérdezte viszont foghegyröi az asszony. •— Hát hun vóna? Kend vitte el tegnap este, hát hová tötte? Kása mereven bámult a homokba. Színpadon ilyen eseményeknél rettenetes rugdalőzásokat szoktak elkövetni az emberek, míg Kása mit sem szólván, (de azt is lassan mondta), az istállób^ ment $ a szögről leakasztott egy jő pányvakötelet. A karjára volt akasztva, mikor újból kijött s megindult. — Hát kend? — kérdezte az asszony. — Huva mén kend avval a kötéllel? — Huva? — kérdezte viszont Kása. -— Hát huva mönnék? Vagy mögtanálom a Palikát, vagy mögtanának engöm ezen a kötélön. Kifordult. Szavalt valamit az asszony, de a köteles ember mit sem hallott, csak haladt visszafelé ismét. Kezdte volna ama csapásozást, amelyhez ők igen értenek, de agya erre nézve még nem szolgált. I ★ MENT CSAK ELŐRE s olykor félve tekintett az árkokba. Oh, irgalmas Szent Szűz! Hol bokrok borultak össze: félrehajtotta az ágakat, hogy nem alattuk alszik-e. Bárcsak tudhatná, hogy hol hagyta el. Bárcsak kalapját látná az útszélen. ö tud menni ' nyom után, de embert még sohasem nyomozott, csak állatot, ami egészen más. Hát nincsen. De sehol és semerre sincsen. Kása a fákra nézett és kémlelte, hogy melyik ág lesz elég erős. Apránkint, bár egyre szomorúbban, kiért a síkig, ahol a vonat szokott szaladgálni. Széjjelnézett, hajolva kereste a nyomokat, de mitsem látott, mert szemei nem is voltak most éppen erre valók. Jézus, — gondolta Kása, — itt a halál. Ki ne tenné meg azonban, hogy halála előtt némi bort ne innék? Csak egy olyan kis két-három decis po ... különben egye kutya: egy féllitert. Kása e gondolatok alatt a csárda felé irányozódott, de lassan haladt, mint kin bú nehezedik. A kötél vége lógott a vállán. Szaladt akkor elő a tanyából egy nagy fekete kutya, utána pedig egy kis ember ingújban és kiabálja: — Kása bácsi! Kása bácsi! Kása úgy gondolta, hogy térdre kell most esnie, a haláltól való szabadulás ezen pillanatában, de azután mégis arrafelé futott, fölkapta a fiút és teljes meggyőződéssel mondta: — Palika... Palika... Fölfögta a gyermeket, hogy most, amíg haza nem ér vele, a karjaiból nem ereszti. Meg is fordult azonnal és vitte. A gyermek azt kérdezte: — Hát ez a kötél minek, Kása bácsi? — Jaj, Palikám, — nevetett Kása boldogan, — gyönyörű szép csikót láttam itt a rétön, aran patkó vöt mind a négy lábán. Azt akartam vele magának elpányvázni.-— Kár, — vélte a gyerek, — hogy el nem pányvázta. Kása nyaka kissé kellemetlenül b^zsergett. Megölelte a kis fiút és vitte sietve hazafelé.
