St. Louis és Vidéke, 1968 (56. évfolyam, 1-25. szám)

1968-08-23 / 17. szám

T 1

MODERN VANDÁLOK

(+)’ Kr. u. 455-ben egy germán törzs, a vandálok, feldúlta, felégette, lerombolta Rómát. Nem zsákmány, nem is hadászati vagy politikai pozíció megszerzése volt a cél, hanem pusztítás. Azóta vandáloknak nevezik azokat, akik értelem és cél nélkül pusztítanak, csupán a rombolás gyönyöréért.

A mai fiatal nemzedék egy része — nemcsak Amerikában, hanem Európában és egyéb kontinenseken is — kétségtelen jeleit mutatja annak, hogy ez a primitív pusztítás! ösztön átöröklődött benne. A barbár vandálok modem leszármazottai valóságos atavisztikus kéjjel rombolnak és égetnek a gettó-lázongásokban éppen úgy, mint az egyetemek megrohanásánál. Hála Istennek, nem a többség, hanem csak egy kisebbség. De mivel a többség nem foglal határozott állást ellenük, nem nyilvánít elítélést és így nem húz éles határvonalat maga és a vandál kisebbség között, valamennyire őket is történelmi tettestársaknak kell tekintenünk.

A háború befejezésével azt hittük, hogy az az új nemzedék, amely a bombázások, a halál, a lángoló otthonok és a testi-lelki nyomorúság tövében nőtt fel, fegyelmezetlen, vad és aszociális lesz. Ellenkezőleg: az építés nemzedékévé vált.

Ez a generáció viszont mindenütt a több-kevesebb jólét, de legalábbis szociális biztonság környezetében nőtt fel és mégis ez bizonyult fékezhetetlennek.

A szociológiai törvényszerűség, amire mindebből következtethetünk, megdöbbentő. Ügy látszik, hogy az emberiség magasabb társadalomerkölcsi szintre tud emelkedni a közös veszély és nyomorúság idején, mint a közös bőség nyugalmában. A háborús nemzedék igyekezett felépíteni a romokat, a mostani igyekszik lerombolni, amit azok építettek.

A két nemzedék közti szociológiai ellentmondás azonban csak látszólagos. A mai nemzedék éppen azért ilyen, mert jólétben nőtt fel, nem kellett közösségi szenvedéseket vállalnia, védetten élt, kikövezett úton járt és egyszerűen nem alakult ki a szociális lelkiismerete. Elkényeztetett és önző. Fegyelmezetlen, mert minden szabad neki. Szexuális erkölcseiben annyira laza, hogy a nyilvánosházak légkörét viszi magával, akárhova lép: iskolába, otthonába vagy akár a közparkokba és utcákba, így még a szex sem adhat neki valamiféle küzdő erőt, könnyen és ingyen megkapja. Sportolni nem sportol, csak a TV-n nézi a küzdelmet. Még sohasem volt éhes abban az értelemben, ahogy az európai ifjúság a háború végén és utána éhezett. Szülők, iskola, bíróságok szinte azért vannak csak, hogy igazat adjanak neki, akár gyujtóbombát dob a szülei házára, akár leüti a templomba menő öregasszonyt, akár LSD-partikon kergeti álmait.

Ez a sok fel nem használt energia felzsufolódott benne és most a legprimitívebb irányban tör utat: rombol, gyújtogat, erőszakoskodik. Külön szégyene, hogy mindezt mindig a leggyengébb ellenállás vonalán csinálja, az erőtől gyáván elkullog. Hangsúlyozom: ez a kisebbség. De miért nem jelentkezik ezzel szemben a többség nagyobb józansága?

A védőik — liberális szociológusok, pszichiáterek és jóságos álarcban tetszelgő papok — azt

mondják, hogy új szociális rendet akar és mert ezt simán nem kapja meg, mérges lesz és erőszakkal akarja azt megteremteni. Ezek a védőbeszédek azonban hamisan csengenek. Ez a roham-csapat nem akar mást, mint vandál ősei: pusztítani. Nem is tudja, hogy tulajdonképpen milyen társadalmi rendet akar.

Az amerikai fekete Ifjúságnak még több a mentsége, mert az faji elmaradottságát igyekszik kompenzálni. De a fehérek vandalizmusára nincsen mentség. Ok van, de mentség nincs.

Az ok hihetetlennek látszó belső ellentmondás. Ezek a vandál ifjak voltaképpen gyógyithatatlanul romantikusok. Fekete lobogóik mögött a meglévő rend — bármilyen rend — elpusztítására törekednek, hogy a társadalom nélküli társadalom abszurdumát valósítsák meg, amelyben nincs semmi rendező és kényszerítő szabály, hanem teljes egyéni szabadság uralkodik. Másszóval — ha néha tudattalanul is — anarchisták. Rousseau „vissza a természethez” naív ábrándjából származnak, majd a francia forradalom Proudhon-ja, és két meghasonlott orosz arisztokrata — Bakunyin és Kropotkin — nevelte őket. A romantikus vágy egy teljesen szabad és szervezetlen társadalom után nevetségesen naív, de a kivitele esztelen pusztításokba torkollik. Nagyon kevesen vannak, de annyira felelőtlenek, vagy veszélyesek. Szájukon a status quo, a rend megsemmisítésének gyűlölete habzik. Franciaországban majdnem lángba borították az országot és Amerikában és máshol is rányomták a fekete kalózbéjyeget a lánzongásaik zászlaira.

Ebben az izgatott, hisztérikus korban, a nagy szenvedélyek áradása idején, amikor a nagy jólét mögött felrémlik már a technológiai forradalom bizonytalan társadalmi jövője, már a vörös szín is polgári kozmetikának tűnik számukra. Az anarchista kommandó-csapatok a kommunizmus mélyfagyasztott rendjét éppenúgy megvetik, mint a burzsoa-kapitalizmust. Nekik a nihil, a semmi kell.

A Rudi Dutschkék, Dániel Cohn-Bendit-ok és a Rap Brown-ok anarchiája veszélyes vitustánc a szabad társadalom periméterén. Az igazi veszélyt nem az jelenti, amit ezek a maroknyi SS-csapatok rombolhatnak, hanem az, hogy infiltrálnak minden becsületes reform-törekvést és a nem-anarchista többséget tömegkulisszákként használva fel, meghamisítják a változás emberi vágyát.

Ez a legnagyobb rombolás, amit elkövethetnek.

A társadalom gyökeres átalakítása elkerülhetetlen, de az erre erőszakmentesen törekvő mozgalmaknak anarchista jelleget adnak és erőszakkal mocskolják be azokat. Ez a brutális rombolás reakciót szül és ez a reakció olyan változásokat is megakadályozhat, amelyeket különben szívesen látna és amelyek szükségesek és elkerülhetetlenek is. így a változás nem símán, tervszerűen, rendezetten, hanem robbanásszerűen következik be.

Ezeknek a modern vandáloknak a jelentkezését nem szabad lekicsinyelnünk, csak azért, mert kevesen vannak. Ezek a mini-csoportok maxi-robbanást okozhatnak. Egyetlen megoldás van ellenük: a kíméletlen és brutális fellépés, mert rég eljátszották már a jogukat, hogy a társadalom megvédje őket — önmaguktól.

Ruvid hírek

KINCSTÁRI ÉSZ

Az egyik magyar újság a napokban kétségbe vonta egy amerikai katonai intézkedés észszerűségét. Arról van szó, hogy tűz esetén a hadsereg minden tagjának meg kell állnia ott, ahol van és ötször egymás után tűzet kell kiáltania. Az intézkedés ilyen formában valóban furcsa és árra vall, hogy a modernizálás nem terjedt ki az igazgatásra. Voltak ilyen csodabogár intézkedések a régi magyar hadseregben is. A magyar királyi kincstári ész termelte a napvilágra őket. íme néhány példa:

A honvédségi szolgálati szabályzat valamelyik paragrafusa előírta, hogy az újoncként bevonult magyar királyi honvédnek meg kell magyarázni a felszerelés mibenlétét. Az „Egyenruha” címszó alatt kapott helyet ez a bölcs mondat:

„A honvéd-nadrágnak két szára van, úgymint: a jobbszára és a balszára.”

Az egykori soproni gróf Nádasdy 9-ik huszárezredben, Muhr Othmár parancsnoksága alatt, nagy súlyt fektettek arra, hogy a huszárokkal megismertessék az általános műveltség elemi szintjét. Napfogyatkozás előtt áilván, az ezredparancsnok elrendelte, hogy a huszároknak magyarázzák meg: mi az a napfogyatkozás, miért megy végbe, majd hozzátette, hogy rossz Idő esetén a huszárokat az istállókban foglalkoztassák. A parancsot valamelyik „alantas beosztott” így fogalmazta meg:

I „Ekkor és ekkor i’ífcpfogyatkozás lesz. Az ezred századonként és byalogszerrel az udvaron sorakozik és meghallgatja a napfogyatkozásról szóló parancsot. Rossz idő [setén a napfogyatkozás az istálpkban lesz megtartva”.

I Pamlényi Taszilő tartalékos tülérhadnagy volt. Behívták gyakoridra és rábízták egy üjoncszázad listruálását Azt kellett megmagyaráznia: hogyan hat legjobban a tüzérségi tűz. A kartácsnak például nem szabad a földbe vágódnia, a mozsárágyú lövedékének viszont igen. Jó sokáig magyarázott Taszító, végül megkérdezte, hogy van-e valakinek valami kérdeznivalója. Egy köztüzér jelentkezett,

— Mi van akkor, hadnagy úr, ha az ágyúgolyó nem földbe, hanem vízbe csapódik?

Taszító vakarja a kobakját, tépelődik, de aztán csak megadja a választ:

— Ez már nem reánk tartozik, fiam, hanem a haditengerészetre.

Ma már a régi katonák közül is csak kevesen tudják, hogy másként kellett viselkedni, ha valaki szolgálati ügyben és megint másként, ha valaki magán ügyben jelentkezett kihallgatásra valamilyen felsőbb parancsnoknál.

Tóth Béla, a „Magyar Anekdota Kincs” gyűjtője ezzel kapcsolatban elmond egy igen jellemző történetet.

A szegedi árvíz idején báró Edelsheim Gyuiay Lipót, if j. Horthy István feleségének a dédapja volt Budapest hadtestparancsnoka. Az akkori budapesti egyéves önkéntesek szerettek volna lemenni Szegedre — segíteni. Ehhez a hadtestparancsnok engedélye kellett. Egyik társuk vállalkozott arra, hogy megszerzi az engedélyt. Bakakáplári díszben, csákóval a hóna alatt jelentkezett kihallgatásra Edelsheim Gyulaynál.

— Szolgálati ügyben, vagy magán ügyben? — kérdezte a hadtestparancsnok.

— Jelentem alássan, szolgálati ügyben!

— Csákó auf! (Csákót fel!) — dörögte Edelsheim.

Az önkéntes bakakáplár ijedtében a fejébe csapta a csákót és belekezdett a mondanivalójába.

—- Halt! (Állj!) — kiáltott közI

Anglia. — Lord Cohen, Anglia egyik vezető orvosszakértője kijelentette, hogy minden brit állampolgárnak egy személyazonossági igazolványt kellene magával hordania, amelyben szerepel az a kijelentés, hogy halála esetén, me-, lyik organikus szervét ültethetik át.

Előadásában továbbiakban kifejtette, hogy a 20. század gyógyászatának a legnagyobb vívmánya: az átültetés, amelyet rövidesen minden szervre kiterjesztenek, és egyre több organikus szervre lesz szüksége az orvosoknak az átültetéseknél. Szerinte a 20. század végére tökéletesek lesznek az átültetések.

Argentina. — A cordobai rendőrség könny-bombákkal zavart szét mintegy 3,000 munkásból álló tömeget, akik tiltakoztak az IKA Renault autógyárakban a tömeges elbocsátás ellen. A harcokban több ember megsebesült, 20-at letartóztattak, köztük egy UNIÓ vezetőt is.

Sardinia. — A sardiniai rendőrség egy különös házassági ügyben indított nyomozást. A sziget legkeresettebb bűnözője, akinek fényképe minden rendőrségi ügyosztályon ki van függesztve, a rendőrség közelében tartotta esküvőjét 28 éves menyasszonyával, hatalmas háziünnepség keretében.

Pasquale Pau, akit 3 éve üldöz a rendőrség, és akit a mai napig sem tudtak elfogni, az elmúlt évben távolléte alatt megtartott tárgyaláson 21 évig tartó fegyházra ítéltek, 1965-ben elkövetett bestiális gyilkossága miatt.

A rendőrség a helybeli egyházközségtől átküldött iratokból értesült az esküvőről. A gyilkost azóta is üldözik.

be a nagyúr, — hiszen ez magánügy. Csákó ab! (Csákót le!)

A kis katona lekapta a fejéről a föveget és folytatta a mondókáját, de a hadtestparancsnok újból félbeszakította:

— De hiszen ez mégis szolgálati ügy! Csákó auf! (Csákót fel!)

Hogy az engedélyt megkapták-e a bakaönkéntesek, azt már nem árulta el Tóth Béla.

Tömörkény István, a méltalanul elfelejtett író, katona korának egyik epizódjáról így emlékezik meg:

„Tolmács voltam a bécsi Heumarkt - kaszárnyabeii hadbíróság urai előtt, menteni igyekezvén egy szegény szegedi vért, de a hadbírósági- kihallgató úr más véleményen volt és az ügyet egyéb területre irányítva, megpörölt azért, hogy miért nem díszkabátban tolmácsolok. Álltam is szigorúan a pörölés alatt a haptákot, gondolván: bolond már megint a német. Abban az időben ugyanis teljes

ötezer év múlva újra jégkorszak lesz

Az embereknek még ötezer évük van arra, hogy felkészüljenek a közeledő jégkorszakra — hangzik a nyugatnémet szövetségi talájkutató intézet elnökének jóslata. Az emberek azonban, tekintettel az emberi élet rövid voltára, nemigen ijedtek meg tőle.

A tudósok számításai szerint már jóval a jégkorszak beállta előtt sordöntő éghaj lat-változások figyelmeztetik az embereket a veszélyre. A Föld egyes vidékein lehetetlenné válik az élet, míg a mai sivatagok helyén kellemes, tavaszias éghajlat uralkodik majd.

gondolatszabadság volt engedélyezve a hadseregben, csak éppen kimondani nem volt szabad, hogy mit gondol az ember.”

Befejezésül még egy amerikai történet, amelyet „Humor in uniform” cím alatt a Reader’s Digest folyóirat közölt.

A tartalékosokat gyakorlatra hívták be és az első teendőjük volt átesni a kötelező orvosi vizsgálaton. Egy altiszt felveszi a személyi adataikat, majd utasítja őket, hogy vetkőzzenek le meztelenre. Valaki tiltakozik:

— Kérem, én kapitány vagyok!

— Bocsánat, — mondja az altiszt, — kapitánytól felfelé mindenki magán tarthatja a gatyáját.

Ez is olyan nyakatokért intézkedés, mint az ötszöri tüzkiáltás. Mintha a magasabb rangúaknak más volna a testi felépítettségük. Amit az alacsonyabb rangúaknái az orvosok csak gatya nélkül tudnak megállapítani, azt „kapitánytól fölfelé” gatyával a testükön is megállapítják.

Hej, kincstári ész, kincstári ész...

(rf)

Üj felismerések az álomról

A kísérleti alvás- és álmodás-kutatás újabb fontos eredményeket ért el. A Hamburgi Egyetemi Klinika pszichoszomátikai részlege vezetőjének, Meyer professzornak, most meggyőző bizonyítékokkal sikerült alátámasztania azt a feltevést, amely szerint az ember legintenzívebb, legizgatóbb s egyben legirracionálisabb, vagyis az ébrenléti állapot gondolatmenetével szöges ellentétben álló álmaira az alvás u. n. REM-szakaszában kerül sor. REM-szakasz alatt az alvási időszaknak azt a részét értjük, amire a pupilla gyors ide-oda mozgása (szemrezgés, nystagmus) jellemző és ami a normális alvásnak az egy ötödét teszi ki.

Bár az ember az alvást ezt megelőző és követő szakaszában, az u. n. Non-REM-szakaszban is álmodik, ezek az álmok már lényegesebben közelebb állnak a logikus és tapasztalati gondolkodáshoz.

Meyer professzor munkatársaival együtt felkeltési kísérleteivel is érdekes eredményhez jutott. Ha valakit például több éjszakán keresztül a REM-szakasz alatt felkeltenek, az illető általános közérzete jelentős mértékben megroszszabbodik, míg intellektuális teljesítőképessége a régi’ marad. A Non-REM-szakasz zavarása is káros kihatással jár, — a reakcióképesség lecsökken és a lelki egyensúly felbillen.

Nyíre gyházy Pál:

Még élnek a hagyományok

i.

A magyar falvakban még élnek a hagyományok, a tiszta szobában nem gyújtottak be az elmúlt télen, mert az nem arra való, hogy lakják, hanem hogy legyen. A kommunista vezetőség irtja e paraszti hagyományokat, mert az ország lakosságának 60 százaléka falun él, tehát a vörös uralom a falusi népen áll vagy bukik.

A falusi fiatalság a nyugati életforma illúziójában él. Külföldi túristák hatalmas autókaravánokkal érkeznek látogatóba, könnyen költekeznek, szabadosabb erkölcsöket mutatnak, s így valóságos ábrándvilág alakul ki: Nyugaton minden másként van, ott jobban élnek.

Renegát tanítókat igyekeznek letelepíteni a magyar falvakba. ilyen a bereg-szatmári részen Flóra-tanya, ahol a kis iskolában pompás magyar nevű tanító: Tolnai Pál oktatja

szovjet bámulatra a gyerekeket. A tanító Munkácson született, orosz nyelvű tanítóképző intézetben adták ki diplomáját és képesítették arra is, hogy cseh és szlovák nyelvű gyerekeket tanítson írásra és olvasásra. Most mégis falusi magyar iskolában tanít, ahol a tantárgyak közé bevezette az orosz nyelvet.

Hét gyermeke közül négy szovjet polgár. Egy mérnökfia Feodoszijában,: a Krim-félszigeten dolgozik, húga Karlsbadban, a filmfesztiválok cseh városában pedagógus. Családja három országban él s terjeszti a szovjet hatalmi politikát. Jut belőlük Magyarországra is, Klári lánya Dél-Magyarországon, Jánoshalmán pedagógus.

Tolnai Pál tanító elvtárs így hívogatja a fiatalokat: Látom, a kertkapuban álldogáltok vasárnap délután. Gyertek hozzám, lesz mindig mivel szórakozni. Azóta színjátszó csoport működik a tanyán, a szavalókörben orosz verseket szavalnak és csak a villany bekapcsolását várják, hogy szovjet oktató filmeket vetítsenek. Mert 23 év nem volt elég a villanyvezeték megépítésére.

A magyar iskolák udvarán a vegyi és atomháború elleni védekezésre tanítják az ifjúságot. Milyen vegyi harcanyagokat ismersz? — kérdezik. — Ismered a sugárveszély megállapítására szolgáló dozimétert? Melyek a fojtó hatású vegyi anyagok fajtái és ismertető jelei?

Tizennyolc imitátor fekszik sérülten az iskolaudvaron, mely a feltevés szerint rádióaktív fertőzött terület, ruháikon cédulák vannak, azokon pedig a sérülés leírása. Térdtől lefelé mindkét láb megégett, a bőr élénkpiros, elszórtan hólyagos. Mi a teendő? Részesítsd elsősegélyben a sérülteket.

A gyakorlatot vezető katonák vigasztalják a tanuló ifjúságot, hogy bál-mennyire is nagy a modern amerikai fegyverek pusztító hatása, nem lehetetlen a védekezés, az élet és vagyonmentés.

II.

E nyáron lengyel kezdeményezésre különös mozgalommal próbálkozott a magyar ifjúság. A wroclasi lengyel szervezet már három éve készítgeti a fények láncát. Hegytetőkön, tornyokon elhelyezett fényszórók adnak jeleket egymásnak, s alattuk vidám tábortüzet tart az ifjúság. Tavaly már Lengyelország nyugati határától a keleti határig ért a tábortüzek lánca és ötvenezren daloltak, táncoltak alatta. Az idén próbálták meghosszabbítani, hogy a Keletitengertől a Fekete-tengerig Lengyel-, Cseh-, Magyarországon és Románián át a szovjet hatalom fénysugara ölelje át az európai kontinenst.

A tervek szerint Magyarországra a zempléni hegységben, Nagymilicnél érkeznék az egymástól látó távolságban lévő tábortüzek láncolata. Ezután sorrendben következnék a Gergelyhegy, a Magoska, a Nagykorsós, a Szakolya, majd a bortermő Tokaji hegy csúcsa. Innen a nyíregyházi lutheránus templomtorony volna a következő síksági

láncszem, majd a Nyírgelse Határában lévő 182 méter magas Hoportyok halom csúcsán lobogna az utolsó magyarországi őrtűz. Romániában a Popisuluí csúcsán látnák a Hoportyok tüzének lobogását.

A lengyelek azt kívánták, hogy minden jelzötűz az év leghosszabb napján, június 22-én este 10 órakor lobbanjon fel és alatta egy órán át népi táncokkal, dalokkal és tréfákkal műsort kell rendezni.

De Csehországban és Romániában vonakodtak felgyújtani a tábortüzeket. Csak Magyarország vezetői engedelmesek. Emlékezünk Kádár János beszédére a húsz éves szovjet-magyar barátsági szerződés aláírásakor:

— A Szovjetunió 23 évvel ezelőtt felszabadította népünket és önzetlen, áldozatkész igazi barátként, internacionalista segítséget nyújtott országunknak 1956-ban, amikor belső és külső ellenségei szorongatták a Magyar Népköztársaságot.

III.

A tokaji hegy alatt úgy él ma is a magyar nép, mintha apáik még Rákóczi kurucai között harcoltak volna. A második világháború utolsó napjaiban felrobbantották itt a templomtornyokat s ma se épültek fel. Külön világ ez, ősi hagyományokkal. A szabolcsi Földvárból megdöbbentő erő árad. Falain fü zöidell és ezer esztendő után is világosan mutatja, micsoda hallatlan munka emelte a magasba. Mérete akkora, hogy betölti a látóhatárt. Mélyén, a zöld teknöben, temető húzódik, keresztek és fejfák állnak a régi sátorok helyén. Szent László járt falai között és országgyűlés zajlott benne. Itt valóban találkozhatunk a magyar történelemmel.

A Nyírség már az ókorban is lakott föld volt. Jelentőségét kedvező fekvésének köszönhette. Két út bonyolított le virágzó kereskedelmet Dácia és a Nyugat között. Az egyik a Felvidéket kötötte össze az Alfölddel, a másik a Hegyalját Erdéllyel. A két út találkozásánál keletkezett Nyírbátor.

Róma európai politikájában Dácia volt az utolsó bekebelezett tartomány, melynek aranya Róma gazdasági életének alapja volt. Vasban és sóban is gazdag e tartomány. Nyírbátorban ma is van egy utca, melyet Sóhordó utcának hívnak, valószínűleg a középkor óta itt telepedtek meg a sóhordók, tehát itt kellett folyni a sószállításnak. Ha a középkorban ezt az utat találta magának az erdélyi só, miért ne hordták volna erre már az ókorban is?

Abból a korból, amikor a Meszes gerincén még római őrszemek álltak (a Kr. utáni II. században) fennmaradt Ptolemaios térképe, aki beírta az ott élő népek nevét. Az ismeretlen nép görögül anartói, latinul anarti, az egész Tiszántúlt kitöltötte, körülbelül a mai Szolnok vonaláig. Vajon Anarcs község nevében nem az anarti név él-e tovább?

A bátorligeti jégkorszakbeli öskertben több mint ezer különleges növényfajtát tartanak nyilván, melyek között van a Ligulária szibirica is, melyből már csak egyetlen példány van Magyarországon. Július végén bontja ki szirmait. 60-70 centiméteres száron látható sárga virága az ősláp mocsaraiban a zsombékok között.

Korábban két tő volt belőle. Az egyiket a bátorligeti ősláptól hat kilométernyire a mocsárban találták meg, s innen telepítették át a védett ősi környezebe. De hamarosan elpusztult ez az átültetett szibériai vadvirág.

Jő példa ez! A szovjet emberekre szabott kommunizmust sem lehet magyar földbe átültetni. A hajdani mocsár, melynek talaján ma már dús termés kínálkozik, megőrizte a történelmi hagyományokat. Érintetlenül élnek itt még az emberek. KözöttjLik az átültetett kommunizmus elpusztul, akárcsak Bátorligeten a szibériai vadvirág. A természet gyorsabb, mint az emberek.

De csupa Ígéret már a legújabb történelem!