St. Louis és Vidéke, 1967 (55. évfolyam, 1-26. szám)
1967-10-06 / 20. szám
ST. LOUIS ÉS VIDÉKE IPB'» rwrOBEP 6 Ravasz László BETEGSÉG Keresztyén embernek vallania kell, hogy Istennek célja van a betegséggel is. Legnagyobb feladat tehát betegségben az, hogy haszontalan panaszkodástól magunkat megtartóztassuk, alázatosan figyelmezzünk Isten céljára, amit betegségünk szolgál. Némelyek azt hiszik, hogy a betegség büntetés. Sokszor halljuk az ilyen ember panaszát: nem vétettem senkinek semmit, mégis ilyen nagy fájdalmak iöttek énreám. Az igaz hívő nem így gondolkozik. Kétségtelen dolog, hogy a betegség megromlott természetünknek, a bűnbeesésnek következménye. Mivel pedig az esetben mindnyájan részesek vagyunk, az érte járó büntetést, a betegséget igazságosan hordozza minden szenvedő. Ez nagyon világos, természetes dolog, a kivétel a csodálatos, az emberileg érthetetlen: miért van az, hogy némelyek nem szenvedik a betegség büntetését? Erre pedig nincs más felelet, mint álmélkodva meglátni a betegség második célját, a próbatételt. Isten kiválaszt némelyeket, sokakat, és betegséget bocsát rájuk. Figyelmeztetés ez a betegség, amivel Isten gyermekeinek szivére üt, és azt mondja nekik: felém nézz, hozzám igazodj, ne rohanj vesztedbe, idejekorán dobbanj meg és készülj a velem való találkozásra. De nemcsak figyelmeztet Isten a betegséggel, hanem próbál. Olyan helyzetbe hoz, ahol dönteni kell: Ö legyen-e minden javunk, örömünk és életünk, vagy pedig rajta kívül más Urat is ismerünk. Ha nem szakadtunk el ettől a világtól, és annak csalárd képei csábítanak minket, fekhelyünkön szenvedve, álmatlan éjszakáinkon végig éljük az istennélküliség kárhozatát. Milyen nagy jótétemény, mikor Isten valakinek kóstolót ad az örök kárhozatból olyan időben, amikor még megtérhet és élhet. Ha pedig a lélek ellene mond a világnak, gyönyörködik erőtlenségében, és minden erejével belefogódzik Istenbe: a betegség drága kegyelmi idő. Szent árnyékú, áldott ádvent, amelynek boltjai alatt a lélek Istenhez érkezik. Zengő, édes karácsony, amidőn a szenvedések jászolában megszületik az új ember. Nagypéntek és húsvét: megöldöklése az ő-nak és feltámadása az új-nak. Ne feledjem el, hogy Isten senkire sem bocsátott nagyobb szenvedést, mint amit elhordozhat. Emlékezzem meg róla, hogy a fájdalmak hordozásában Isten csodálatos segedelme rendelkezésemre áll. Bízva reménykedjem abban, hogy az Úr az én gyógyítóm. Lássam meg, hogy testi kórságomnál nagyobb lelkem betegsége, és higyjem azt, hogy ha lelkem meggyógyul, testem is gyógyulást lát. Mindenekfelett pedig fogjam meg Istennek hozzám kinyújtott kezét, s engedjem, hogy az én Uram üljön betegágyamhoz. Értem átszegezett keze simogassa homlokomat. Szivéből az a drága vér és víz legyen az én orvosságom, és karja emeljen fel, mikor elhanyatlom. Fogadjam alázattal Isten végzését, hogy kell szenvednem. Köszönjem meg Isten segedelmét, hogy általa lehet szenvednem, és szent komolysággal örvendezzem azon a titokzatos ajándékon, hogy szabad szenvednem az én Krisztusomért. (Dr. Ravasz László nyug. ref. püspök visszavonultan él Leányfalun. Ez év szeptember 29-én, pénteken töltötte be 85-ik évét. Nemcsak mint prédikátor tette híressé nevét, hanem mint szónok, literátor, felsőházi tag és prófétalelkű, melegszívű ember is. Szerte a nagyvilágban feléje száll sokak szeretete és hálája. Milyen jő lenne, ha ezek mind írnának neki néhány sort, 85-ik születésnapjára! Magányában biztató meleg sugár lenne a sok üzenet. Címe: Dr. Ravasz László, Leányfalu, Pest megye, Hungary. Az idő rövidsége miatt légipostával, és biztonság kedvéért ajánlottan kell feladni a jókívánságokat.) I A WASHINGTONI SIRATÓFAL ELŐTT '(+) Ha egy csendesóceáni korállzátony tucatnyi lakója hozzájutna egy amerikai újsághoz és egy fordítóhoz, megdöbbenve hallaná, hogy abban az Amerikában, amelyet eddig földi paradicsomnak tartott, milyen tömérdek és menynyire leküzdhetetlen baj van. Sőt hogy nincs is más, csak baj, hiba és tragédia és hogy a fenyegető katasztrófa elkerülhetetlen. Valóban, kedves olvasóim, ha az amerikai lapokat olvassuk, mi is kezdjük már úgy érezni, hogy a bőség Kánaánja a nyomorúság Szaharájává változott, hogy az erő országa aggkori végelgyengülésben szenved. A kevés dúsgazdaggal szemben húsz millió éhező lázong. A háború azon a ponton van, hogy Ho Csi Minh kecskeszakállának egyetlen legyintésével kisöpörhet bennünket onnan, hogy fiainkat feleslegesen küldjük a vágóhídra és ezt a vérlecsapolást nem tudjuk túlélni. Az adók óriásiak és még emelni akarják őket. A Social Security a szocializmus becsempészett trójai falova, és hogy a Medicare tönkretette az amúgyis sínylődő orvosokat. Az árak olyan hatalmas tempóban emelkednek, hogy megfosztják a népet Cadillac-jeitöl és luxus yachtjaitől. Hogy a négerek rövidesen átveszik a hatalmat, de legalábbis új polgárháború küszöbén állunk. Hogy a bűnhullám elborítja az országot és a bíróságok dédelgetik a bűnözőket és nem törődnek az áldozatokkal. Hogy már-már nyílt lázadásban van mindenki a földcsuszamlással megválasztott elnök ellen és ez azért van, mert a liberális trónkövetelőket és híveiket — a pacifistákat, négereket és hippieket, — akik az intellektuális Mont Everest legcsúcsán üldögélnek, elnyomja és leterrorizálja az ostoba és műveletlen kisebbség, amely Amerikát mindenáron meg akarja védeni a nem-létező kommunista veszély ellen. Ha külföldi lapokat kapnának a korállzátony lakói, ugyanezt, vagy még különbeket olvashatnának ki belőlük. Az itthoni és külföldi közvélemény komputerébe — a sajtóba — beadagolják a vörös vágyakat és a hamis adatokat és kihozzák belőlük, hogy itt van egy kétszázmilliós nép, amely a kormány tagjai és szűkebbkörű cinkosai ellen naponta egyre jajgatóbb nyöszörgéssel panaszkodik a washingtoni siratófal előtt. Valljuk be, mi magunk is gyakran panaszkodunk és még többször kritizálunk. Azt sem mondom, hogy nincs ennek alapja. Igenis, van hiba, sok hiba van, de hol ne volna? De a kérdés lényege nem ez. Hanem, hogy igazán olyan szörnyen rossz-e minden Amerikában? Igazán ott áll-e ez a világhatalom, hogy szétessék, hogy saját poraiba hamvadjon, mert nem a Harwardi egyetem ál-intellektueljeit követi? A kérdés másik oldala pedig ez: vajon egy másik párt, vagy egy másik elnök, aki Harwardon járt, négy év alatt újból hiba- és bűnmentes paradicsommá varázsolná-e ezt c. megdöbbentő selejtté vált országot? Sajnos, a siratófal előtt nyöszörgők végzetesen egyoldalúan vannak informálva. Ez nem csoda, mert a hibák, vagy a vélt és felfújt hibák az újságok első oldalán jelennek meg, az viszont, ami jó, ami haladás és erő, valahol a női divatoldal egy eldugott kis sarkában jelentkezik. Jól látható, hogy egy olyan szervezett erővel állunk szemben, ami a belső közvéleményt éppen úgy elferdítve alakítja ki, mint a külföld véleményét. Ez a szervezett erő a nemzeti öngyilkossággal kacérkodó társutasok együttműködése. Figyeljük csak, hogy a vörös kínaiak, az észak-vietnamiak és a szovjet vendégszeretetét élvező kiválasztott amerikai újságírók felháborodástól könnyező cikkei mindig az első oldalakon jelennek meg. Ez a főesemény, amit a felületes újságolvasónak is észre kell vennie. A társutasok néma együttműködése olyan ügyes, hogy sohasem foglalnak nyílt állást, nem mondják ki a „me too”, az „én is csatlakozom” döntő szavait. Csak éppen leközlik, amit az ellenség szemein keresztül láttak, vagy az ellenség fülein keresztül hallottak. Aki újságíró, az jól tudja, hogyan lehet a tárgyilagosság álarca alatt ferdíteni és lázítani. Nem a tények fontosak, hanem az írás technikája. Miért történik mindez? — tehetjük fel ezek után a kérdést. Elsősorban a sajtószabadság abszurdumig vitt elfajulása miatt. Amikor egy nem-baloldali kormányzó azt mondhatja, hogy megmosták az agyát Vietnamban és hogy ez az egész kormányzat bűne, mert nem közöl minden részletet a háborúról, akkor mosás nélkül is megáll az ember agya. Melyik ország — beleértve Amerikát is — engedte meg a második világháborúban a katonai és diplomáciai titkok kifecsegését? Melyik amerikai újságíró bánkódott együtt a németekkel és magyarokkal a kifejezetten a polgári lakosság ellen intézett légitámadások miatt? A baj látható gyökere tehát a szabadossá vált szabadságban van, ami mindig a destrukciónak kedvez. Mert azt már csak legfeljebb eldugott kis cikkecskékben írják meg, hogy a magas adók ellenére mindenki többet keres reál-vásárlóerőben, mint valaha. Hogy 76 millió amerikai dolgozik és a munkanélküliség 3.8 százalékos aránya a legalacsonyabb történelmünk folyamán. Hogy a négerek elleni diszkrimináció ma már a fehérek elleni diszkriminációvá vált, ha valaki munkát keres. Hogy az eredeti vietnami háborús célt — a kommunista átvétel megakadályozását — elértük és tartjuk. Hogy az eddigi 5 év alatti hősi halottaink tragikus számát, 13.000-et, egyetlen évben négyszeresen felülmúlja az autósok önkéntes halálának tömege, ami 1966-ban 53.000 volt — Hogy a kínaiak nem avatkoztak be, hiába jósolta Fulbright és Kennedy évek óta. Hogy a Szovjetunió technológiai fölényét a hidrogénbombákban moszkvai sugalmak* ból vették, de nem említik ezzel szemben, hogy nekünk már majdnem készen áll a neutron-bombánk, a halálsugár, a végső fegyver a földi háborúkban. Hogy a tisztaszívű hazafiaknak kikiáltott Viet-Congok ezrével gyilkolják le saját civil hazafiaikat, hogy a Thieu-Ky katonai ticket állítólagos terrorja 65 százalékos ellenzéki szavazatot eredményezett. Hogy Amerika évi össztermelésének bruttó értéke messze felette áll nemcsak a Szovjet-tömbének, hanem az összesített szabad Európáénak is. Hogy ezek a társutas destruálők, a kommunistáktól eltanult fanatizmussal, mégis jajgatnak a washingtani panaszfal előtt, ennek igen mélyen fekvő oka van. Hatalmas, mindent felforgató, minden értékítéletet eltorzító, egyetemes forradalomban élünk. Nem politikai, hanem tudományos ipari forradalomban, amely máris félelmetes változásokat hozott és főleg igér, éspedig nem csak a technológia, hanem az egész társadal-PÁLYÁZAT A Mindszenty Magyar Tudományos és Kulturális Akadémia a bolsevista forradalom 50-ik évfordulója alkalmából pályázatot hirdet 50 év a sarló és kalapács árnyékában címen egy tanulmány megírására. A pályaműnek rövid, tömör, de a nagyközönség áítal is könnyen érthető formában kell választ adni arra a kérdésre, hogy eszmei, mint gyakorlati téren hová juttatta a bolsevizmus a világot az elmúlt félévszázad alatt. Pályázati feltételek 1. — A pályamű maximális terjedelme 500 gépelt sor. 2. — Beküldési határidő 1967 november 15. — A pályaművek a mindszenty Akadémia címére, Cerrito 1241, Buenos Aires, Argentina, jeligével ellátott levélben 3 gépelt példányban küldendők be. -— A szerző nevét és címét tartalmazó zárt borítékot a kézirat jeligéjével kell ellátni. 3. — A pályamű benyújtható spanyol, anogol, német, francia vagy magyar nyelven. 4. — Pályadíjak: I. díj. A bíráló bizottság által legjobbnak minősített tanulmány jutalma az Akadémia ezüstéremből és díszoklevélből álló nagydíja. II. díj 10.000.— arg. peso és elismeröoklevél. III. díj 5.000.— arg. peso és elismerőoklevél. A pályadíjak megoszthatók vagy összevonhatók. Amenynyiben érdemes pályamű nem érkezik be, a díj nem kerül kiadásra. . — A kiadás és közlés az Akadémiát illeti. joga az 6. — A pályázat eredményét az Akadémia évi közgyűlésén, december hó folyamán hirdetik ki és ugyanazokban a lapokban közlik, amelyekben a pályázat is megjelent Buenos Aires, 1967. szeptember 15. az Elnökség mi-gazdasági szerkezetünk terén, ami szinte lehetetlenné teszi az emberi értékítéletek természetes egyensúlyát. Az áradó panaszok oka ez az egyetemes, nagy emberi forradalom, amit a baloldal társutasai összetévesztenek az ő — már régen elvetélt — világnézeti forradalmukkal és ezért igyekeznek aláaknázni Amerika jövőjét, az egyetlen világhatalomét, amely a kommunizmus útjában áll. Ha Isten is úgy akarja, erről a nagy emberi forradalomról írok a legközelebbi alkalommal. Szegénységbe még nem halt bele egy népe se a világnak, de gyávaságba már igen. Munoz Grandez PUSKIN: ÜZENET SZIBÉRIÁBA A szibériai bánya mélyén adjon erőt a bátor akarat, küzdelmed — ne félj! — nem lesz céltalan, a forradalom győzelmet arat. A balsors kis testvére: a remény, lent, a néma sötétben is éltet, fénylő álommal deríti szived, biztat, hogy a hajnal eljön érted. A sötét mélybe titkon letalál a mindíg-éber, féltő szeretet Míg börtön s az éj fogva tartanak, én kémlelem helyetted az eget. A súlyos bilincsek összetörnek, leomlanak a falak egy szóra, testvérek adják vissza kardodat, a Szabadság köszönt virradóra! (Flórián Tibor átköltése) VÁMMENTES KÁVÉ, KAKAÓ, TEA, SZÖVET, VÁSZON GYAPJUFONÁL, cipő, építőanyag, kerékpár, rádió, háztartási, ÉS IPARCIKKEK RENDELHETŐK MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA területén élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen különböznek a magyar IKKA csomagtól. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK (ÁRJEGYZÉKET KÍVÁNATRA KÜLDŐ NK) U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, INC PHONE: LEhigh 5-3535 — 245 EAST 80th STREET, NEW YORK 21, N. Y. BRACK MIKLÓS, igazgató UJ CÍM BEJÁRAT a 2nd AVE-röl T KOMPLETT BANKSZOLGALAT 1901-TOL UNION National Bank OF EAST ST. LOUIS Collinsville at Missouri Ave. Kölcsönök házvételre — tatarozásra autókölcsönök — kereskedelmi kölcsönök 3 drive in windows — 1 walk-up window 2 ingyenes parking lot Minden betét $15,000.00-ig biztosítva F. D. L C. áltál. MORE GROW POWER ... r AO/ on 6 months certificates 10 10,000 minimum 4.5' % on passbook savings Accounts Insured To $15,000.00 By Federal Savings and Loan Ins. Corp. STATE SAVINGS and Loan Association Collinsville & Missouri Ave. UP 5-5300 East St. Louis, Illinois CH 1-5300 8740 STATE STREET 4% Passbook Savings Bank By Mail Postage Paid Both Ways Deposits Insured to $15.000 by F.D.I.C. EAST ST. LOUIS, ILLINOIS VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírű WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásárolja. Óriási választékunk van. Westingouse, Television, Stereo, Jéghűtök, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. Sales & Service TELEFON: GLenview 2-6169 3130 NAMEOKI ROAD, GRANITE CITY, ILL. Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket PR 2-360« TÖBB MINT 100 AUTÖ ÁLLANDÓAN RAKTÁRON CHRISTOPHER-SOUTHWEST AUTO SALES 2245 SOUTH KINGSHIGHWAY Minden autójuk garántaltan “One owner”. Vásárolhat részletfizetésre olcsó hivatalos bank kamatláb mellett. NŐI RUHÁZATI CIKKEKBEN A LEGSZEBBET KAPJA 911 ST. LOUIS AVE. (Uptown Plaza) BRidge 1-7415 Házat — telket akar venni? Meglevő ingatlanát akarja eladni? Keressen minket 2216 MADISON AVE. GRANITE CITY, Illinois Telephones: TR 7-6108 TR 7-6109 Always there ... with your help YOUR RED CROSS