St. Louis és Vidéke, 1966 (54. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-11 / 3. szám

4-IK OLDAL “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 1966 február 11 ERDÉLYI MULT ÉS ERDÉLYI JÖVŐ Dl’. Eckhardt Tibor, 1966. január 15.-én az Amerikai Ma­gyar Szövetség new yorki osz­tályának történelmi és irodalmi előadássorozatában nagysikerű előadást tartott “Miként ke­rült Erdély kétszer is román kézre” cimmel, melynek kivo­natos szövegét az alábbiakban közöljük: Ma esti előadásommal célom történelmi perspektívába hely­ezni a magyar-román kérdést. Ez a probléma újkeletű, az első világháborút megelőzően Romá­nia szövetségese volt az osztrák­magyar monarchiának és csak Károly király halála után in­gott meg szövetségi hűségében, mikor utóda Ferdinánd Király engedni kezdett az orosz nyo­másnak. 1916. augusztusában került törésre sor. Júniusban megkez­dődött az orosz offenziva Brus­­silov tábornok vezetése alatt, mely nem tudta ugyan Lember­­get visszafoglalni, de Bukovina fővárosát, Csernovitzot újból orosz megszállás alá juttatta. Junius óta folytak az orosz­román tárgyalások is, s az oro­szok elérték angol-francia szö­vetségeseiknél azt is, hogy nem csak Bukovinát és Erdélyt, de a Bánátot és a Tiszántúl legna­gyobb részét is odaígérték a ro­mánoknak. Ferdinánd király viszont kikötötte azt, hogy Ro­mánia nem lép háborúba ad­dig mig a román határon leg­alább 200,000 orosz, és a Balkán déli részein 500,000 antant ka­tona nem vonul fel. Ez 1916. nyarán megtörtént, s augusz­tus 27.-én összeült a román ko­ronatanács, mely után közhír­ré tették, hogy Románia hü ma­rad az osztrák-magyar monar­chiához őt fűző szövetségéhez. Másnap hajnalban, hadüzenet nélkül, a románok átlépték Er­dély határát. Ekkor született meg a magyar-román ellentét, mely ma is változatlanul fenn­áll. Az Osztrák-Magyar Monar­chiának ebben a pillanatban semmiféle haderje Erdélyben nem volt. Egyetlen fegyveres erő a határőrség, és a kórházák­­ban ápolt sebesültek voltak. Az erdélyi 16. hadtestparancsnok­ság, amelyhez mint összekötő voltam a belügyminisztérium részéről beosztva, joggal tartott attól, hogy a romának elérik a Maros-vonalat, és a ~QélkrXtl Kárpátok védelmét gfsse fogják tenni. A re^KÍVÜ1 °^' tos román előrv^11111^3 lehető­vé tette azo^an’ hogy komoly német ers* vonulhattak fel Er­dély kdeimében. Falkenhayn tárnok, a német hadsereg ✓olt vezérkari főnöke nyugat felől a Maros völgyében vonult előre, és döntő módon megver­te a románokat. A menekülő román hadsereget viszont a Vö­röstoronyi Szorosban Kraft von Delmensingen tábornok alpesi lövészei fogadták srapneltüzzel, az Erdélybe benyomult román hadsereg a következő brassói csatában úgyszólván teljesen megsemmisült. E g y i d e j üleg Dobrudzsából Mackensen német tábornagy harapófogóba szorí­totta a maradék román sere­get, s december elején bevonult Bukarestbe. A román hadsereg csak a Dunadeltától északra tu­dott megállni, miközben a kor­mány székhelyét Jassziba tet­te át. A románok itt, az orosz had­sereg védelmében megálltak mindaddig mig a bolsevista for­radalom hatalomátvétele követ­keztében ez a támogatás szá­mukra kérdésessé vált. Uj szö­vetségesüket ugyancsak cser­ben hagyva, 1918. március 5.­­én a románok megkötötték Bu­karestben a békét a Központi Hatalmakkal. Dacára kétszeri szószegésüknek, a trianoni bé­keszerződésben Magyarország területének 31.7 százalékát kap­ták meg, mig Magyarországnak az antant abból a földből, me­lyet magyar vér védett és ma­gyar veríték termékenyített meg, csak 28.6 százalékot hagy­tak meg. A háboruvesztés nem mélyült volna ki olyan tragédiává, ha a hazatérő magyar hadsereget az akkori magyar hadügyminisz­ter nem fogadta volna azzal a jelszóval, hogy “Nem akarok többé katonát látni!” Komoly következménye volt annak is, hogy a sokkal méltányosabb Diaz féle fegyverszüneti szerző­dés helyében Károlyi Mihály Belgrádban újabb szerződést kötött, mely nem Magyaror­szág határát, hanem a Maros folyót nevezte meg demarkációs vonal gyanánt. Románia telje­sen készületlen volt arra, hogy Erdélyt fegyverrel foglalja el. I December 24.-én Dósa Endre kolozsvári alispán meghívására a havasok román vezetői ma­gyar zászlókkal vonultak fel személyes vezetésem alatt. Más­nap Abahidáról Mardarescu ru­­mán tábornok 3-4000 szedett­­vedett katonával bevonult Ko­lozsvárra: én a kiadott elfoga­tási parancs elől lovaimmal és fegyvereimmel Aradra mentem. Szilveszterkor érkeztem meg Aradra. Éppen jókor, mert hall­hattam amint Berthelot fran­cia tábornok megérkeztekor biz­tosította román küldöttséget, hogy örömmel lép latin földre. Erre az összegyűlt magyarok harminc percen belül kiverték Aradról a román küldöttséget, s igy a latin föld újra magyar földdé változott, de sajnos csak rövid időre. A trianoni katasztrófa szer­telensége kétségtelenül onnan származik, hogy 1919. márciu­sától augusztusig Magyarország kommunista uralom alatt ál­lott, melyet az antant gyengí­teni, sőt büntetni akart. A tri­anoni békeszerződés végleges szövege 1919 májusában készült el, s azt egy magyar ember, mig 1920 januárjában aláírás vé­gett ultimátum formájában a magyar megbízottaknak át nem adták, nem is láthatta. Azon-r ban az első világháborúból né­hány tanulságot is le lebet é-= le kell vonnunk: 1. Tisza István való’‘An s/f~ ..... . , mok volt. badelvu kormamr, , .... ,.T „Mnoly konflik-Nem egyszer . v ,. . ,, ,, az osztrak-magyar tusa tamad , PL Nyegovan ^ lunokot elhelyeztette Erdély­ből, mert gyanús románokat in­ternáltatni akart. Emlékszem Tisza István levelére, melyet Betegh Miklós kormánybiztos­hoz irt Erdélybe, kérve őt a legmesszebbmenő méltányos­ságra a románokkal szemben, akiket nem akarunk elveszte­ni. Meg kell mondanom, az er­délyi románok: nem voltak há­látlanok. A román egységek nem álltak át az ellenséghez, árulók nem akadtak köztük. Egyedül a gyulafehérvári há­ziezredről tudom hogy gyámol­talanul viselkedett a fronton. 2. A Királyhágón túli Erdély (14 vármegye és 2 városi tör­vényhatóság) élelem és általá­ban gazdasági szükségletei te­kintetében teljesen önellátó volt, csupán kukoricaimportra szorult. Ez fontos abból a szem­pontból, hogy az önálló Erdély­nek feltétlenül meg van a gaz­dasági életlehetősége, nem úgy mint néhány mesterséges afri­kai államnak. 3. Az összeomlást az első vi­lágháború végén nem lehetett elkerülni. Ez a háború többet rakott a nép vállára, mint amennyit el lehetett viselni. A lakosság 20 százaléka volt ka­tonának besorozva, s ehhez jöt­tek még a hadiszolgálatosok. A bevonultak 17 százaléka halt hősi halált (661,000), s az ösz­­szes veszteség 58 százalékra rú­gott sebesültekkel és hadifog­lyokkal együtt. Munkaerőhiány következtében a békebeli ter­més lecsökkent 58 százalékra, s azonkívül 1915 óta csak rekvi­­rálással és armaximálással le­hetett ä hadra kelt sereg és a városok szükségleteit ellátni. Ez a teher több volt, mint amennyit bármely nemzet ké­pes volna elviselni. Amikor 1940. májusában Roosevelt elnök hosszabb ki­hallgatáson fogadott, ő komoly hangsúllyal foglalt állást egy dunai föderáció mellett, mely pótolni tudná az Osztrák-Ma­gyar Monarchia összefogó ere­jét. Amerika a második világ­háború alatt nem volt hajlan­dó területi kérdésekben egyez­ményeket kötni, de a washing­toni külügyminisztérium ko­molyan készült egy föderációs dunai megoldás megvalósításá­ra. 1943 május 23.-án Churchill angol miniszterelnök az ameri­kai külpolitika vezetőivel ta­nácskozott Washingtonban és legmesszemenőbbleg egy dunai föderáció mellett foglalt állást, mely azután más csoportokkal együtt képezte volna az európai régionális uniót. 1943. októbe­rében a moszkvai konferenciá­ra Hull külügyminiszter a du­nai föderáció teljes programját vitte le, melynek kidolgozásá­ban magam is részt vettem. A programot Moszkvában Molo­tov dühös ellenkezése buktat­ta meg, minden föderációs kí­sérletek bekeritési politikának minősített, s miután Eden kü­lügyminiszter nem támogatta Hullt, az amerikai külügymi­niszter a kész tervet nem is merte előterjeszteni. Egy hó­nappal később a teheráni kon­­, ferencián Roosevelt elnök vég­legesítette Európának érdek­szférákra való felosztását. Mar­shall tábornok javaslatára el­határoztak, hogy nem szállnak partra a Balkánon, s az oroszok ezzel szabad kezet nyertek, hogy az orosz birodalom hatá­rát addig terjesszék ki, ameddig katonáik eljutnak a háború végén. A második párizsi békeszer­ződés, nem volt egyéb mint a teheráni határozatok logikus végrehajtása. Én a magam részéről ebből a szomorú történetből két követ­keztetést vonok le a jövőre. 1. Akár román, akár magyar uralom legyen Erdélyben a ma­gyar-román kérdést nem lehet nyugvópontra vinni. Csak egy önálló Erdélyen belül a régi er­délyi alkotmány felújításával lehet az erdélyi helyzetet ki elégítő módón megoldani. 2. A románok ismételten be­bizonyították miszerint nem al­kalmasak arra, hogy idegen nép felett méltányos uralmat gya­koroljanak. Az erdélyi magyar­ság önrendelkezési jogát nem lehet és nem szabad semmibe venni. Ez a szempont a tartós béke egyik fontos követelmé­nye. Magyar hősi emlékmű felállítása Chicagóban — HUNGARIAN MEMORIAL FUND — CHICAGO — Petrákovics Jenő indítványára mozgalom indult meg magyar hősi emlék­mű felállítására Chicagóban. A magyar hősi emlékmű érdeké­ben munkálkodó Szobor bi­zottság meghívására január 7- én megtartott gyűlésen a szép számban megjelentek — októ­beri ünnepség közönségének lelkes tapsokkal megerősített helyeslésével összhangban — döntő többséggel megszavazta a gondolat elindítójának, PET­­RÁKOVITS JENŐ helyi szabad­ságharcos elnöknek azt a javas­latát, mely szerint BOKOR ISTVÁN Csikágóban élő szob­rászművész tervezetét a közös­ség elfogadja és a városháza il­letékes hivatalánál is azt fogja bemutatni. Egyben köszönetét szavaztak a művésznek munká­ja önzetlen felajánlásáért. A gyűlés egyben megválasz­totta a tisztikar törzsét: JU­HÁSZ JÓZSEF elnök, SPISAK C. GYÖRGY alelnök, Dr. FIED­LER KÁLMÁN titkár és GALL EDE pénztáros személyében.— s megbízták őket, hogy a szo­bor alap részére (Hungarian Memorial Fund), a “charter”-t kérjék ki s tegyenek lépéseket azirányban is, hogy az Alap, mint “non-profit” organiza­tion, adómentességet kapjon. A gyűlés kijelölte az igazga­tóság tagjait is ,akik felhatal­mazást kaptak a vezetőséggel egyetemben, hogy az igazgató­ságot a szükségnek és a lehető­ségeknek megfelelően bővítsék ki, az egyházak lelkészeit és az egyleti vezetőket kérjék fel az igazgatóság tagságának vál­lalására; ha elvi kérdésekben probléma merülne fel, a nagy­gyűlést hívják újra össze, lehe­tőleg azonban most már igye­kezzenek saját hatáskörükben és a gyűlés által lefektetett alapelvek szerint az alkotó mnnL:á,i Juhász József ismertette Ft. Dr. Magyar József plébános atya levelét, melyben hangsu-BÁRKI az orvosa, receptjét gondosan elkészítjük. Ez a legfontosabb üzletágunk: MRS. HENRY J. PIEPER, Owner Licensed Supervision PIEPER FUNERAL HOME TULAJDONOSA 1929 Cleveland Blvd. — TR 6-0032. — Granite City, 111. Oxigénnél ellátott mentőkocsi—Ambulance szolgálat bárhová, bármikor First Granite City Savings and Loan 1825 DELMAR AVENUE — GRANITE CITY, ILL. Telefon: TRiangle fi-0262 — Penze $10, >00.00-i>r he van biztosítva! Nyitva egész héten 9-től 4-ig, Pénteken 9-től 7-ig. SZOMBATON ZÁRVA! VEGYE A LEGJOBBAT! Pénzt takarít és a legjobbat kapja, ha az országhírü WESTINGHOUSE villanyfelszerelési cikkeket vásá­rolja. Óriási választékunk van. Westinghouse Televi­sion, Stereo, Jéghütők, Mosógépek, Szárítók, Freezers, Air Conditioners stb. — Könnyű fizetési feltételek. TRI-CITY RADIO CO. SALES and SERVICE Telefon: GLenview 2-6169. 3130 NAMEOKI RD. GRANITE CITY. ILL. — Eladunk és javítunk Westinghouse készülékeket. — lyozta, hogy a Bizottsággal és az Emlékmű gondolatával el­vileg egyetért, a munkába azonban nem tud bekapcsolód­ni. Végül a gyűlés egyhangúan megszavazta, mint alapelvet, hogy a Bizottság tagjai mind önkéntesen, díjazás nélkül fog­ják végezni munkájukat; a ma­gyar sajtót és rádiót pedig nyil­vánosan felkérték, hogy a Szo­bor Bizottság híreit közöljék. Az előkészítő bizottság tagjai: Juhász József elnök, Fiedler S. Kálmán titkár, Gáli Ede pénz­táros, Györgényi Sándor, Per­­czel László, Petrákovics Jenő, Schmierer Iván, Spisák C. György alelnök, Tagányi Gyu­la. SOUTH SIDE NATIONAL BANK IN S T. LOUIS • Drive-Up bankszolgálat. • Egy megállással minden banki dolgát elintézi. • Keressen f e 1 bennünket minden banki ügyében. 3606 Gravois Ave. (Grand és Gravois sarkán) MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORP. Minden betét $10,000 erejéig államilag biztosítva van. TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓK KALAUZA: Wm. €• Moydell FUNERAL HOME — TEMETKEZÉSI INTÉZET GEORGE J. SVOBODA, tulajdonos 1926 ALLEN AVENUE ST. LOUIS 4, MO. Phone: P Ros pect 2-0401 Mindenre kiterjedő lelkiismeretes kiszolgálás. Funeral Home, Inc. KUTIS Modern és léghűtéses. Nagy parkoló hely. Ambulance Service 2906 Gravois (at Nebraska) Tel: PRospect 2-3000 Emil (Bud) Wacker III, President — Mrs. Frank E. Frederick, Sec’y Emil Wacker, Jr., Vice Pres. — Clarence Wacker, Treas. WACKER-HELDERLE FUNERAL HOME Szép modern léghűtéses termek 3634 GRAVOIS AVE. ST. LOUIS 16, MO. Telefon PRospect 2-3634 MATH HERMANN & SON, INC. FUNERAL DIRECTORS — TEMETKEZÉSI INTÉZET 100 éves lelkiismeretes kiszolgálás (1863-1963) 2161 E. FAIR Fair and West Florissant Avenues. St. Louis 15, Mo. Telefon EVergreen 1-4880 KRIEGSHAUSER’S MORTUARY FUNERAL HOMES BEAUTIFUL WEST, 9450 OLIVE BLVD. WV 4-3321 SOUTH, 4228 So. KINGSHIGHWAY BLVD. FL. 1-4320 ST. LOUIS, MO. Always there... with your help YOUR RED CROSS tartsa pénzét, hol az magas \P||p/ w^m <4ííJ^ KAMAT0T H0Z

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom