St. Louis és Vidéke, 1955 (43. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-22 / 8. szám
1955 április 22. lOG FOLYTATÁS _Igen! Csakugyan a kötéltáncosnő vagyok! De honnan tudja? . í i * — Láttam, tegnap este! —- És, hogy tetszettem? — Most tetszik! — nevetett András. — Most, hogy itt van mellettem és nem a cirkusz kifeszitett drótkötelén... Oda nem tudnék utána menni! — ó, ne higyje, hogv olyan boszorkányság! Egy kis egyensulvzó művészet, ez az egész... És maga mit csiná'.? — Lovagolok! — Cirkuszon kívül is? — Hogy érti ezt? — Úgy, hogy én is nagyon szeretek lovagolni és amikor megpihenünk egy-egy városban, mindig szívesen teszek lovaskirándulásokat . . . Sajnos azonban, mindig egyedül kell meg tennem, mert ezek közül a cirkuszi legények közül hasztalan várok valakit... — Rám számíthat, Rosaria!— mondta András. — Szi vesen leszek a kísérője . .. — Látja, ennek nagyon örülök! És a barátja? — ő az uj erőmtivész! Tegnap este tűnt fel... A neve Bondy János... A leány a kezét nyújtotta" — Akkor legelőször gratulálok, másodszor örülök, hogy megismerhettem s harmadszor arra kérem, az erejét ne rajtam próbálja ki s véletlenül nehogy összeroppantsa a kezemet ... János jót nevetett és megcsókolta a kötéltáncosnő kezét, aki most hátraszólt a kocsi hátsórészébe: — Lya, gyere csak! Fiatal, feketeszemü, feketehaju s akárcsak Rosaria, nagyon csinos lány bukkant elő. Vidám volt, nevetőskedvü, a hangja egy ezüsccsengő zengő elevenségével szólt: — Mi az, Rosaria? A kötéltáncosnő a két uj jövevényre mutatott: — Nézd csak, megszaporodtunk... A cirkuszunk uj lovasa és erőmüvésze ... * András és János bemutatkoztak a fiatal leánynak, akit viszont igy mutatott be a kötéltáncosnő: — Ez pedig, lya, a kis húgom ... ő segédkezik a zenebohócoknak, ő volt az a pirossárga tarka bohócruhába öltözött aranyos kis teremtés, aki a hangszereket adogatta a bohócok kezébe... Négyesben telepedtek le a háttérben levő kis asztal körül de alig ültek le ,nagy ostorpattogtatás hallatszott, azután a kocsi megmozdult, elindult. Lya örömmel kiáltott fel: ___ _ __ — Hurrá! Elindultunk Becs felé! — Miért örül ennyire — kérdezte András —, talán Becs az otthona? — Oh, nem ... De ott van a harmadik testvérünk Mya... Hires táncosnő, már régen nem láttuk és alig várjuk, hogy újra találkozhassunk! Mi, mind a hárman olaszok vagyunk de bebarangoltuk már az egész világot,, nem tud olyan európai országot mondani, ahol ne lettünk volna ... — Milyen fiatalok — csodálkozott András — és máris enynyit utazik? Rya — mert ez volt Rosaria becézőneve — felkacagott: — Úgy beszélnek, mintha most cseppentek volna bele az artistavhágba. .. Hát nem tudják, hogy acirkuszi élet mikor szokott kezdődni az ember számára? — A mi számunkra — nevetett János — a mai nappa1 kezdődött meg! A két lány összecsapta a kezeit: — .Jaj, Istenem, de érdekes — mondta Lya —, hát ez hogyan^ lehetséges? — Mi csak most lépünk erre a pályára! — Akkor most már értem — mondta Rya — az előbbi kérdést... Az ilyen eset, mint a maguké, a legnagyobb ritkaság ... Ezer esetben talán egyszer fordul elő ... Azok számára, akiket itt lát, mind már a gyermekkorban kezdődött a cirkuszi élet. . . Rendszerint itt születtek, egy ilyen cirkuszi kocsiban és ez a mozgó, négy kerekű kocsi maradt is az otthonuk egész életükre ... Vannak családok, amelyek ki tudják mutatni, hogy a nagyapjuk is valami cirkuszhoz tartozott s egész bizonyos, hogy az ükunkájuk is cirkuszban lesz késdobáló, trapézmüvész vagy zsoké... Ez a mi sorsunk, akit a cirkusz egyeszr hatalmába kerített, az nem tud megszaba-' dúlni az ölelő karokból. .. Menne, de nem eresztik... Van valami csodálatos varázs a cirkuszban, amely visszahozza azokat a társainkat is, kik megszöktek vagy pedig barátságos utón megváltak, hogy más életpályán próbáljanak boldogulást ... Elemennek és egyszer csak kopogtatnak a cirkuszkocsi ajtaján, sokan lerongyolódva, mások meggazdagodva, jólétben térnek vissza, de — akár jól ment a soruk odakinn az életben, akár rosszul, nem voltak olyan megelégedettek, mint itt, ebben a vándorló életben... És alázatosan térdet hajtva könyörögnek, hogy újra idekerülhessenek ... A kocsi gördült felük előre. Pompás alkotmány volt, mert — bár nem mentek valami nagyon elsőrangú utón, — odabenn nem voltak a zökkenők érezhetők, kényelmesen és kellemesen utaztak és várták, mikor tűnik fel előttük Becs jellegzetes ismertetőjele a Szent István templom égr.ekszaladó karcsú tornya ... SZÁZ-ÖTÖDIK FEJEZET Kísértet a Canale Granden Zsuzsika és Kornády Miklós megérkeztek Velencébe. A dozsék városa, az olasz föld történelmi emlékekben egyik leggazdagabb helye, ameivet valamikor- az egész világ a tengerek urának tisztelt, csak úgy árasztotta magából a dicső múlt érdekes, izgalmas, gyönyörű és sokszor megfélemlítő emlékeit. (Folytatjuk) "ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 3-IK OLDAL ' AMERIKAI MAGYAROK TÖRTÉNELMI ESEMÉNY ELŐTT Egyesül a Verhovay Segély Egylet és a Rákóczi Segélvző Egyesület...? Reméljük ' és hisszük, hogy igen! És ezzel uj és nagyszerű fejezet kerül az amerikai magyarok történetébe. íme, okos egyleti vezetők, amerikai magyarok, végre ráeszméltek arra, hogy itt az ideié amerikai magyarok összezárkózásának. Nem pedig azért, mintha erre egyéb okok késztetnék akár a Verhovay Egyletet, akár a Rákóczi Egyesületet, mert hiszen egyiknek is, másiknak is szakértő tisztviselői, begyakorolt ircdaszemélvzete és kiépittett szervezete van úgy, hogy a tagok száma mindkettőben folyton emelkedik, de mert manapság országos irányzat az ilyesmi: nagy üzleti vállalatok, kitűnő, neves bankok is egyesülnek a több termelés, illetve jobb koszol gálát érdekében. Az sem oka ennek az egye sülősnek, hogy alapitói ez in tézményeknek, sőt régebbi vezetői és tagjai közül sokan immár eltávoztak az élők sorából és tagjai között vannak már más nemzetiségűek, vagy más nemzetiségekkel elkeveredett magyar leszármazottak, mert a tagsáp; zöme mindkét intézménynél még mindig magyar és még mindig van elégéleterős magyar, aki hivatott vezető tisztségre és naponta iratkoznak be sokan a menekült magyarok közül is a tagok sorába. Történelmi szükség azonban a hasonló egyesülés, hogy intézményeink, miket magyarok alapítottak és magyarok fejlesztettek naggyá, még nagyobbak legyenek. Magyar jellegüket pedig megőrzi — történetük. Ennek az egyesülésnek — akár tudatos, akár- tudatalatti — célja az is, hogy az öregamerikás magyarok nagy örökséget hagyjanak ivadékaikra, leszármazottaikra. Ugyanazt cselekszik, amit gondos ősök, apák cselekedtek, amikor gazdaságukat, melyet megteremtettek és értékké, vagyonná 'építettek fel, azokat utódaikra, rokonaikra hagyták azzal a gondolattal, hogy azoknak létét a jövőben is biztosítsák, az örökséget még nagyobbá fejlesszék, még akkor is, ha a haszon mások javára is válik, másokat is segít... de a vezetés, az irányitó gondolat az öröklött vagyonnal járul, mert az ősök, az apák szelleme is munkálkodik becsületes és hozzáértő munka révén. Tudnivaló, sőt naponta tapasztalható az, hogy egyszerű magyar munkáscsaládokból egyre többen emelkednek ki — tanultságiak, hivatottságuk révén — Amerikában is a közéleti, üzleti, pénzügyi, -politikai, tudományos munka mezején — megbecsült leszármazottak, utódok. Csak természetes, hogy lesz továbbépítő elég ebben az egyesitett magyar intézményben is. Méltó, hogy éppen ilyen nagy örökséggel gondoljunk rájuk és egyesitett intézményeinket, miket magyar gondolat, magyar kötelességérzet teremtett meg és fejlesztett naggyá, mert hiszen a magunk lelkének, törekvéseinknek, álmainknak folytatóit is hisszük, látjuk bennük. Széles, nagy Amerikában ezért mindenütt magyar örömnek kell lennie annak, hogy ime két nagy intézményünk, a Verhovay Egylet és Rákóczi Egyesület egyesül és ez a két intézmény ezzel amerikai magyar és nagy történelmi föladatot valósit meg!!! Hálásan köszöntjük azokat, akik e nagy eseményünknek magvát elvetették, azt valósággá növelték — áldozatos és munkás mulf után — a magyar okosság és előrelátás bizonyságaképpen. A szerződések, megállapodások ime készen vannak, az egyesülés senkinek sem lesz kárára, de annál inkább hasznára válik minden érdekeltnek. Most már csak a Verhovay delegátusoknak és a Rákóczi nagygyűlésnek kell ráütni a jóváhagyás pecsétjét, hogy régi magyar törekvések valósággá, történelmi eseménnyé váljanak! SZÉCSKAY GYÖRGY Verhovay-Rákóczi egyesüléshez Mint két párhuzamos sínen futó szerelvény, menetrendszerű pontossággal és ellenőrzéssel egymás mellett fut a Verhovay és a Rákóczi egyesülési vágy-vonatja a “Konvenció” állomása felé. Ne'm versenyfutás már ez a pillanatnyi tárelőnyért, vagy az egyes állomásokon egymást gyűrve felszedett uj utasokért, hanem a két vonat vezetőinek mértékadó, gondos, az utasok érdekeit védő vezetése a két szerelvény gazda ságos összekapcsolása -előtt. Valahogy ez a kép villan fel előttem, amikor a Rákóczi- Verhovay biztositó egyletek 'egyesülési ügyéhez egy két megjegyzést kívánok tenni. Ez az egyesülés nemcsak a két egylet belső üzleti kérdése, hanem minden idők legtöbb magyart érintő ügye, amelynek elvárható sikere egy olyan magyar tagságú érdektömböt hozna létre, amelyre mint a ma gyarság létszámának értékmérőjére, valóban büszkén hivatkozhatnánk még. a legmagasabb kormányhatóságok előtt is. Tapasztalatból tudom, hogy mindkét egylet tagságának hatalmas tömege mondhatni egyhangú lelkesedéssel állt az egyesülés gondolata mögé. Az értelmes magyar tagok ismerik a kétszerkettő szabályait. Hamar felismerték, hogy fele administrációs költséggel, dupla szervező gárdával, dupla tagságtól eredő befizetésekkel az egyén éppenugy, mint a, Vállalkozás duplán van biztosítva még az esetleges nehéz idők bekövetkezte esetébe is. Aki nem akarja megérteni az; idők szavát, az nem az időt áh lit ja. meg, az megy tovább ő nélküle is, hanem önmagát sár ja ki a jövőt biztositó haladás lehetőségéből. lopot ne vegyük ki az uj épület alól. Hálátlanok lennénk azokkal szemben, akik verejtékkel és szivmelegükkel növelték nagyra mindkét egylet fáját. Az ' ő emlékük megköveteli, hogy az uj egylet amerikai neve alatt egy sorban fel legyen tüntetve a “A Verhovay és Rákóczi egyesülésből”. Ez a mondat nagyon meg fogja könnyíteni a magyar területen való biztosítást is. Bízom abban, hogy az egyesülés egy összefogó keretet fog ERDÉLY MAGYAR EGYHÁZAI Az Amerikai Erdélyi Szövet ség newyorki szervezete rendezésében a Szövetség központi id. szervezőbizottságának tekintélyes tagja: dr. Szent-Ivánvi Sándor v. unitárius püspökhelyettes nagyhatású előadást tartott “Erdély magyar egyházai” címmel a newyorid Community Church előadótermében. Összefogó áttekintést adott az erdélyi magyar egyházaknak nemzeti életben elfoglalt szerepével kapcsolatban, valamint Erdély sorsának alakulásáról és az erdélyi magyarságnak az egyetemes magyarsághoz való viszonyáról is. Különösen kiemelte Fráter György. Blandrata György. Dá vid Ferenc, — a legújabb korszakból a három nagy püspök: gróf Majláth Gusztáv Károly. Nagy. Károly és Ferenc József, továbbá Boros György unitárius püspök és Hirschler József prelátus, végül a mártír Márton Áron püspök példaadásait. Megállapításai szerint Erdély népeit mindig a Nyugat felé való orientálódás jellemezte. “Az erdélyi magyarok ezer esztendő alatt soha mások, mint magyarok, nem akartak lenni. Mi mindig magyarok voltunk, de Erdélyben éltünk. Akkor ds, amikor Erdély önállóvá, függetlenné vált, arra hivatott erdélyi vezetők egy pillanatig sem szűntek meg azon fáradozni, hogy a megbolygatott magyar egységet vissza állítsák, hogy az integer Magyar-WIoZjCI^VJL LÖIIJct VctJLI hassák, hogy a magyar a ma. gyárral — bárhol is lakik, Ma gyarország, vagy Erdély terű létén — ismét együtt élhessen Ezek hangsúlyozása mellet' kénytelen vagyok rámutató néhány erdélyi sajátosságra is Amikor valljuk, hogy mi érdé lyi magyarok vagyunk, hogv mi a Nyugattal akarunk élni akkor az is kétségtelen, hogo Erdélynek van egy sajátságos levegője, amely rányomja bé lvegét minden erdélyi intéz ményre és igy az egyházakra is. Van egy sajátságos erdély szelleme az erdélyi egyházak nak, amit letagadni kár volna ami nélkül nem volna annyin értékes az erdélyi egyházi élet.’ Jellemző esetként említett: meg Szent-Iványi Sándov az er délvi szombatosokat, Péchy Sí mon kancellár egykori protes táns felekezgtét, melynek kis számú székely maradékai Bö zödujfaluban és környékén í múlt század hetvenes éveiber a zsidó egyházhoz csatlakoztak bár fajilag teljesen székelyei voltak. 1944-ben egy részük ? fenyegető hitlerista nyomá; alatt visszatért a keresztény főleg unitárius egyházba, má sik féltik azonban hősieser vállalta az elhurcolt zsidósás sorsát s életét áldozta vallás meggyőződéséért. Az 1557-es tordai országgyü lés mondta ki elsőnek a vilá gon a vallásszabadságot, hogy “a régi és uj hit hívei ne bánt sák egymást”, amit aztán 15GG I ban Tordántörvénybe is fog biztosítani m á s o dgenerációs magyar ifjúságunk részére is, és megtölti érdeklődőkkel a lassan már kiürülő gyüléstermeket. Vezérelje a jó Isten az egyleti vezetőket, a delegátusokat az egyesülés körüli munkájukban. A biztosabb jövőnek éa alkotó magyar múltnak a képe lebegjen szemük előtt a döntések meghozatalánál. Ha igy lesz, akkor az egyesülés nemcsak a tagoknak, hanem az egész magyar életnek előnyét fogja szolgálni. DR. HOVÁNYI GYULA. Uj pénztárnokot választott a Bridgeport-i Szövetség Miután az egyesülés keresztülvitelét — ismerve a magyar tagság józan Ítélőképességét — biztosra vesszük, ez alkalommal a jelenlegi vezetőkhöz és a delegátusokhoz szeretnénk egy fontos kérdést intézni. Amikor majd a konvención közreműködnek és. emlékezetessé teszik nevüket az egyesülés sikeres keresztülvitelével, féltő gonddal vigyázzanak arra, hogy az uj egyesitett Penn Egyletben el ne sikkadjon az intézmény magyar testvérsegitő jellege. Az egyesülésben résztvevő mindkét egyletet a magyar alkotnivágyás, testvér'szeretet, a közös anyaföldről való származás, az egymásra utalás, csodálatos ereje hozta létre. Mindkét egylet megerősítéséhez az önzetlen egyleti munkások szabadidejükből elvett munkaórák millióival járultak hozzá. A magyar élet fennmaradásában, | virágzásában mindkét egylet vidéki fiókjának felmérhetetlen súlyú nagy szerepe volt és van. Az egylettel való kapcsolat nem csak biztositékot, hanem összefogó keretet is nyújtott a, magyarság sok tízezer tagja részére. A szigorú számtani szabályok, a biztosabb jövő záloga megköveteli az egyesülést, de nem követeli meg, hogy feladjuk azt a magyar jelleget, amelynek szivmelege eddig fenntartotta, milliós tőkéhez, palotákhoz juttatta mindkét egyletet. Tizezrek érzelmi ragaszkodása a depressió ideje alatt is megmentette' mindkét egylet biztonságát, ezt a pénzzel meg nem vásárolható erkölcsi és anyagi erőt tartó oszlattak, biztosítván a négy vallás szabad gyakorlását. E világhírű jelentőségű tény rendkívül alkalmas arra, hogy a 400 éves évforduló megünneplésével a világ figyelmét Erdélyre forditsa. Ennek érdekében Szent-Iványi Sándor részvételével Bostonban már egy bizottság is alakult, melynek munkájához az előadó minden magyar támogatását kérte. Mostanában fejeződött be az amerikai magyarság körében “Bridgeporti Szövetség” néven ismert American Life Insurance Association igazgatóságának a rendes első félévi gyűlése, ahol a tisztviselők részletes jelentést tettek az elmúlt, év eredményéről és gyarapodásáról. A szokásos ügymenet és a jövő további fejlesztésére vonatkozó javaslatok megtárgyalásán kivül az igazgatóság egyik. legfontosabb feladata a pénztárnoki tisztség betöltése volt, mivel Grega Dezső, az egyesület központi pénztárnoka bejelentette nyugalombavonulását. és a tisztségéről való lemondását. * A megüresedett tisztségre az igazgatóság alapos megfontolás után egyhangú szavazattal, megválasztotta Frank E. GerT ry-t, aki több mint 25 év óta '.szolgálta az egyesületet, mint tanácskozási Actuary, azaz biztosítási szakértő. Mr. Gerry a megválasztás révén a Bridgeporti Szövetségnél úgy a pénztárnoki, mint a teljesidejü actuary tisztségeket fogja betölteni és egyben tagjává vált az igazgatóságnak. Mr. Gerry a biztosítás terén egész Amerikában elismert szakértő és a vezetése alatt lévő Miles M. Dawson and Son nevű vállalat mintegy 40 különböző életbiztosító intézményt szolgál hivatásos szakértői minőségben. Többek között Mr. Gerry volt az, akit Betétje biztosítva van Hallgassa rádió programunkat a “Polish Polka Hour” programon vasárnap d.u. 1 órakor a WTMV állomáson. New York állam biztosítási hatósága felkért arra, hogy életbiztosításra vonatkozó szakkönyv fraternális vonatkozású fejezetét megírja az állami vizsgálók számára. Mr. Gerry a vállalatnál lévő munkájától teljesen megválik úgy, hogy minden idejét és tudását a Bridgeporti Szövetségnél lévő munkájának szentelhesse'. Az egylet tagsága bizonyára örömmel értesül Mr. Gerry megválasztásáról, mert: a tisztség elfogadása bizonyítja a legjobban, hogy Mr. Gerry, — aki a biztosítási üzletágnak egyik legelismertebb szakértője — határozott bizalommal viseltetik az American Life Insurance Association jövője, fejlődése és további növekvése iránt. Az igazgatóság ugyancsak! elhatározta, hogy Grega Dezső nyugalomba vonuló pénztárnok kitűnő érdemeit és odaadó' munkálkodását a legközelebbi igazgatósági gyűléssel kapcsolatos bankett keretében fogja! megünnepelni. Az igazgatósági gyűlés ezévi elnöke Janik Lajos, Cleveland, O.-i igazgató, alelnöke pedig KÁLDOR KÁLMÁN igazgató St. Louis, Mo., mig a tanács; további tagjai a következők: Sutó Péter elnök, Chanti Mihály (Roebling, N. J.) alelnök, Szegedy István titkár, Chopey Jenő számvevő, Antal Ferenc (Garfield, N. J.) Katzianer Zsigmond (Philadelphia, Pa.) Nagy József (Detroit, Mich.) Dr. Mol»ár Kálmán (New York City) és Paulovics János (Bridgeport, Conn.) EGYLETEINKRŐL ST. LOUISI ELSŐ MAGYAR NŐI SEGÉLY EGYLET. — Gyűléseit a hó első vasárnapján délután 3 órakor tartja » Magyar Házban. Elnök; Spitzer Mihályné (Tel: HU. 1-5126), titkár: Mrs. Stephen Seper, 4219 Chouteau Ave. St. Louis 10, Mo. Tel: FRanklin 1-6543. ST. LOUISI MAGYAR HÄZ EGYESÜLET. — Gyűléseit tartja minden hó első vasárnapján a Magyar Házban. Elnök: Soltész Pál; titkár: Könnyű László, 3420 Magnolin Ave. St. Louis 18, Mo. (Tel.: PRospect 2-2857.) A VERHOVAY ÉLETBIZTOSÍTÓ ÉS BETEGSEGÉLYZŐ GRANITE CITY-I 187-ik OSZTÁLY. Gyűléseit tartja minden hó második vasárnapján délután 2 órakor a Granite City Magyar házban. Elnök: Elek Dezső, 1737 Spruce St., Granite City, 111., ügykezelő és gyermek-ügykezelő: Csömör Mózes, 1025 Washington St., Madison, 111. Tel: TRiangle 6-5854. A GRANITE CITY-I MAGYAR HÁZ BIZOTTSÁG. Gyűléseit tartja minden hó harmadik vasárnapján, este 7 órakor a Magyar Házban. Elnök: Orosz István, titkár: Kozér János, pénztárnok. Veres József, 1801 Spruce St., Granite City, 111. Gondnok: Kurucz Sándorné. Telefon: TRiangle 6-9529. ^^ELŐFIZETÉSI SZELVÉNYTM St. Louis és Vidéke 228 North Taylor Ave. St. Louis 8, Mo. Mellékelten küldök..............Dollárt a ST. LOUIS ÉS VIDÉKE előfizetésére és kérem azt pontosan küldeni (megindítani) az alanti címre: Név ..................................,.................................................... Cim ......................................................................................... Város...................................................................................... Ugyancsak kérem az 1954. évre szóló NAPTAR megküldését is, melyért mellékelek egy dollárt.
