St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-12-04 / 25. szám

Miegymás AMIK EZEN A HELYEN hétről-hétre Íródnak, nem törté­nelmi adatok, de inkább megörökítése egy letűnt korszaknak és felidézése; sok régi emléknek. így hát nem is nézek utána (a történelmi hűség megállapítása kiváló barátom, Vas­­váry Ödön munkaköréhez tartozik) 1910-ben vagy 11-ben történt, Ap­­ponyi Albert második amerikai útja alkalmával. Clevelandban a Hollen­­denben volt a bankett és a Szabad­ság és Kohányi mindenáron kiakar­tak tennin magukért. Magakarták mutatni Apponyinak is, meg New Yorknak is, hogy a clevelandi ma­gyarság van olyan számottevő, ' mint a new yoi'ki. Kiment a rendelet: öltözzék mindenki estélyi ruhába, az Urak pedig frakkba, zsakettba. Két 1 dollár volt egy teríték ára és az első • fogás — osztriga volt. 1 Először történt Clevelandban, hogy : magyar társaságnak ilyen vacsorát 1 szolgáltak fel. (A clevelandi magyar­ság még ma is válogatós. Nemcsak érzésben, de Ízlésben is megmaradt magyarnak. És bankettek alkalmával most is csigaleves, töltött káposzta, paprikáscsirke, borjupörkölt a menü.) A gyönyörű estélyi ruhába öltözött, szebbnél-szebb hölgyek egyideig fe­szengtek a helyükön, majd — . ami­kor már nem lehetett halasztani az evést, kékültek-zöldültek, de hozzá­láttak az osztriga fogyasztásához. Nem is lett baj. Gyomorrontáson kívül nem is lett nagyobb baj belőle. A sajtóasztalnál együtt ültünk: Kende Géza, aki a new yorki AM-1 Népszava szerkesztője volt akkor és aki az Apponyi-utat megszervezte, Biró János, a Szabadság szerkesz­tője, Horváth (Savanyu) József és természetesen a Szabadság gárdájá­nak csaknem minden tagja: I’uky István, Muzslay József, Vilcsek Sán­dor, Mihók Sándor, Tárkányi Béla, Apsay Jenő. Mindannyian smoking­­ban; jómagam, aki a Népszava ügye^ it vezettem Clevelandban, egyetlen diszkabátomban ,a “Ferenc József­ben feszengtem. A gyomorbajos Sa­vanyú József messzi eltolta magá­tól az osztrigát. Kende, Vilcsek, Puky a világfiak úri gesztusával kezdték a falatozást és nyúltak a kisvilla után. Muzslay és én nem palástolható undorral fordultunk el nz “úri” ételtől. Az örökké bohém | Mihók Sándor, Muzslay mellett ült és odaszólt neki: “Mi az, maga nem szereti az osztrigát?” Az elkényez­tetett Muzslay, aki felesége kitűnő kosztján sem hízott meg, még jobban elfordult, Mihók pedig odahuzti. maga elé a jéggel körülrakott tá­nyérkát: “Nézze, milyen pompás ez!" — és_egy ;|<|'Yirti 'nozt^lqttal.,,, a szalvétával vélt palástolni, az e: szét begöngyölte a szalvétába és el­rejtette a szmokingja mellényébe. Onnan került az asztal alá. Jó 'Mi­­hók Sándor, az amerikai magyarság körében, Linek mester által megörö­kített, “Alak Sándor”-ja, kampós sé­tabotjával, egyértelmű adomáival, régen a múlté. És csak konvenciók idején emlékezik meg róla néhány megmaradt jóbarátja . . . * HÓNAPOK ÓTA szerepel a világ­sajtóban Michael O’Brien esete, aki hontalanul bolyongott a tengereken. Most végre otthont talált Dominic délamerikai köztársaságban. Elmond­ta élete történetét. Az észak-nyugati Washington államban született és — emberölésen kívül mindent elkövetett. Hat éves korában indián sírokat fosztogatott, 13 éves korában egyik nővére jelentette fel, hogy pénzt lo­pott tőle. Háromévi javítóintézet volt a büntetése. Anyjával nem tudott be­szélni, mert anyja csak magyarul tudott és főképen nővérei utján be­szélhetett vele. (A hihetetlen törté­netek között ez is érthetetlen.) Ere­deti neve Stephan Stanley Ragan volt, de ezt úgy változtatta, ahogyan a körülmények parancsolták. 20 évi börtönbüntetésből már kitöltött hetet, amikor a warden tudomására adta, hogy az “idegeneknek” megkegyel­meznek. “Mondd, hogy én magyar vagyok!” — jelentkezett a kegyelem­re Ragan. De a magyar konzul nem adott neki útlevelet, Amerika nem íikarta állandó letelepedésre beenged­ni, — mire olaszna'k mondta magát, aki Fiúméban született. Hosszas tár­gyalások után megengedték, hogy1 Sanghaiban telepedjen meg. Ez még 1931-ben történt. A következő évben Beolvadt “ST. LOUISI HÍRLAP” és lapok: “ILLINOISI KÖZLÖNY” HUNGÁRIÁM WEEKLY Consolidated with the “ST. LOUISI HÍRLAP” and “ILLINOISI KÖZLÖNY” XXXXI ÉVFOLYAM ST. LOUIS, MISSOURI 1953 december 4. NUMBER 25. SZÁM. megint bajba került. Ekkor vette fel a Mike O’Brien nevet és megszerezte a szükséges papírokat is. De ezeket is elveszítette. Egy alkalommal egy ájris barátja igy szólt hozzá: “Májk, te nem úgy nézel ki, mintha ájris lennél”, amire Májk O’Brien, azelőtt Stephan Stanley Ragan, — közben a jó ég tudja hány más ál­nevet használó földönfutó igy vála­szolt: “Tudom, már többen mondták' ezt. De mi bajod a magyarokkal? Hiszen egy magyarnak köszönheti Írország, hogy újra a mappára ke­rült!” El kell hinni, hogy az 51 éves ember magyar származású. Mert igy büszkélkedni csak magyar tud a! származásával! Más kérdés az, hogy magyar mivoltára büszkék lesznek-e honfitársai ? . . . ¥ AZ AMERIKAI LELKÉSZEK ma az ország egyik legrosszabbul díja­zott professzionátusai. Mig a gyári munkások keresete 42%-al, a kor­mányhivatalnokok keresete 25%-al emelkedett, a protestáns lelkészek keresete 12%-al csökkent az utóbbi 12 év alatt. Tudunk egyházakról, ahol évről-évre nagyobb lesz a lel­késznek járó adósság és, nemrég ke­rült nyilvánosságra, hogy a new yorki •“öreg” ref. egyház lelkipász­torának húszezer dollár követelését —- leírták az istenfélő templomjárók... CSAKNEM NÉGYSZERANNYI SÖRT fogyaszt az amerikai publi­kum. mint szódavizet... KI SZERETI A PINACOT? Az amerikai nemzeti ételek egyike, a hires amerikai mo­gyoró nemsokára kétszeres nagyság­ban kerül a rágicsálók kezébe. Egy1 Ausztráliában megtelepedett “honta­lan” magyar, Cserháti Sándor hosz­­szas kísérletezés után, megtalálta a módját a kedvenc gyümölcs megna­­cryobbitására . . . ÉRTHETŐ MEG­ÉRTÉSSEL viseltetik az amerikai kormány azokkal a hadifoglyokkal Jbeti, akiket^ lympiunisjJü ; izgató rádió-beszédekre kény­­szeritettek. Kiderült, hogy volt eset, amikor 72 amerikai hadifoglyot so­rakoztattak fel és sortüzzel végeztek volna velük, ha az egyik amerikai tiszt nem mondja be a rádióba, az elébe tett nyilatkozatot. St. Louisba, Is hazatért egy Yarber nevű őrmes­ter, akinek hasonlóképen leadott “ka­pitalista-ellenes” nyilatkozatait ma­gyarországi kommunisták is megtap­solták annak idején. A feleségének mi fordítottuk le a dicsérő lemezeket.---------------------------­A REPUBLIKÁNUS PÁRT koiTnányrajutása óta 1,456 egyént biztonsági okokból tet­tek ki a szövetségi hivatalok­ból. --------s 5 £ fe*-------A BANKOKAT SÜRGETIK, hogy magasabb kamatot fizes­senek a takarékbetétek után. RÁDIÓ-HÍREK Hírek MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 1.30-kor magyar rádióelőadás van a WTMV rádióállomásról, 1490 k. c. hullámhosszán. NÓTÁSKÖSZÖNTŐK ÁRA $5.00 Előjegyzéseket elfogad Könnyű László, a “HUNGARIAN MELO­DIES” managere, 3420 Magnolia Avenue, St. Louis 18, Mo. STUHBERGER JAKAB és neje Los Angelesbe mentek ál­landó tartózkodásra. ÖZV. NOVAK PÉTERNÉ dupla ünnepet tartott nov. 19- én. Születés és neve napjára közeli jó barátnői meglep ték őt. GRANITE CITY HÍREK CSEPLE GASPÁRÉKNAK kedves vendégei voltak. Erzsé­bet leányuk férjével, Detroit,' Mich.-ból, itt voltak egy heti. | látogatóba. A Granite Cityi Magyar Ház nagy disznótoros táncmulatsá­got rendez Szilveszter estéjén a Magyar Házban. KARÁCSON YFA-ÜNNEPÉLYEK A magyar rádió javára ren­dezett granite cityi társasjá­ték nagyon szép anyagi és er­kölcsi sikerrel zárult. Ezért a rendező Mrs. Veres Józsefnek, a kézimunkázó és segítő drága, magyar asszonyoknak, a pénzt és nyereménytárgyakat aján­dékozó kedves hallgatóinknak, a Magyar Ház Bizottságnak és a megjelent i. t. pártoló kö­zönségnek a Magyar Rádió hálás köszönetét fejezi ki. Re­méljük, hogy nemes példájuk követésre talál és más segítsé­get is kapunk programunk to­vábbi fenntartásához és fejlesz­téséhez. Újabban gratulációt kaptak: Katona Istvánná, Zahner Mik­­lósné, Somogyi Anna Rose St. Louis és ifj. Kudelka Mátyásné, Godfrey, 111. NÉMETH MIHÁLY és nejé­nek gyermekei Mr. és Mrs. Walter Nén eth, Coíoradq Springs, Colo-bói egy heti lá­togatóban, St. Louisban voltak. GASKO ANTAL fia, Walter i Gasko és Miss Eugenia A. Wiethop — házasságot kötöt­tek. * j-------------------------­Katolikusok figyelmébe! Rendkívül fontos újításról nzámolhatunk be olvasóinknak. December 8-án, Szeplőtelen Fongantatás napján, kedden este 8 órakor szentmise lesz a Szt. István r. k. magyar tem­plomban, a Boldogságos Szűz­­anya tiszteletére. Első eset, hogy széles e világon, magyar templomban szentmisét enge­délyezett a püspök. Hisszük, hogy komoly hitéletet élő test­­..........-....^ -'H­Karácsonyi istentisztelet A Szt. István templomban d. e. 10:15-kor lesz. Karácsony élőestélyén éjféli szentmise. — Szilveszterkor esti áj tatosság este 8 órakor. ÚJÉVI MISE reggel 10:15- kor.--------------------------­Magyarok találkozója DECEMBER 31-én szilveszteresti! táncmulatság a granite cityi Magyar Házban. DECEMBER 31-én szilveszteresti bál a st. louisi Magyar Házban. JANUÁR 24-én, az Oltáregylet mulatsága a Szt. István r. k. tem­plom helyiségében. Mikor lesz újság? A ST. LOUIS ÉS VIDÉKE leg­közelebbi számai a következő sor­rendben jelennek meg: DECEMBER 18-AN JANUAR 1-ÉN JANUAR 15-ÉN JANUÁR 29-ÉN Lapzárta a megjelenés előtt HÉTFŐN van. Minden kéziratot kérünk akkorra beküldeni, HA KÖLTÖZKÖDIK, jelentse ezt azonnal lapunknak. A posta nem továbbítja az újságot, de visszaküldi a kiadóba. Ha város­ban lakik, írja oda a zónaszámot is. Lapunk legközelebbi száma pénteken, dec. 18-án jelenik meg, melyre kéziratokat legké­sőbb dec. 14-ig fogadunk el. Rövidesen megjelenik az 1954. évi NAPTÁR, melyet egy dollár ellenében szívesen megküldünk. Naptárunk ez évben is szen­zációs lesz, — rendelje azt meg most, hogy az ünnepek­re megkaphassa. St. Louisi Miegymás BABAI BÉLÁT elkeresztel­tük a legutóbbi lapszámban. Mindenki tudja, hogy róla van szó, még Walter Winchell is, aki New York egyik nevezetes­ségei közé számítja Babai Béla mesteri játékának meghallga­tását . . . SZERENCSÉS NYE­RŐK VOLTAK az Oltáregylet legutóbbi mulatságán: Helen Biritz, J. Nisiankas, George Daniel, George McDonald Ed­­mpnds és Mrs. J. Kudelka St. Louis. Az Oltáregylet legköze­lebbi mulatsága január 24-én, vasárnap lesz . .. 1940 és 1950 között St, Louisban 42 száza­lékkal emelkedett a háztulaj­donosok száma és 1950 végén 90 ezer család lakott saját ott­honában. Összesen 263 ezer lakóépület van a városban ... A legközelebbi magyar mulat­ság a Nagybizottság Szilveszter bálja lesz... 12 TORTALAP­BÓL álló dobostorta készítési módját ismertette Mrs. Mária Regnier a Post Dispatch va­sárnapi színes mellékletében. Mrs. Regnier elismert művésze a magyar konyhának és ott­honában a legkiválóbb magyar ételek kerülnek asztalra. Egyébként országszerte ismert ötvösmüvésznö. Húga Renje Ferenc közismert honfitár­sunknak . .. DR. ROBERT G. FODOR, az ismert fogorvos Jnegnyitotta rendelőjét az 1537 South Grand Blvd. alatt...------íS! ej g ------­AZ AMERIKAI PUHASZÉN BÁNYÁSZ két nap alatt annyi .szenet termel, mint a japán bányász egy hónap alatt. HALÁLOZÁS t Özv. Eberüng Jakabné, régi East St. Louis-i lakos, nov. 19- én meghalt egy altoni kórház­ban. Nov. 21-én temették Kass­­iy halottas kápolnából, a St. Elizabeth kát. templomban tar­tott gyászszertartás után. 83 éves volt, Kápolna, Heves me­gyéből származott.-------.-« y § 5,-------­-, ... ***y.^- '•• A MAGYAR HÁZBAN Dec. 20-án, vasárnap dél­után 3 órakor tartja a St. Louisi E. M. Női Segély Egylet szokásos évi szép Karácsonyfa Ünnepélyét a Magyar Házban, a magyar gyermekek részére, melyre a kedves családtagokat és érdeklődőket szeretettel meghívja. Az ünnepély után a gyermeksereget megvendégeli és megajándékozza. Belépődíj nincs. A SZENT ISTVÁN TEMPLOMNÁL Karácsony előtti vasárnap, december 20-án mise után, nagyszerű ünnepséget készíte­nek elő a hívek a templomhoz 'tartozó szülők gyermekei szá­mára, amikor is uzsonnával és játékokkal kedveskednek a megjelenteknek. Ven dégeket szívesen látnak. GRANITE CITYBEN a Magyar Ház Egyesület de­cember 20-án, vasárnap dél­után tartja karácsonyi ünne­pélyét a Magyar Házhoz tarto­zó tagok és családjaik, gyer­mekeik és unokáik részére. Nagyszerű uzsonna, valamint játékszerek kiosztása lesz. SZIL VESZTERESTI BAL LESZ A ST. LOUISI MAGYAR HÁZBAN Hagyományos szokásként, eb­ben az évben is meghívja a magyarságot a st. louisi Nagy­bizottság, az ó-évet elbu­­icsuztatni és az ujesztendőt kö­szönteni, magyar társaságban. December 31-én lesz a nagy összejövetel és természetesen kivilágos virradatig tart. Mint a múltban, most is le­het helyet rezerválni. Négy­­személyes asztal $5.—; szemé­­lyenkint $1.25. Aki nem akar helyet rezerválni, elégséges, ha az ajtónál megváltja az 50 Centes belépti jegyet és min­den alkalma megvan a szóra­kozásra. Rezerváciőról és min­den más egyéb felvilágosítás­ról lapunk más helyén közzé­tett hirdetés ad felvilágosítást. A zenét a közszeretetnek ör­vendő L. Kohler zenekar szol­gáltatja. Nagyszerű harapni­­valóidról kitűnő innivalókról, stb. gondoskodva van. kalomjnal és a katolikusság e nagy 'ünnepének napján szi­­nültig megtöltik a Szt. István templomot. Ft. Gyarmathy Já­nos plébános tartja a szentmi­sét, fényes segédlettel.---------'«$§&■•---------­SIKERÜLT BÁL Nagyszámú vidám társaság gyűlt össze a Hunyadi Segély­egylet szokásos Katalin-báljá­­ra. Volt sok tánc, ének, finom ételek, italok és vig beszélge­tés. A West Sidei Zenekar mu­zsikájára hajnalig ropták a táncot. A főrendező Edward Láng volt. A pénztárnál Kish József és Könnyű László ültek. A bárnál a Láng-család tagjai szolgáltak ki. Chipsárus Moor Mihály volt. A finom ételeket. Mrs. Kiss, Mrs. Moor, Mrs. Heritz és Mrs. Lang szolgálták ki. Mrs. Seper és Mrs. Györög kézimunka jegyeket árultak ki­sorsolásra. Általában mindenki megtett mindent, hogy a szép vendégsereg jól érezze magát, ami teljes mértékben sikerült. Sem az erkölcsi, sem az anyagi haszon nem maradt el. Ünnepelt magyar tudós A világ egyik legnagyobb ter­mészettudósát, a magyarszár­­mazásu Dr. Szilárd Leót ünne­pelték a héten, szerdán a det­roiti egyetem által tartott ün­nepi ebéd keretében, abból az alkalomból, hogy a Brandels Egyetem természettudományi tanárává nevezték ki. Dr. Szilárd a sejtek termé­szettudományának úttörő tudó­sa, fontos szerepet töltött be az atombomba kidolgozásában. A világhírű természettudós Budapesten született s a leg­utóbbi időben a Chicagói Egye­tem radiobiology és Biophysics intézetének egyik tudós tanára volt. Örömünkre szolgál, hogy a világ egyik legnagyobb termé­szettudósa magyar származású, aki a tudömány terén szerzett dicsőséget a magyar névnek.-------<*§ § ------­KÜLFÖLDI ORSZÁGOK 440 millió dollárt törlesztettek az Egyesült Államoknak tartozá­saikra — záÜJaJaí ok- c-^^&jikásaik. össziátéka irta BENJAMIN F. FAIRLESS, a United States Steel Corporation igazgatóságának elnöke. OSSZ JÁTÉK: A SI KÉP, TITKA MICHAEL IDWORSKY PUFIN (1 október 4 — 1936. március 12.) ! március A városközi távbeszélő forga­lom kiterjesztését az ő talál­mányai tették lehetővé, kiilö­­hösen az óceánon át való be­szélgetéseket. A telegrafia és villamosság terén más értékes felfedezéseket is tett. Az első világháború folya­mán newyorki tiszteletbeli ezerb konzulnak nevezték ki. 1925-bén az amerikai tudomá­nyos akadémia elnöke lett és a Columbia Egyetem,- amelynek 1892-től 1931-ig tanára volt, egyik épületét nevezte el a tisz­teletére. Pupin tanár megírta élete történetét: “From Immi­grant to Inventor” cim alatt Ez a világhírű feltaláló a szerbiai Idworban született, amely most Jugoszláviához tartozik. Tizenhat éves korá­ban jött ki Amerikába. Mint egyedülálló szegény diák, esti munkával kereste meg a ke­nyerét, amig a Columbia Egye­temen tanult. Akkor ösztöndí­jat kapott, hogy az angol Cam­bridge Egyetemen járjon fizi­kai és matematikai tanfolya­mokra, majd a berlini egyete­men folytatta tanulmányait, ahol a filozófiai doktori címet nyerte el. Európából visszatérve, taná­ri állást kapott a Columbián. Van ország, amelynek köz­gazdasága az erősebb fél vagy párt akaratára támaszkodik; számbelileg kicsiny csoport, ke­zében ostort pattogtatva, pa­rancsolgat a többinek, hogy mit és hogyan dolgozzanak. De Amerikában mi, az összjáték hívei vagyunk — mindenki a közös érdekeket szolgálja. Össz­játék, helyes munkabeosztás van otthonunkban, munkahe­lyünkön, a közügyek intézésé-, ben. Demokráciában csak az ér el sikereket, aki a közjó ér­dekében maradandó értékeket termel. A United Steel Corpora­tion például nem állhatna fenn szervezettség nélkül és összjá­ték nélkül nem szervezkedhet­nék. Ez a rendszer a munkásság­gal való bánásmód tekintetében is bevált. Néhány év előtt válla­latunk korszakalkotó megálla­podásra jutott az amerikai acél­­munkások szakszervezetével. A szerződésnek talán legfonto­sabb pontja az volt, hogy a vál­lalat igazgatói és a szakszerve­zetek vezetői negyedévenként rendszeres megbeszéléseket folytatnak egymással. Az idei ősz folyamán David McDonald, az Acélmunkások Egyesült Szakszervezetének elnöke és jó­magam meglátogatjuk a leg­fontosabb acéltelepeket, más igazgatók és szakszervezeti tisztviselők társaságában, hogy közös problémáinkat a hely­színen tárgyalhassuk meg. Mindkét fél reméli, hogy az összejövetelek jobb megértést fognak eredményezni a vállalat és munkásai között. Azzal, akit csak, mondjuk minden második évben látutnk futólagosán és akkor is csak bérviták közepette, nem igen barátkozhatunk össze. Gyak­rabban kell tehát találkonunk egymással. Továbbra is lesznek nézetel­térések köztünk, de annál rit­kábban, minél gyakrabban ke­rülünk össze és kibeszélhetjük magunkat. A nézeteltérések jó­része félreértéseken alapszik. Ha a félreértéseket kiküszöböl­jük, a súrlódások is csökkenni fognak. Nem áll az, hogy a vállalko­zók és munkásaik természetes és örökös ellenségek. Az sem áll, hogy a kollektiv szerződé­seket megelőző alkudozások­nál szembe kell helyezkedni a másik fél álláspontjával és igyekezni kell kicsikarni vala­mit tőle, akarata ellenére. A helyes célkitűzés az, hogy egye­sült erővel több és jobb javakat termeljünk, nemcsak a ma­gunk érdekében, hanem az egész társadalom javárra. Ehhez a kölcsönös együttmű­ködéshez hozzásegítenek más olyan akciók is, mint amilye­neket a United States Steel Corporation bevezetett, ami­kor lehetővé tette, hogy sok­­ezer munkása tanfolyamokat hallgathasson végig, a társaság költségén és ideje alatt. A job­ban kiképzett munkásra ter­mészetesen jobb állások vár­nak. Célunk az, hogy minden­ki tökéletesítse tudását, képes­ségeinek határáig. Az ilyen ak­ció nemcsak a munkás és a tár­saság érdekeit szolgálja, ha­nem a helyi társadalomét és egész Amerikáét is. Az amerikai vállalatok és munkásaiknak összjátékát is­mertessük külföldi rokonaink­kal és barátainkkal, hogy leve­leinkkel megcáfoljuk azt a rá­galmat. hogy az amerikai munkás kíméletlen kizsákmá­nyolás áldozata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom