St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)
1953-08-14 / 17. szám
2-IK OLDAL “S T. LOUIS É S VIDÉKE” 1953 augusztus 14. 1 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungarian Publishing Company COLOMAN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 192.' Subscription rates for one year in the United States ........................... $3.50 Hungary and other Foreign Countries ...................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE MEGJELENIK MINŐÉN MÁSODIK PÉNTEKEN KÁLDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 1923 Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................ $3.50 Magyarország és más külföldi országra ............—................................... $4.00 Entered as Second Class Mail Matter Ap”il 18, 1913. at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. Nem iigy van már, KONVENCIÓ ELŐTT .. . Káldor Kálmán barátom erősen invitál az Amerikai Magyar Szövetség októberi, konvenciójára, amit egész biztosan az én jelenlétem nélkül fognak megtartani (s .ahol biztosan senkinek sem fogok hiányozni), amiről afonban eszembe jutnak azok a konvenciók, amelyeken részt vettem, s ezúttal nem az egyleti konvenciókról szándékozom beszélni. Pittsburgh, Buffalo, Detroit . . . vájjon hányán élünk még azok közül, akikkel ezekről a gyülekezetekrőlmindig több-kevesebb reménnyel távoztunk, hogy no, azuttal talán maradandót alkottunk. Mielőtt azonban a megtartott értekezletről szó esnék, érdemes Írni egy olyan értekezletről, amit — nem 'tartottunk meg, s aminek a meg nem tartása esetleg valamivel su-, Jyosabbá tette Trianont. Mikor a magyar kormány először követte el azt az ostobaságot, hogy hadat üzent az Egyesült Államoknak, Kende Géza, a Népszava akkori szerkesztője levelet kapott Magyar Amerika egyik legérdekesebb és a legértékesebb papjától. Dr.Stiegler south-bethlehemi lutheránus lelkésztől, aki azt kérdezte, hogy tehetnénk-e valamit Magyarország érdekében. Kende és én azonnal kimentünk South Betlehembe (akkor a Magyar Bányászlapot én New Yorkban adtam ki), s fél éjjelen át arról be-széltünk a lelkész vendégszerető házában, hogy a csehek mintájára italán valami cllen-kormányfélét kellene az itt és más nyugati országokban élő magyaroknak alakítani. Stieglernek voltak nagyon helyes aggodalmai arról, hogy soha a magyarok sem egy bizottság, sem egy1 kormány összetételében meg nem egyeznének, hogy a féltékenység és személyes ambíciók az első perctől kezdve veszélyeztetnék egy ilyen alakulat komolyságát, de azért ő maga hajlandó volt mindenre, amit mások jónak látnának megtenni. A vizes lepedőt azonban másnap reggel Berko Géza borította az ötletre. Rámutatott arra a tényre, hogy (akkor még az itt élő magyarok 90 százaléka magyar polgár volt, akiket otthon hazaárulóknak tekintenének, s hogy a legtöbben- csak a háború végét várták, hogy visszakérhessenek az Óhazába. Rámutatott, hogy a Konta Sándor Hűség-Ligájában (ami félhivatalos intézmény volt) minden morális terror dacára csak azért állt be vagy húszezer magyar, hogy a ligán keresztül levelet válthasson óhazai szeretteikkel. Én nem nagyon értettem meg egyik érvelést sem, ifjú voltam és bohó, azt hittem, hogy mikor a Szülőföld esetleges segítéséről van (szó, nem lehet sem személyes ambicicy, sem féltékenység, s már akkor is azt hittem és azt éreztem, hogy polgárság ide, polgárság oda, EZ az ország a hazánk, ennek tartozunk hűséggel. Ma már nem csodálom, hogy a magyarok AKKOR más érzésekkel voltak eltelve, mert mikor a második világháború kitört, .érdekes leckét kaptam ezekről a dolgokról. Mint az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának a tagja, Daragó Józseffel együtt azt ajánlottam, hogy dobassunk le az angol röpülőkkel két millió példánymint régen volt... > ban egy kiáltványt Magyarország népéhez, s kérjük őket, hogy Hitler háborúját szabotálják. Az Egyesült Államok akkor még nem állt háborúban, azért lett volna Anglia segítsége szükséges. Kerekes Tibor, az AMSz akkori titkára (aki néhány hónappal ezelőtt Magyarország minden bajáért a reformációt és Kossuth Lajost okolta) ijedten tiltakozott az ötlet ellen, ►Meinte anyagiak hiányában, s mikor megnyugtattam, hogy a saját nyomdámban a saját költségemen vagyok; hajlandó a kiáltványokat elkészíteni, kijött atiltaközás igazi okával. "Mit gondolnak az urak, hátha a magyar nép komolyam veszi a felhívást és annak következtében esetleg felakasztanak vagy tiz-tizenöti embert?!” Ebből láttuk, hogy Kerekes csak egy, a Nyugat felé szánt gesztust látott az .ötletben. Daragóval együtt szinte megdermedtünk, s Daragó szó nélkül felkelt és vérvörös arccal kiment a szobából. Az én vérnyomásom akkor még nem járt kétszáz körül, én tehát ott maradtam és rámutattam arra a, csekélységre, hogy a magyarok Veronyes környékén nehány tízezer halottat már vesztettek, hogy nem babra játszók a háborút, s ha Hitlerért fel lehetett áldozni vagy százezer magyart, az első slukkra, akkor tizenöt magyarnak érdemes Hitler ellen az életét áldozni, mert a háborút Hitler elveszti. Tovább nem tudott vagy nem mert ellenkezni Dr. Kerekes, de a sok huza-vona, a sok tárgyalás és szövegirás közt az ügy elsikkadt, s azzal fogták be mindenkinek a száját, hogy az üzenetet majd a BBC iközvetitti. Soha meg nem tudtam, hogy ebben az irányban történtek-e | lépések. Ezek azonban nem tartoznak a meg-nem-tartott gyűléshez, ezt azért, hoztam fel, mert rá akartam mutatni, hogy Magyar Amerika úgynevezett vezető férfiai nagyon ritkán értették meg, mikor lenne szükség- a megmozdulásra. A Stiogler ötletét Kende nem hagyta azonnal elaludni, levelezett '-‘prominens” magyar urakkal, de főit a “nyakát kinyújtani”, ahogy félt akkor az egész amerikai magyársága, bár a kormány “friendly alien-enemyk”-nek deklarált bennünket. Senki sem állíthatja, hogy a csehek törekvéseivel szemben segíthetett volna-e valamit egy magyar alakulat, de olyan volt akkor az atmoszféra Londonban, 'hogy mindenkinek örültek, aki a központi hatalmak akármelyik népének egy töredéke nevében a németek eilen megszólalt. Még jobb alkalom lett volna a; cselekvésre, vagy annak megkísérlésére, mikor már az amerikai csapatok ott harcoltak Franciaországban, s mikor már senkinek nem kellett attól tartania, hogy egy győztes Magyarországban hazaárulónak fogják tekinteni. Nem történt azonban semmi a magyarok részéről mindaddig, amig véglegesen késő nem lett, mikor már befejezett tényekkel álltunk szemben, s mikor végre félénken összehívták -a Pittsburghi Nemzetgyűlést, amiről a következő számban szándékozom egy pár szót beszélni. Himler Márton “1905 ÓTA ÁRULUNK JÓ TETŐANYAGOT” Köszönettel vesszük a magyarság további szives pártfogását. — Jó munkát kap és pénzt fog megtakaritani nálunk. BIEBEL ROOFING COMPANY 222 SO. MAIN ST. Telefon 210 BENTON, ILL. APP0NYI ALBERT ÉS AMERIKA A MAGYAR HÁZ EGYLET szept. G-án„ vasárnap d. u. hi órakor, a hires Amerika-barát magyar államférfiuról: Apponyi Albertról emlékszik meg, aki 50 éve járt St. Louisban és 20 éve halt meg. Az ünnepély díjtalan, melyre minden magyart szívesen lát a rendezőség. Ebből az alkalomból adjuk közre Könnyű László cikké t. Szerk. Régi arisztokrata családból származott és a magyar alkotmányos élet egyik legdemokratikusabb alakja lett. Születésénél fogva joga lelt volna főrendiházi tagságra s ő jász inépnek volt 51 és fél évig választott képviselője az alsóházban. Élhette volna hasonló kortársai gondtalan életét s ő 'tudását, tehetségét a magyar nemzet céljainak szolgálatában égette el. Erősen vallásos nevelésben részesült. A kalksburgi jezsuiták gimnáziuma után a bécsi és pesti egyetemeken tanult. Hosszabb időt töltött Párisban és erősen hatott rá Montalambert szelleme. 1872-ben lépett politikái pályára, mint képviselő, Deák-párti programmal. Az 1905-1908-ig tartó kultuszminiszterségét és még 2 rövid koalíciós időt kivéve állandóan (ellenzékben volt. Hatalmas szónoki tehetsége már korán meg- Inyilatkozott. Nyelvtudása, műveltsége, kapcsolatai révén külföldön is nagy hirre emelke dett. Német, francia, angol nyelven épp oly mestere volt a szónak, mint magyarul. Az 1895-ben megjelent tanulmányai (Erkölcs és politika, A 'művész és az államférfi) és a következő években kiadott beszédei egy nagyszabású államférfit mutatnak be, kinek gondolkodását erkölcsi elvek irányítják és művészi eszközökkel dolgozik céljainak elérésére. Politikus és bölcs, aszkéta és művész volt egyszemélyben. Egyszóval génius. Er'kölcsi nagysága különösen !a magyarságra Ítélt szörnyű trianoni béketárgyalások alkalmával mutatkozott meg. A benesi hazugságokra és túlzásokra épitett és előre elkészített Ítéleten már nem tudott változtatni, de a Népszövetség nagy nyilvánossága előtt két(ségbevonhatatlanul mutatta ki 'súlyos igazságtalanságait és legalább megszerezte a nagyhatalmak azon Ígéretét, hogy a legsúlyosabb határmenti tévedéseket későbbi időpontban ki fogják javítani. Ez képezte alapját egy jogos és békés revíziós törekvésnek, melynek Apponyi rendíthetetlen hirdetője volt. Mint a magyar kormány népszövetségi nagykövete remek szónoklataival, tiszteletet parancsoló egyéniségével meghódította a diplomáciai világot és pártatlan megbecsülést szerzett magának. “Közép-Európa Nagy Öregembere” Írásaival is a magyar igazságot szolgálta: Magyar Békeszerződés, Magyar Külügyi Politika (1920), Igazságot Magyarországnak (1928). Az osztrák-magyar kapcsolatok jogi természete (1910), Felolvasások az Egyesült Államokban a békeszerződés problémáiról és Magyarország alkotmányos fejlődésér öl (1921.) Apponyit igaz baráti érzések fűzték Amerikához. Kastélyának egyik szobájában ott függött az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat egy másolata. Saját bevallása szerint sokat tanult ebből és az angol alkotmányból. Ebben is Kossuthot követte, akivel együtt, a magyarság egyik legnagyobb szónoka és legbecsültebb politikusa volt nyugaton. 1904-ben járt először Amerikában a St. Louisi Világkiállítás, a St. Loiusi Béke Konferencia alkal mával, ahol az általa vezetett Interperlamentáris Uniót képviselte nagy sikerrel. Egy Ma- I gyár küldöttség is tisztelgett nála a Planters Hotelban Kundl József vezetésével. Apponyi nem tartozott a gazdag arisztokraták közé és körútját saját költségén tette meg. így érthetően takarékoskodott és a küldöttségnek is panaszkodott, milyen drága a hajvágás a hotelben. Mire Spitzer Ignácz az ő olcsó borbélyát ajánlotta neki, amin mindannyian, jól derültek. Bejárta Amerika hagy városait. Előadásokat tartott a tartós béke feltételeiről. Clevelandban megkoszorúzta Kossuth szobrát. Az őt meghivó Theodore Roosevelt elnököt is meglátogatta Oyster Bay, New Yorkban. Meleg barátságukat hosszas levelezéssel tartották fenn. Visszatérte után, minisztersége alatt felállított budapesti Washingtonszobor felavatása alkalmával nagy Amerika barát beszédet mondott. Évekkel később, mint .a nemzeti ellenállás, Kossuthpárt vezérét újabb megtiszteltetés érte. A New Yorki Civic Forum és Béke Társaság 1910- ben küldöttek utján meghívta Amerikába egy nagy békepropaganda körútra. 1911-ben 'érkezett meg és Vanderbilt Kornél, Buttler Miklós, Carneggi András köszöntötték az amerikai polgári és tudományos közélet vezetői élén partraszállása alkalmával. Az elnök ismét St. Louisi Miegymás . . JOAN GRABISH, Mr. and Mrs. Eimer Grabich négy és féléves leánykája a multhéten a televízión szerepelt, a Fairbanks Nursery programmján... A SOLTÉSZ család nagy ünnepségre készül. A családfőnek, Soltész Pálnak 65. éves évfordulóját ünnepük, melyre hazaérkezett Soltészék két fia, Johnny és Paul is családjaikkal, Californiából, illetve Fort Wayne, Indianából. Mi is örömmel csatlakozunk a jókivánatokhoz -jp,ó IJ.CZALKÖVI GÁBOR és neje, valamint Nellike leányuk háromhetes autóturájukról a napokban tértek haza. Californiában és a nyugati államokban lakó barátaikat látogatták meg. Hollywoodban az ottlakó Karátsonyi Miklós és nejének voltak vendégei . . . EGYIK HÁZIÚR St. Louisban 19 pontból álló Szabályzatot állított ki három lakója részére. A negyedik lakásban ő lakik. A “szabályzat” egyes pontjai: Este 10-kor csendnek kell lenni a házban. — Gyermekeknek nem szabad az udvaron lenni/ — Állatok tartása tilos. —■ Duhajkodás tiltva van. — A paragrafus ellen vetők 10- 15 dolláros “büntetésben” részesülnek, a mit a Következő havi házbérrel kell megfizetni. A gonosz-szivti háziúr egyetlen mentsége: havi 26.25-ről csak 30 dollárra emelte a házbért . . • háziasszonyok. akik nem győznek eleget sopánkodni a vetemények és zöldségfélék tulmagas ára miatt, olvassák el az alábbiakat: Los Angelesben 2 nagy csomag sárgarépa 9 cent, egy '■‘buncs” fehérépa 1 cent, káposzta fontja egy cent, io font Idaho krumpli 15 cent, hónaposretek ugyancsak egy cent . . . SCHAFNITZ KÁROLY, hazatért a kórházból. Erősen javul és barátaival u Magyar Napon akar találkozni, amelyre erősen készül. Üzletét eladta, mert orvosa eltiltotta a munkától, . . . Nt. NAGY ZOLTÁN és családja a coloradói Estes Parkban nyaralnak . . . Ugyancsak a coloradói Manitou Springsbe utaztak a hét folyamán von Fuchs Frigyes mérnök és neje, dr. Kuhrner Béláné, és Martonné Zsigmondy Etta is, kétheti nyaralásra . , . FRANK TIVADAR és neje tíznapos vakáción jártak ., . HALÁLOZÁSOK TÍMÁR LUKACS, magyar közéletünk és egyesületi tömörülésünk egyik legbuzgóbb munkása, augusztus 2-án hunyt el a Christian Welfare east st. louisi kórházban, hová rendkívül súlyos betegen szállították be pár héttel ezelőtt. Betegágyánál, az utolsó percig ott voltak felesége, fiai, sógornője Uhlean Vincéné, aki a gyászban megtört családnak mindenben segitségére volt. Holttestét a Kassly-féle temetkezési intézetben ravatalozták fel, ahol a rokonok, jóbarátok és ismerősök százai látogattak el, utolsó tisztelettevésre. A temetési szertartás a St. Elizabeth r. k. templomban ment végbe és a Mt. Carmel temetőbe kisérték utolsó útjára, általános részvét mellett. Halottvivők a Verhovay 303. fiók tagjai voltak, melynek Timár hűséges ügykezelője volt hosszú éveken keresztül. A . tagság nevében Rácz Imre ^ tartottá a búcsúztatót, meghívta őt Washingtonba,1 mint a nemzet vendégét, hogy az Egyesült Államok Kongreszszusa előtt fejtse ki felfogását. Hatalmas beszéde, mint előtte Kossuthé, nagy hatást gyakorolt a Kongresszusra. Élénk ■sikerrel folytatta tovább körútját, hogy a világ a szabad Amerika segitségével megszabaduljon az elnyomástól és a háború félelmeitől. Sajnos nem az ő elvei győztek és a vesztett háború után, 30 év előtt (1923-ban) harmadszor is ellátogatott Amerikába, hogy a Magyarországgal történt igazságtalanságot ismertesse. Ennek az eszmének volt 20 év előtt (1933-ban) bekövetkezett haláláig fanatikus; harcosa szóban és Írásban. Az ő nagyszerű hagyatéka a magyarság egyik követelése, amelyet a jövő magyar diplomáciá nak kell beváltani a magyar kérdés hitünk szerint egyszer elkövetkező igazságos rendezésekor. Harmadik utjának 30., halálának 20. és első amerikai utjának rövidesen elkövetkező 50. évfordulója bőséges alkalmat nyújt az amerikai magyarságnak, hogy nagy fiának emlékét, amerikai kapcsolatait, az amerikai magyarság és magyar-ügy szolgálatában Amerika felé felmutassa és ezzel \az amerikai közélet figyelmét erre a hatalmas magyar szellemre ráterelje! KÖNNYŰ LÁSZLÓ megrhatottan ecsetelve azi elhunyt érdeméit. Úgy Timár mint felesége mintaképe volt a magyar közélet tevékeny szereplőinek, nem volt a környékben mozgalom, melyből dicséretes módon részt ne kértek volna Tímár Lukács a Békés megyoi Endrödről származott Amerikába 1912-ben és azóta állandóan East St. Louisban lakott. 67 éves korában vitte el a halál felesége mellől, akivet 39. évet töltött megértő és szép házaséletben. Két fiuk, Imre és ifj. Dr. FÖIdy Károly fordítási irodája Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. Adóivek kiállítása—Levelezés GLOBUS TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretet-csomagok a budapesti raktárból rokonaiknak vagy barátainak. Service for Izrael, Inc. Vámmentes szeretet-csomagok és ajándék utalványok Izraelbe. 205 EAST 85TII STREET Room 204 New York 28, N. Y. HA MAGYAR FŰSZEREKRE, PAPRIKÁRA, EDÉNYEKRE, KONYHAFELSZERELÉSRE, DÍSZTÁRGYAKRA, KÖNYVEKRE, HANGLEMEZEKRE van szüksége — hivja a PAPRIKÁS WEISS IMPORT CÉG itteni képviselőjét: L. KÖNNYŰ 3420 Magnolia Avenue St. Louis 18, Mo. — Tel. LA. 2857 MEGHÍVÓ St. Louis és környékének magyarsága a St. Louisi MAGYAR NAPON ad egymásnak ismét találkozót: VASÁRNAP, AUGUSZTUS 16-ÁN d. e. 11-től esti 11 óráig, a SZT. JÓZSEF HORVÁT TEMPLOM HALLJÁBAN ÉS KERTHELYISÉGÉBEN (12-ik utca és Russel Boulevard) A West Sidei Zenekar muzsikál. Lesz jó magyar étel, program, szépségverseny, sorsolások stb. Belépődíj 50 cent. Jöjjetek el ismét Testvérek, mutassuk meg, hogy ősz ► szetartásban és szeretetben tudunk dolgozni, szórakozni 4 ► szép Magyar Házunk fenntartása érdekében! A VISZONTLÁTÁSRA! A St. Louisi Magyar Egyletek Nagybizottsága \ Lukács, Uhlean Vince sógora és ezek családjai, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. Komaasszcnyuk, Fülöp Mihályné, Houston, Texasból -utazott le a temetésre. t Özv. TÓTH MIHALYNÖ julius 27- én, 72 éves korában elhunyt a st. louisi City Hospitalban. Fia, Mihály és ennek családja\ gyászolják. Temetése a Moydell-féie gyászházból ment végbe és a New Picker temetőben hántolták el. t GALL. IMRÉNÉ, szül. Kaufmann Katalin, f. hó 5-én elhunyt. Holttestét a Moydell-féie halottasházban ravatalozták fel és a New St. Marcus temetőben hántolták el. Széles körben ismerték, mert férjével együtt hosszú éveken keresztül standjuk volt a Soulard Marketen és savanyított uborkái keresett cikk volt,. Férjén kiviil testvérei és rokonság gyászolja a 72 éves korában elhunyt honfitársnőnket. V t GRÁTZ FLÓRIÁN, Szent Fjíip, Bácsmegyéből származott honfitársunk hosszú betegség után, elhunyt iaug. 4-én. A Kutis féle gyászházból, a Szt. István r. k. templomban megtartott gyászszertartás után, a -Calvary temetőben hántolták el. Özvegye, szül. Laskó Emília, gyermekei, unokái gyászolják a 73 éves korában elhunyt honfitársunkat.----------------------A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 46,000,000 ember pusztult el.----------------- ----------------!---------mr Bármily ingatlan vétel-eladás problémája van — hívjon bennünket. Kitűnő' házak, üzletek vannak állandóan a lisz. tán — választhat belőlük. Vásárolja biztosítását itt. 6242 Natural Bridge, St. Louis 20, Mo. Telefon: GO. 9350 28 ÉVE SZOLGÁLJUK Vf • ZEIGLEE ÉS KÖRNYÉKÉT d A banküzlet minden ágában szívesen állunk a magyarság rendelkezésére. Óhazai, pénzküldés, kölcsönök, stb. Legyen ön is egyike számos megelégedett magyar betevőinknek. Tartsa pénzét ebben a bankban. First National Bank ZEIGLER, ILL. Telefon: 43 111 1 Nyitva 9:30-tól 3-ig — Szombaton 9-12-ig. — Telefon: 43 Harrisburg, 111. HARRISBURG és környéke magyarságának ajánljuk autójavító műhelyünket. Szakszerű autójavítás, festés. — Automobil alkatrészek! — Legyen ön is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való «J motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 I HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT f ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. J Armstrong-Walker Lumber Co. * 601 N. 11th St. _ — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 A A üvegeket rugós rámára erősítünk. Javítás! míg vár! Ha eltörik szemüvege, nem szükséges uj orvosi recept. Nézzen be, mig nem túl késő! űf t Ingyenes Parkolás Dr. Elmer J= Diehl & Son, O. D. OPTOMETRIST and OPTICIAN A 2-ik világháború veteránja! 4571-73 GRAVOIS AVENUE Telefon: FL-9408)rj ST. LOUIS 16, MO.
