St. Louis és Vidéke, 1953 (41. évfolyam, 4-26. szám)

1953-07-31 / 16. szám

2-IK OLDAL “ST. LOUIS ÉS VIDÉKE” 1953 július 31. ST. LOUIS ÉS VIDÉKE Published Every Other Friday by the Hungarian Publishing Company ________ COLOMAN KALDOR, Editor 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. ___________ Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 192r Subscription rates for one year in the United States ........................... $3.50 Hungary and other Foreign Countries ...................................................... $4.00 ST. LOUIS ÉS VIDÉKE __________MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK T ENTER EN___________ KALDOR KÁLMÁN, szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 228 NORTH TAYLOR AVENUE ST. LOUIS 8, MO. Telephone: FRanklin 8081 and FRanklin 1923 Előfizetési ára egész évre az Egyesült Államokban ............................... $3.50 Magyarország és más külföldi országra ................................................. $4.00 Entered as Second Class Mail Matter April 18, 1913, at the Post Office at St. Louis, Mo., under the Act of March 9, 1897. Nem ugy van már, mint régen volt... figyelni, azt kellett látnom, hogy a legszigorúbb önmeg'tartózkodás csak azoknál volt meg, akik újak voltak az uj hitben, hogy akik régebbi “hívők” voltak, azok nem vették olyan szigorúan a tilalmat. Sőt, és ez józanitott ki a legjobban, nagyon sok esetben azt láttam, hogy akik hitüket felcserélték, azoknak a nagy része azért csatlakozott a baptista egyházhoz (és ezt a prédi­kátorok tudják a legjobban), mert ott alkalmuk nyílt rá, — hogy szere­peljenek, hogy istentisztelet közben egyszerre csak elkezdhessenek egyéni imának nevezett szavalatokat ren­dezni. S ahogy néztem, vizsgáltam a problémát, mert hosszú ideig foglal­koztatott a dolog, mindjobban meg­győződtem róla, hogy aki igazán val­lásos volt, akár katolikus, akár a református egyházban, az ott is ma­radt, sőt aránylag sokan vissza tér­tek, akik — leginkább a szereplés lehetősége miatt — egy időre el is távoztak. S mert általában ellene vagyok a hivatásos hittéritésr.ek, s azt hiszem, hogy a hivatásos hittérítők sokkal több kárt,, mint hasznot okoznak akárhol a világban (és én személye­sen láttam Afrikában a hittérítőket, azoknak az eszközeit és életmódját, tehát azt hiszem tudom miről beszé­lek), a régi lelkesedésem bizony ala­posan lehiggadt. S nen» volt hozzá köze annak a ténynek, hogy mikor a magyarok egyéni és családi élete rendeződött, a pálinkás jug-ok is eltűntek a ma­gyar házakból, aminthogy ma már burdos ház is nagyon kevés van. A Fazekasokat, azokat a fiatal ba­rátaimat, akik a Dutchess téglagyár­ban a téglát verték nem kevésbbé becsülöm, de nagyon-nagyon régen beláttam, hogy ifjúkorban néha az ember nagyon hirtelen lelkesedik, s nagyon könnyen azt hiszi, hogy ő találta fel a puskaport, vagy leg­alább egy nagy problémára a meg­oldást. Ilimler Márton A BRINZAI THEOLOGIA Negyven-egynehány évvel ezelőtt, az ifjúság gyors elgaloppolásával azt hittem, hogy minden magyart meg kellene téríteni ebben az ország­ban a baptista egyháznak. Pedler voltam abban az időben, r.em annyira az üzlet vagy a megél­hetés kedvéért, mert ráfizettem erre az üzletre, hanem mert az amerikai magyar telepeket akartam bejárni, amelyeket “elvben” ismertem, hiszen majd két évig a Nyitray Emil “mail-order” áruházában dolgoztam. S ahogy a magyar telepeket, s kü­lönösen a bányatelepeket jártam, ahogy bekopogtam a magyar “bur­­dos”-házakba, kétségbeesve láttam, hogy mennyi pálinka fogy azokban. Alig volt burdos azokban az idők­ben, akiknek a számára nem szállí­tották volna hetenként legalább az egy gallonos jug pálinkát, amit 90 centtől egy dollár húsz centig mér­tek abban a boldog időben. Volt el­lenben nagyon sok olyan burdos, akinek nem egy, de több gallonos jug pálinka volt a heti számláján. A fekete kávét esténként rummal itták, s ahányszor egy-egy kortyot leittak a csésze kevert tartalmából, annyiszor CSAK rummal pótolták. Soha nem tudom elfeledni azt a reggelt, mikor Redingtonban lévő kőbánya magyar házait végig jártam. Vasárnap volt, a burdosok mind ott­hon voltak, s kilenc-tiz óra közt ágyban találtam a legtöbbet — ré­szegen. Az ágy alatt, tehát kéznél volt a jug, nem kellett érte felkelni. Talán mert magam soha alkohollal nem éltem, de valószínűleg inkább, mert fiatal és türelmetlen lévén nem értettem meg a kivándorolt munkás sorsát, égő gyűlölettel gon­doltam erre a pusztító átokra. Csak a korral járó tolerancia jut­tatta eszembe, hogy a családja után busuló magyar munkásnak, különö­sen az elhagyott bányatelepeken nem volt alkalma más szórakozásra, amiben némi feledést keressen. Hogy nem járhatott sem az operába, de még csak egy moziba sem, s voltak napok, mikor felettük az ég nagyon borús volt. Néha jött egy levél egy­­egy telepre, hogy egy asszonynak a férj távollétében — gyereke szüle­tett. Olyankor, aki birta, azonnal hazament arról a telepről, aki nem volt abban a helyzetben, az sietett bánatában magát leinni. Erre akkor jöttem rá, amikor egy vasárnap este Pittsburghból villanyoson Kováts Kálmánhoz utaztam, s borzasztóan fájt, hogy egy nagyon részeg ma­gyaron mulatott a villanyoson a kö­zönség. Lerántottam magam mellé az ülésre, türelmetlenül és gorombán mondtam neki, hogy szégyent hoz a magyarságra, s az atyafi nem szólt vagy öt percig. Akkor gyűrött leve­let húzott ki a zsebéből, s könnyezve mondta, hogy nézzem meg mi van benne, s hogy ő keresztelőt tart, mert két évi Amerikában való tar­tózkodás után felesége otthon meg­ajándékozta egy gyerekkel. Akkor értettem meg, hogy embe­rek felett és azok hibái felett Ítél­kezni nem szabad, de az már azután volt, mikor Brinzában arra gondol­tam, hogy jó lenne ha baptisták len­nének a magyarok. Egy estefelé a Scranton melletti Brinza bányatelepen jártam sorra a magyar házakat, s bámulva örültem neki, hogy itallal sehol sem kínáltak, ami természetes szokása minden idő­ben a magyarnak. Még jobban bámultam, mikor az egyik házban azt láttam, hogy a tu­catnyi burdos mind — vizet ivott, s nem tudtam a dolgot szó nélkül megállni. A házigazda szelíden jegyezte meg, hogy ők mindannyian “hívők” (bap­tisták), s így TERMÉSZETESEN itallal nem élnek. Nekem se kellett több, hirtelen az ágyak alatt lévő jug-okra gondol­tam, s ugy éreztem, hogy megtalál­tam a legsúlyosabb amerikai magyar problémára a megoldást. Ahogy beszélgettünk, eszembe ju­tott, hogy hivőket a Ward, W. Va. bányatelepen is találtam, s hogy itallal azok sem kínáltak. Én réges-régen az Uj Testamentu­mot fogadtam el a magam életfilozó­fiájának, s arra gondoltam, hogy ha minden magyar baptista lenne, még mindig Krisztust követnék, tehát nem jelenthetne kárhozást a szántuk­ra, ha a pálinkától menekülve, ugyan­csak egy másik keresztény vallás keretei közt imádkoznának a jövőben. Mikor megmondták, hogy éppen ott, Brinzán van a magyar baptista theologia (nem tudom ott van-e még?), amelynek a létezéséről sem tudtam sokáig, bekopogtattam az is­kolába, s egy másik pedler társam­mal együtt szállást kértünk a fiatal papnövendékektől, amit szívesen megadtak. Ugy emlékszem Fazekas volt köztük a legidősebb, ő beszélt a nevükben. Sokáig beszélgettünk aznap este, s mikor másnap a szívesen adott reg­geli után búcsúztunk, nem tudtam, hogy fogok-e még velük találkozni az életben, de igaz szívvel kívántam, hogy nagyon sikerüljön a munkájuk. A pedler emberek a félországot bejárják, s természetes volt, hogy a következő nyáron a Hudson menti tégla telepeken utaztam, ahol a ma­gyarok százai szörnyű nehéz munkát végeztek. A legnagyobb bámulatomra és örömömre ott találkoztam három brinzai barátommal, akik csak télen jártak a theologiára (ahol bizony csak a négy középiskolai tananyagot tudták átvenni), mert nyáron a téli költségeket kellett megkeresniük, s azt a legnehezebb munkával szerez­ték. Csoda-e, ha még jobban lelkesed­tem^ s őket még jobban tiszteltem ? Lehet-e a legnagyobb emberi tisz­teletet megtagadni oljanoktól, aki­ket fanatikus hitük arra tud rábirni, hogy — mert gyors keresetre volt szükségük — a tanulás lehetőségé­hez a legnehezebb fizikai munkát ke­resték és vállalták, ami napi három dollárt is hozott, az akkor általános 15 centes órabéres időben? Lehetett-e mást, mint apostolt látni olyan fia­tal emberben? Később, mert hát a józanodás a korral jár, s mert igyekeztem az életben mindig nyitott szemekkel haladni, nem láttam olyan csillogó szémekkel az ital problémájára meg­­* oldást. Ahogy a dolgot kezdtem jobban “1905 ÓTA ÁRULUNK Jó TETŐANYAGOT” Köszönettel vesszük a magyarság további szives pártfogását. — Jó munkát kap és pénzt fog megtakarítani nálunk. BIEBEL ROOFING COMPANY 222 SO. MAIN ST. Telefon 210 BENTON, ILL. . Üdvözlet sok derék Terre Haute-i magyar vevőinknek. Budget plan-re vásárolhat itt. S. & H. Green Stemps-eket adjuk vásárlása után. Pénzt ta­karít meg igy! Köszönjük pártfogását. Smitty’s Texaco Service 39th & 8lh Ave. Terre Haute, Ind. Tel: CRaivford 9177 KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK KÉRDÉS: Tizenkilenc éves öcsém most érkezett látogatói vízummal New Yorkba. Kell-e Amerikában katonai szolgála­tot teljesítenie, ha egy évnél hosszabb ideig marad nálam vendégképen? / FELELET: Az 1952. sorozó törvény értelmében minden 18 és 26 év közötti férfinek jelent­keznie kell a helyi sorozó bi­zottságnál, de csak polgárok és állandó tartózkodásra a USA-be engedett külfödiek kö­telesek katonai szolgálatot tel­jesíteni. Fivérét, mint akit lá­togató vízummal bocsátottak be, a ”40” osztályban tartják nyilván, mindaddig, amig itt­­tartózkodása egy évnél rövidebb ideig tart. Ha egy évnél hosz­­szabb ideig marad itt, újra osz­tályozzák, hacsak nem állít ki egy kérvényt, amelyben mint külföldi állampolgár, az ame­­ikai katonai szolgálat alól való felmentését kéri. Ezzel elérj, hogy nem kell bevonulnia, vi­szont örökre elzárja attól, hogy polgárrá lehessen vagy állandó tartózkodási engedélyt nyerhes­sen. KÉRDÉS: Két évvel ezelőtt elvesztettem idege nösszeirási kártyámat. Azt hallom, hogy ezt a kártyát állandóan ma­gammal kell hordanom. Igaz-e ez s ha igaz, mit kell tennem? FELELET: Az uj Bevándor­lási Törvény értelmében min­den külföldi köteles idegen­­összeirási kártyáját állandóan magával hordani. Hogy má­solatot kaphasson, menjen el a Bevándorlási Hivatal legköze­lebbi fiókjához és töltse ki ott a kérvényt “uj idegenösszeirási kártya megszerzésére” (“Appli­cation for New Alien Registra­tion Card”), megemlítvén, Jrogy elvesztette az eredetit. Mi­helyt az újat megkapja, je­gyezze fel a számát, hogy ha megint elveszítené, könnyeb­ben kaphasson másolatot. KÉRDÉS: Külföldi állampol­gár vagyok. Állandó tartózko­dásra beengedtek és amerikai polgárjogot szeretnék szerezni. E nyáron külföldre kell utaz­nom és bizonyos akarok lenni felőle, hogy visszatérésemkor minden nehézség nélkül vissza­engednek az országba. Mit kell tennem? FELELET: “Re-entry Per­mit*’-et kell szereznie. Ez lehe­tővé fogja tenni, hogy újabb bevándorlási vizűm nélkül tér­hessen vissza az országba. Men­jen el a Bevándorlási Hivatal legközelebbi fiókjához és ott megadják az utasításokat, ho­gyan kell ezt kérnie. Töltse ki az űrlapot, eskü alatti aláírásá­val ellátva és 2 fényképpel és 10 dolláros postautalvánnyal nyújtsa be ezt a Bevándorlási Hivatalnál. Mindezt legalább 30 nappal a tervezett elutazása előtt kell elvégeznie. A “re­entry permit”-et rendszerint akadály nélkül szolgáltatják ki, ha megállapítást nyert, hogy a külföldit tényleg törvényesen bocsátották be az országba, hogy kérelme jóhiszemű és hogy elutazása nem sérti az or­szág érdekeit. Az engedély leg­feljebb egy évre szól, de meg­hosszabbítható. A reentry permit birtokában is­mét visszajöhet, mintha uj be­vándorlási vizűm volna a kezé­ben. A visszatérés azonban újabb belépésnek számit, miért is ugyanolyan követelmények­nek kell eleget tennie, mint annak, aki először jön Ameri­kába. Ha a sorozó törvény értel­mében már jelentkeznie kellett, úgy a helyi sorozóbizottság en­gedélyére is szüksége van. KÉRDÉS: Négy évvel ezelőtt férjem és 10 éves fiammal együtt, mint kvóta-bevándor­lók érkeztünk Amerikába. Ami­kor szülőhazánkat elhagytuk, férjemmel együtt mindketten leadtuk ujjlenyomatunkat. A fiamtól nem kérték ezt. Most azt mondják nekem, hogy fiam ujjlenyomatát is be kell szol­gáltatnunk. Igaz-e ez s ha igaz, hogyan kell eljárnunk? FELELET: Az uj Bevándor­lási Törvény előírja, hogy min­den tizennégy éven felüli kül földi állampűfjrtS!1* idegenóssze­­irás alá esik és köteles ujjle­nyomatát a Bevándorlási Hiva­talnál leadni. Ha fia már ti­zennégy éves, harminc napon belül köteles a Bevándorlási Hivatal legközelebbi fiókjánál jelentkezni ebből a célból. Ha ez a hivatal nagyon távol len­ne lakóhelyétől, a postahiva­talnál is alávetheti magát az eljárásnak. Ha a fiú már ré­gebben elmúlt 14 éves, azonnal tegyenek eleget a törvény elő­írásának. KÉRDÉS: Matróz vagyok és sok éven át szolgáltam ameri­kai kereskedelmi hajókon. Min­dig szerettem volna amerikai polgárjogot szerezni, de amikor 1951-ben polgárpapirt kértem, közölték velem, hogy az 1950. törvény értelmében nem lehe­tek polgárrá, mert csak lelép­tem a hajóról és nem engedtek be az országba a törvényes for­maságok betartásával. Azt hal­lom, hogy a legújabb Beván­dorlási Törvény enyhitést ho­zott ezen a téren. Igaz ez? FELELET: Az uj törvény ér­telmében minden hajóalkalma­zott, aki amerikai hajón 1950. szeptember 23. előtt legalább öt éven át teljesített hűséges szolgálatot, amerikai polgársá­got nyerhet, ha kérvényét 1953. december 23. előtt beterjeszti. Ha ennek a követelménynek megfelel, menjen azonnal a legközelebbi Bevándorlási és Honosító Hivatalhoz és töltse kiaz “N-400” űrlapot (“Appli­cation to File Petition for Na­­turalizátion”) és az “N-400B” űrlapot is, amely a hajóalkal­mazottak céljait szolgálja. Csak akkor nyújthatja be kérvényét a honosítás végett, ha ez űrla­pokat jóváhagyták. Ha a Be­vándorlási Hivatalhoz beidéz­nék, amikor épen nyílt tenge­ren szolgálna, jelentkezzék e hivatalnál, mihelyt visszatér. Ne felejtse el, hogy kevés ideje van cselekvésre, mert 1953. de­cember 23. előtt kell elnyernie űrlapjai jóváhagyását. Három felekezet együttműködése Külömböző vallásu amerikai­ak naponta bebizonyítják, hogy eredményesen együtt dolgoz­hatnak a maguk és polgártár­saik javára. Ennek legutóbbi, példája az a segítő készség, a mit a new jerseyi Englewood Cliffs Szent József Árvaház le­égése után másvallásu ameri­kaiak tanúsítottak. Protestán­sok és zsidók habozás nélkül siettek annak a 94 katolikus fiúnak a felkarolására, akik az árvaházban kiütött tűz követ­keztében hajléktalanokká hál­tak. Protestáns egyházak és zsidó hitközségek tagjai ház­­ról-házra jártak gyűjteni és rövidesen tízezer dollár kész­pénzt szereztek az árvaház azonnali szükségleteire. Mária nővér, az árvaház fő nöknője, ezt a tízezer dollárt a felebaráti szeretet szimbólu­mának tekinti és biztos jeléül annak, hogy az intézmény tel­jes újraépítéséhez szükséges százezer dollárokat is meg fog­ják tudni szerezni. A környékbeliek segitőkész­­sége azonban nemcsak pénz­adományokban nyilvánult meg. Husvcét után harmnic protes­táns, katolikus és zsidó férfi hozzálátott, hogy barakkokat állítson fel az árvaház udva­rán. Az egyik az ebédlőt és konyhát, a másik a tanterme­ket foglalja magába. A háló­szobák a régi épület földszin­tén maradtak, amelyek arány­lag kevéssé sérültek meg a tűz­vész alkalmával. Mialatt a három hitvallás kép­viselői egyesítették erejüket a segítés munkájában, Br’ook­­lynban uiabb tanuságtétel történt az egyenlőség tana mel­lett. A Szent Családról elneve­zett római katolikus egyház uj templomot és iskolát szentelt fel ott, amelyeknek felépítésé­hez protestánsok és zsidók is bőven adakoztak. A gyűjtés célja 200,000 dollár előterem­tése volt, de 240,000 dollár gyűlt össze. A felszentelés ün­nepén több mint 2400 ember vett részt. A külömböző vallások hívei közötti együttműködés gyak­ran az egész városra is kiter­jed, mint például az ohioi To ledoban. Ebben a városban mű­ködik a COUNCIL of CHURCH­ES (Egyházak Tanácsa), mely még tizenöt évvel ezelőtt sem vett fel “unitáriusokat és zsi­dókat” tagjai sorába, azóta azonban megszüntette ezt a korlátozást. Most már néhány év óta Toledo “elnémult város” három órán keresztül minden nagypénteken, hogy . az embe­rek áhítatát ne zavarják. Az üzletek redőnyeit lehúzzák, és még a színházakban is egyházi szertartás van. Az egész nagy­hét folyamán minden szerve­zet különleges szolgálatokat teljesít: igy a Jewish Com­munity Center minden délben megvendégeli a környék összes gyermekeit, hogy az anyákat legalább a nagyhéten mente­sítse a munkától. Toledo külömben még egy másik nagyjelentőségű feleke­zeti együttműködés tanúja is volt az idén. Egy 18 holdas te­rületet együtt vásárolták meg: Toledo városa, az Orsolya Szü­zek rendje, mint római kato­likus lányok nevelői, és a B’nai Israel Mitközség a város legna-HA MAGYAR FŰSZEREKRE, PAPRIKÁRA, EDÉNYEKRE, KONYHAFELSZERELÉSRE, DÍSZTÁRGYAKRA, KÖNY­VEKRE, HANGLEMEZEKRE van szüksége — hívja a PAPRIKÁS WEISS IMPORT CÉG itteni képviselőjét: L. KÖNNYŰ 3420 Magnolia Avenue St. Louis 18, Mo. — Tel. LA. 2857 gyobb zsidó szervezete. Az Or­solya Szüzek uj iskolatermeket, a B’nai Israel Hitközség uj gyülekező helyiséget, a város pedig uj játékteret kívánt fel­állítani. A három érdekelt együtt dolgozta ki a vétel ter­vét és a 18 holdat együtt fog­ják birtokolni. A terület kerte­­sitését közösen végzik el és nem állítanak fel kerítéseket a három telep között. Nemcsak a más vallásu iránt érzett tisztelet tette lehetővé ezt az együttműködést, hanem mind a három vallás által hir­detett egyenlőség átérzése is, ami egyszersmind az amerikai demokrácia egyik alapvető el­ve. HALÁLOS SZERENCSÉTLEN­SÉGBEN tavaly az Egyesült Államokban 96,000 egyén vesz­tette életét.----------------------­KNOWLAND SZENÁTOR szerint a koreai békét a négy AZ ITALOZÁS VÉGE A feleség: Mért jössz olyan késó'n haza? A férj: Rengeteget szalad­gáltam. Voltam a “Tyuhaj” csárdában, a “Jót igyál” kocs­mában s a “Borban az igazság” italmérőben és a rendőrségen.----------C) C- &>.—____ DINOM-DÁNOM HÉT Egy részeg ember dülöngél az utcán. Odamegy hozzá a rendőr és megkérdi: — Hát magával mi van, ba­rátom? — Kérem — csuklik egy na­gyot a részeg — előleget vet­tem a Dinom-dánom hétre.---------va§5&.>.-------­BAJOS MEGTENNI Az utas lelép a vonat egyik kocsijáról és odakiált az állo­mási vendéglő pincérjének. — Kérek egy kemény tojást! Négy percig főni hagyja; mert a vonat két perc múlva indul! O O ti V J W V Cl/CiC előtt kell megkötni, mielőtt az oroszok zavarokat csinálnak s propagandára használják fel az összejövetelt. Dr. Földy Káról}7 fordítási irodája Hiteles fordítások minden nyelvből minden nyelvre. Adóivek kiállítása—Levelezés GLOBUS TRADING CO. képviselete. Vámmentes szeretet-csoniagok a budapesti raktárból rokonaiknak vagy barátainak. Service for Izrael, Inc. Vámmentes szeretet-csomagok és ajándék utalványok Izraelbe. 205 EAST 85TH STREET Room 204 New York 28, N. Y. Bármily ingatlan vétel-eladás problémája van — hívjon bennünket. Kitűnő házak, üzletek vannak állandóan a tisz­tán — választhat belőlük. Vásárolja biztosítását itt. 6242 Natural Bridge, St. Louis 20, Mo. Telefon: GO. 9350 A F.D.l.c. tagja Nyitva 9:30-tól 3-ig — 28 ÉVE SZOLGÁLJUK ZEIGLEP ÉS KÖRNYÉKÉT A banküzlet minden ágában szívesen ál­­'u,nk a magyarság rendelkezésére, óhazái pénzküldés, kölcsönök, stb. Legyen ön is egyike számos megelégedett magyar bete­vőinknek. Tartsa pénzét ebben a bankban. First National Bank ZEIGI.ER, ILL. Telefon: 43 Szombaton 9-12-ig. — Telefon: 43 Harrisburg, 111. HARRISBURG és környéke magyar­ságának ajánljuk autójavító műhe­lyünket. Szakszerű autójavítás, festés, — Automobil alkatrészek! — Legyen ön is egyik megelégedett magyar ügyfelünk. 1936-1948 kocsikba való u] motorok kaphatók! Saline Motor Co. CHEVROLET DEALERS Telefon: 69 I HA KITŰNŐ ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOT / ÓHAJT, nézzen be üzletünkbe. Festék, szigetelő, tető, stb. Armstrong-Walker Lumber Co. 601 N. 11th St. — Terre Haute, Ind. Tel. C-3367 Üvegeket rugós rámára erősitünk. Ja­vítás! mig vár! Ha eltörik szemüvege, r.em szükséges uj orvosi recept. Nézzen be, mig nem túl késő! Ingyenes Parkolás Dr. Elmer J. Diehl & Son, O. D. OPTOMETRIST and OPTICIAN A 2-ik világháború veteránja! 4571-73 GRAVOIS AVENUE ST. LOUIS 16, MO. Telefon: FL-9408

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom