Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

8 milag érvényes bizonyítványokat, — nem tarthatott érett­ségi vizsgálatot, — magániskolává lett s tanulóinak az érett­ségi vizsgálatokat más, nyilvánossági joggal felruházott is­kolában kellett tenniök. Természetes tehát, hogy minden egyes iskola arra törekedett, hogy ezt a nyilvánossági jogot megszerezze. Az ötvenes évek elejének iskolapolitikáját főleg a nyilvánossági jogért folytatott harc jellemzi. Mi okozta a nehézséget? Az Entwurf olyan követelésekkel állt elő az iskolafenn­tartókkal szemben, amelyek a különben is mindig szűkén ja­vadalmazott iskolák jövedelmét felülmúlták s áz iskolafenn­tartók anyagi erejét kemény próbára tették. Az Entwurf az addigi szervezet helyett a következő változásokat kívánta: 1. Minden gimnázium 8 osztályból áll: 4 alsó- és 4 felső osz­tályból. 2. Az osztályrendszer helyébe a szakrendszer lép: minden gimnáziumban 12 tanár működjék (a líceumnak; 1849-ben csak 7 volt). 3. A gimnáziumot minden más inté­zettől, tehát (nálunk a teológiától és a tanítóképzőintézettől, teljesen el kell választani. 4. Az igazgató ne változzék éven­ként. 5. A VIII. osztály végén érettségi vizsgálatot kell tenni. 6. A tannyelv tekintetében kívánja, hogy a környék nyelvére kellő tekintettel legyen az iskola. A tannyelv kérdésében az Entwurf nem volt olyan germanizáló célzatú, mint a tan­nyelvre vonatkozó későbbi 1855-iki rendelet. Az Entwurf 17. §-ának 4. pontja így szól: «A tannyelvet azok állapítják meg, akik a gimnázium fenntartásához szükséges összeg, gél rendelkeznek s akik azokat a gimnáziumtól meg is von­hatják». Azért volt annyira fontos, hogy az egyház maL radjon a fenntartó s ne kérjen államsegélyt, mert állam­segély esetén az állam szabja meg a tannyelvet. Az Entwurffal kapcsolatos átalakításra a minisztérium egy külön rendelettel is felhívta líceumunkat 1850 április 17-én.11 Amint a rendelet mondja: «...Ez az intézet meg­alapításától kezdve a nyilvánosság jellegét viseli magán, úgy hogy ennek az új kor szelleméhez, igényeihez való átala­kítása úgy az intézet, mint az evangélikus közönség érde­kében áll. A soproni katonai kerület területén ez az egyet­len magasabb jellegű evangélikus iskola, nagy jelentősége van tehát annak, hogy az intézet a nyilvános iskolák jelle­gét elnyerje...» Végül három kérdésre vár felvilágosítást: 1. Van-e olyan iskolaalap, amelyből a hiányzó 5 tanár fize­tését az intézet fedezni tudná? 2. Ha nincsen, honnan le­hetne ezt az alapot előteremteni? 3. Milyen nehézségek me­rülhetnének még fel s hogyan lehetne ezeket a nehézsége­ket kiküszöbölni? Az Entwurfnak pedagógiai s didaktikai kívánságait a tanári karok és a fenntartók is teljes megértéssel fogadták. Evangélikus egyházunkban nem is volt egészen új gondolat ii Ko. Lt. 5231. II. 1010 e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom