Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937
5 nak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az e v. egyházközség a fenntartó és az intézet az 1668- ban készült szervezettel 'alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi ta- már új tantervet készített számára, tanítványa, Deccard János pedig, ki 1712—1740-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718—1758), Ribini János (1747—1758) váltak ki. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jóltevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 270—300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és theológiai tárgyakat is tanítanak, bár ezek tilosak, mert a kormány a prot. iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzési az iskolák felett a jezsuiták gyakorolják. A felvilágosodás korában a Ratio educalionis és a türclmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tantervvel, mely a gimnázium két felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theológiának és a jogtudománynak külön szaktanára van. 1793-ban pedig az ú. név. retorikai osztály is kétévfolyamú lesz, úgyhogy a tulajdonképpeni gimnázium 5 osztályból (donalus, grammatika, svntax'ls és a kétévfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó líceumi kurzus 3 osztályából, az egész intézet tehát nyolcosztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ezidőben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn. Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határán messze túllépő «Magyar T ár- saság»-nak megalapításában (1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott «Örömünnep»-ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek. 1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1893-ig. Akkori homlokköve Aedes Musis Ereclae 1825. - felirattal most is megvan az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve. 1829-ben a líceum keretében megkezdi a gyülekezet a külön tanítóképzést is Szabó József líceumi tanár vezetése mellett. 1836-ban pedig kéto s z t á 1 y-o s külön
