Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937
6 r e á 1 i s k o 1 á l állíl fel, mely 1868-ig fennállott. Ennek Láhne Frigyes és Ulber Mátyás voltak jeles tanárai, míg a líceumban ez időszakban Rails Péter (1799—1821, Seybold Pál és Hetyésy László működtek nagy sikerrel. A líceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alumnista. Az alum neu m fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyülekezetei. Az 1825—28-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hívta életre a «Deákku ti vár megy é»-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prof. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületié a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisával tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági tornaegyesületével a rendszeres testgyakorlásnak, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépílő Egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a Diáksegélyző egyesületnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsírókörnek lett úttörője. 1868-ban készült selyemzásizlaj át ma is kegyelettel! őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. Az 1841-ben megállapított zay-ugróci tantervet, melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetbőll a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és köte- lezőv tette a magyar nyelvet, — 1842-ben léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hoz ájárult a líceum 2 bölcsészeti, 2 theolog iái és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1858—61-ig igazgatója volt és még a 80-as évek legelején is tanított. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877—89-ig), Tatay István, Petrik Ján. Jak. (igazgató 1869—76-ig), Pálfy József, Doma- novszk37 Endre, Lehr András tűntek ki. A szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a Thun-fél e O r gani sa tion s en t wu rf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 oszitái y úvá való fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel iáró terheket nem bírta volna el, azért az 18 51-ben kötött megegyyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) >á tad tla a dunántúli evangélikus egyházkerületnek.. Míg azonban egyházközség és egyházkerület megegyezlek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolutkormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csak 1855-
