Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937
4 s a soproni fiuk is a szomszédos Némelkeresztúrra. vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, Hi06-ban nyílhatott meg újra az intézet két osztállyal és kél tanítóval. De 1633-ban már bal osztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiuk is, köztük jelentékeny Számmal magyarok és igen sokan látogatják az Auszt- riában, Stájerországban folytatott vallásüldözések miatt elbújdosotl és ill letelepedett osztrák főnemesek gyermekei közül is. E mellett a német-latin gimnázium melleti már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis miagyar evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az ill és a vidéken élő magyar nemesek, különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak pz akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széehenyi-tér) álló házát és tágas telkét és ott, ahol a 1 ícéuml mais áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657- ben. Ezzel ünnepük meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben), «Lyceum Soproniense Hungaricum» néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá leszi a német gimnáziuméval, úgyhogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zuana Menyhért polgármester, iskolafelügyelő és gva- r lapított a (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rektora Kövesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki «Elementa linguae Hungaricae címen magyar nyelvtant is írt. A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A szentgyörgyutcaiVittnvé- dy-házba a már 1636 óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita-gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat nem is kapták vissza az evangélikusok; az épületet elvesztették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetve líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak felerészben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceum