Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1927
4 szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiuk is, köztük jelentékeny számmal magyarok és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásos üldözések miatt elbujdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei. Emellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanácscsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét és ott. ahol a líceum ma is áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657-ben. Ezzel ünneplik meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben) „Lyceum Soproniense Hungaricum“ néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgy, hogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zuana Menyhért polgár- mester iskolafelügyelő és gyarapította (amplifícavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A Wesselényí-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól A szent- györgyutcai Víttnyédy-házba a már 1636 óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat nem is kapták többé vissza az evangélikusok ; az épületet elveszítették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetőleg líceumba, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1876-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett többé a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak fele részben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődik a líceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az evang. egyházközség a fenntartó és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, melynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jól- tevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 260— 300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és theologiai tárgyakat is tanítanak, bár ezek tilosak, mert a kormány a prot.
