Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1927
5 iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzést a tanítás felett a jezsuiták gyakorolják A felvilágosodás korában a Ratio educationis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1875-ben készült tantervvel, mely a gimnázium két felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú liceumot alkot, melyben a filozófiának, theologiának s a jogtudománynak külön szaktanára van. 1803-ban pedig az u. n. retorikai osztály is két évfolyamúvá lesz úgy, hogy a tulajdon- képeni gimnázium 5 osztályból (donatus, grammatika, syntaxis s a két évfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó liceumí kurzus 3 osztályból, az egész intézet tehát 8 osztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ez időben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn. Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határain messze túllépő „Magyar Társaság -nak megalapításában (1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott „Örömünnep“-ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek. 1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1894-ig. Akkori homlokköve „Aedes Musis Erectae 1825.“ felirattal most is megvan az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve. 1929-ben a liceum keretében megkezdi a gyülekezet a külön tanítóképzést is, 1836-ban pedig két osztályos külön reáliskolát állít fel, mely 1868-ig fennállott. A liceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alum- nista. Az alumneum fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyülekezetei. Az 1825—-27-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hivta életre a „Deákkúti vármegyé“-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prot. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületté a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisaival tett igen nagy szolgálatot Sopron magyarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági tornaegyesületével a rendszeres test- gyakorlásnak, a Deákkut és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a ma is működő Diáksegélyző egyesületnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörőjévé. 1868-ban készült selyem zászlóját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. Az 1841-ben megállapított Zay-ugróci tantervet, melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar
