Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1912

22

emberrel, ez okozza a háborút; ha majd az erkölcsi érzés diadalmaskodik a kultúra felett, akkor majd meg lesz a világbéke. Mi nem magát a kultúrát, hanem ennek beteges kinövéseit, az azzal való visszaélést okozzuk. Ezek ellen kell szellemi, erkölcsi küzdelmet indítani és megszűnik a háború s a kultúra áldása megmarad.

Az újabb gondolkodók közűi különösen Ostwald Vilmosnak, az energia elmélet megalapítójának a felfogása érdemel említést. Ő is a háború megszűnésének szükségét és lehetőségét hangoztatja s kiemeli, hogy „ha azokat az energiákat, melyeket a háborúk fölemésztettek, alkotó munkára fordították volna, akkor a kultúra ma sokkal magasabb fokon állana és sokkal nagyobb volna az emberi jólét. Küzdeni kell tehát ama irányzat ellen, mely elvonja, elpazarolja ezt a rengeteg energiát, amelynek célszerű felhasználásával meg lehetne szűntetni a tömegek nyomorát s magasabb fejlődési fokra lehetne emelni a kultúrát.“ Ostwald ugyan a vallásnak általában s így a keresztyénségnek hatásáról, mostani jelentőségéről is több kijelentésében tévesen vélekedik, de azért elméletének fentebb említett következményeit a jézusi keresztyénség eszményének tudományos igazolása gyanánt tekinthetjük. Azért vigyázzunk, nehogy a vallás ellenfelei tanítsanak bennünket egyben-másban keresztyénségre.

Nem mondjuk, hogy ez a magasabb életrend máról- holnapra megválósúlhat; idejét, óráját nem tudjuk; de minél előbb és lelkesebben küzdünk érte, annál előbb testet ölt. Igaz ugyan, hogy ha pusztán csak tőlünk emberektől függne, sohasem valósulna meg; de van, él egy felsőbb hatalmasság, aki az ő csudálatos útjain lehetővé teszi azt, ami előttünk lehetetlennek látszik. Nagy az Úrnak hatalma, csodálatosak az ő útai. Mikor eljön az ideje, az ő leikével neveli és viszi előre ez emberiséget. Útkészítőknek küldi a találmányokat is.

Ha tehát a mai egyoldalú anyagi kultúrát, — amely a közelben, a vásári zajban, dulakodásban és törtetésben szinte gyűlöletessé lesz az eszményekért hevülő ember előtt, — az egészet összefoglalóan kissé a madártávlatból nézzük, akkor lehetetlen, hogy fel ne fedezzük azt az eszményi célt, amit ez a kultúra eszköz gyanánt szolgál.