Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1912

21

lesz, akkor jön a háború és segít a bajon. Ennek a felfogásnak képviselői megfeledkeznek arról, hogy a háború ügyét emberek intézik és nem is mindig akkor, amidőn épenséggel tűrhetetlennek látszik a gazdasági helyzet. Az emberiség sorsát intéző hatalom bölcsen eltudná a maga dolgát intézni az emberek által indított háború nélkül is. Ott van továbbá a tudomány, az emberi ész és szorgalom hatalma, amely óriási lehetőségeket rejt még magában: a megélhetést biztositó új forrásokat nyithat ez meg. Ott van ismét tovább az arányosabb és méltányosabb, igazságosabb, az egyetemes emberjogokat tökéletesebben biztosító társadalmi berendezkedés lehetősége. íme, ha sok is az ember, ebből még nem következik az, hogy egymást gyilkolják.

Látszólag a legerősebb érvet a háború jogosultsága mellett Hegel hozza fel, aki utal arra, hogy „miként a tó vize rothadásba menne át, ha a szelek nem mozgatnák, azonképen a népek is menthetetlenül tespedésbe sülyednének, ha nem volnának háborúk.“ így Hegel a háborúknak nevelő jelentőségét emeli ki s ez alapon arra a következtetésre jut, hogy a kormányoknak mesterségesen kell előidézni a háborút. Szerintünk ez az elmélet csak magyarázatáéi szolgál az eddigi háborúknak és a jelenlegi helyzetnek is, de ebből még nem következik, hogy a háborúnak szükségességét örök igazságnak hirdessük. Felfogásunk szerint az isteni világkormányzásban a háborúnak mint a hibák, tévedések, visszaélések következményének ostorozó, intő, megrázkódtató, megtérésre indító, tehát nevelő jelentősége tényleg van. Eddig a határig együtt is haladhatunk Hegellel; de már a következtetést nem fogadhatjuk el, mert hiszünk az erkölcsi haladásnak, az emberi szív és értelem megnemesedésének lehetőségében. Igaz, hogy lassan valósúl ez meg, de a célok szerint végbemenő fejlődésnek tényét ma már kétségbe nem vonhatjuk.

Kant az „Örök békéről“ (Zum ewigen Frieden) szóló munkájában a világ béke apostoláúl lép fel s leghatalmasabb érvül azt hozza fel, hogy a háború csak azt mutatja,“ hogy ki a fizikailag erősebb, vagy szerencsésebb, de nem azt, hogy kinek van igaza. A világbéke megteremtése érdekében a legfőbb eszköz gyanánt az érzület művelését, a felebaráti szeretetnek a szivbe oltását jelöli meg.

Tolstoj szerint a kultúra állítja szembe az embert az