Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1909
7 már csak a parasztok rozzant viskóiban tengette életét s melyet az íróknak, költőknek egy kicsiny csapatja szent lelkesedéssel, szinte titáni erőfeszítéssel igyekezett jogaihoz juttatni.“ íme míg az országgyűlésen a nemzet legjobbjai is, azok, kiket a nemzet a törvényhozásban vezéreinek ismert el, a közjogi kérdések határain túl alig tekintve, főkép csak az alkotmányon esett sérelmek orvoslására törekesznek s elégedetten mennek haza, ha e téren valamit elérniök sikerült; míg a nemzet maga is megszokta az államférfiakat, politikusokat csak a Corpus Juris mértékével mérni: addig Széchenyi a legkiválóbb közgazdasági írónak az angol Shmith Ádámnak könyvét olvasva, ennek világánál vizsgálja közállapotainkat s míg amazok szónokolnak, ő cselekszik s egymásután rakja le az alapköveket ahhoz a hatalmas épülethez, melynek neve az új Magyarország. Ennek az új Magyarországnak biztosan felismerhető, határozott körvonalait álh'tja a nemzet elé úgy, amint ő maga képzeli, első nagyobb politikai művében, a „Hitedben. „Ez a könyv — mondja Toldy Ferenc — egy országos tett volt, a század egyik legnagyobb eseménye.“ Egy nagy vonásokban odavetett munkaprogramm, mely megszabja az új államalapítás irányát. A tükör, melyet nemzete elé tart, bizony nagyon szomorú képet mutat. Mutatja, hogy a magyar birtokos szegény, sokkal szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene. Boldogulásának akadályai: a hitel hiánya, birtokai javításában az eljárás rendszertelensége, a birtok osztatlansága, a közlegelők, a robot, a dézsma, a céhek, a limitációk s főkép a kereskedelem fejletlensége. Ez még a mező- gazdaságnál is siralmasabb állapotban van, minek oka viszont úgy a mezőgazdasági, mint ipari termelés gyarló
