Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1909
8 sága, a rossz közlekedés, a gyenge belső fogyasztás, a közbiztonság hiánya, a kereskedői becsület és munkásság fogyatékossága. „Mindezeken a bajokon, mint általában összes közgazdasági bajainkon — mint Széchenyi véli — gyökeresen sem nemzeti bank felállításával, sem termelési és kiviteli jutalmak kitűzésével s más efféle, magukban véve különben üdvös intézkedésekkel segíteni nem lehet, hanem csakis a szorosabb és tágabb értelemben vett hitellel, azzal a hitellel, mely az adott szó szentségében rejlik s az egyénnek összes polgári erényein, első sorban hazaszeretetén, fajához, nemzetéhez való ragaszkodásán nyugszik, mellyel annak javán, előmenetelén mindenkor okosan munkálkodni hajlandó s azzal a hitellel, mely a helyes kereskedelmi és váltótörvényben jut kifejezésre, amelynek megalkotása elsőrendű szükség. De nagy szükség van arra is, hogy a magyar magába szálljon, keresse a hibákat önmagában is, necsak a kormányban; ne emlegesse mindig csak a közjogi sérelmeket, a kormány bűneit, hanem nézzen a saját elavult intézményeire, ismerje be mulasztásait, előítéleteit, tévedéseit; keresse boldogulását, első sorban saját erejében, „mert magával parancsolhat, másokkal nem“. Ne ábrándozzék a múlt dicsőségről, mert „az okos ember nem néz annyira háta mögé, mint inkább maga elibe s elveszett kincse siratása helyett inkább azt tekinti, mit menthetett meg s lassankint többet szerezni iparkodik“. „A múlt kiesett hatalmunkból, de a jövőnek urai vagyunk.“ íme a próféta, „ki kürtöl és lerogy a régi fal“ ; ime a reformátor, ki megújítani, átalakítani akarja egész nemzeti életünket; ime az államférfiú, ki szakít a hagyományos sérelmi politikával, szakít az egész közfelfogással, rombol, de csak azért, hogy újat építsen.