Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1907
18 amint azt egy francia tudós mondja — a nevelés. Ezért a reformáció is az óriási szellemi és társadalmi szakadékokat áthidaló, — új korszakot teremtó' munkájában leghatalmasabb eszközéül az iskolát választotta. Mintha csak a nemzetek jövendőjének angyalai szórták volna le a földre, úgy támadtak egy csapásra szinte észrevétlenül százával az iskolák. Főurak és városok e téren versenyre kelnek hazánkban is; megcáfolják azt a mondást, mely szerint a „fegyvercsörgés között hallgatnak a múzsák“. Mig idegen ellenség és dúló pártviszály iszonyatos csapásai alatt elpusztul a régi nemzet, addig ezekben az egyszerű iskolákban épül az új Magyarország. # # # Itt Sopronban a reformációhoz csatlakozó város és ennek tanácsa élén Humel Kristóf. polgármester karolja fel legjobban a nevelés ügyét s lelkes tevékenységével, nemes áldozatkészségével az úgynevezett Pflasteron, a mai Jégverem-utcában épített s evangéliumi szellemben újjászervezett latin iskolával 1557-ben megveti a mai líceum alapját. Azóta 350 esztendő pergett le az idő kerekén, mely alatt sok változás történt, de e három: a szenvedésekkel telt küzdelem, az élő hitből fakadó reménység, a hasznos munka áldása mindig megmaradt. Mint Nehemiás hőseinek, úgy iskolánknak is egyik kezével védenie kellett magát, hogy a másikkal építhessen; mint az édes anyának szenvednie kellett, hogy fiakat nevelhessen a haza és egyház .számára. A „sapiens et eloquens pietas“ elve szerint buzgón folyik a munka az új iskolában, de 27 év után már Schrenímel Abrahám rector, Virgilius Fedius conrectorral, Muraközi Györggyel együtt számkivetésben siratják az elárvult katliedrát, Dragonus Gáspár lelkész és Faut Márk városi tanácsos, a hires krónikás fogságban búsulnak az iskola bezáratása miatt s Nádasdy Ferenc védelme alatt Keresztúr lesz a soproni diákok Pathmosa.1 De Bocskay győzelmi lobogója elfedezte a 22 évi szenvedést, a bécsi béke után nemcsak megnyílik a régi iskola, de különösen a lelkészképzést felkaroló Wittnyédy István pártfogása mellett tovább fejlődik s 1657-ben az alapítás száz éves emlékét azzal ünnepük, hogy saját szavaik szerint „egy Istennek tetsző művet, mely az egész posteritásnak nagy hasznára fog szolgálni“, kezdenek 1 Menedékhelye.
